Egy mérgező munkahely sok szempontból hasonlít egy mérgező kapcsolatra. Tudod, hogy ártalmas, mégis reménykedsz, hogy majd valami megváltozik. Kifogásokat keresel, magyarázatokat gyártasz, és közben a stressz, a frusztráció és a kiégés lassan megteszi hatását. De vajon megéri tovább halogatni a váltást? Ebben a cikkben bemutatom, hogyan hat a toxikus munkakörnyezet az életed minden területére, és miért fontos, hogy cselekedj még időben.

Miért olyan nehéz lépni egy toxikus munkahelyről?

Egy rossz munkahely elhagyása nem csupán logikai kérdés, hanem érzelmi és pszichológiai akadályokkal teli döntés. Az emberek hajlamosak reménykedni, hogy a körülmények maguktól megváltoznak, vagy hogy a helyzet talán nem is olyan rossz, mint amilyennek tűnik.

Gyakori kifogások, amelyek akadályozzák a lépést:

• „Legalább jó a fizetés.”
• „Ezt a helyet már ismerem, máshol sem biztos, hogy jobb lenne.”
• „Most nem alkalmas váltani, várni kellene.”

Az igazság viszont az, hogy ezek a kifogások csak ideiglenes enyhülést adnak, miközben tovább növelik a hosszútávú károkat.
Egy 2023-as kutatás szerint a munkahelyi stressz az esetek 25%-ában közvetlenül hozzájárul a kiégéshez, amely nemcsak a produktivitást csökkenti, hanem az életminőséget is jelentősen rontja.

Hogyan mérgezi az életedet egy rossz munkahely?

Egy toxikus munkakörnyezet hatása messze túlmutat a 8 órás munkanapon. Nem csak a munkahelyi szerepedben érzed a negatív hatásokat, hanem az egész életedet átitatja a frusztráció, az elégedetlenség és a stressz.

Fizikai és mentális egészségre gyakorolt hatások:

• Stressz és szorongás: Gyakoribb fejfájás, álmatlanság és magasabb kortizolszint.
• Kiégés: Teljes érzelmi és fizikai kimerültség, amely csökkenti a motivációdat.
• Egészségügyi problémák: Hosszútávon a stressz szív- és érrendszeri betegségekhez, illetve depresszióhoz vezethet.

A magánélet szerepeire gyakorolt hatások:

• Csökken a türelmed a családtagokkal és barátokkal.
• Kevésbé vagy jelen a fontos pillanatokban, mert a munkahelyi gondok lekötik a figyelmedet.
• Csökken a kreativitásod és az életkedved.

Ha a munkahelyi problémák a magánéletedet is mérgezik, az egyértelmű jele annak, hogy a helyzet tarthatatlanná vált.

Mi történik, ha nem lépsz időben?

A halogatásnak mindig ára van. Egy toxikus munkakörnyezet hosszútávon rombolja az önbizalmadat, az energiaszintedet és az egészségedet. Minél tovább maradsz egy rossz munkahelyen, annál nehezebb lesz elindulni.

A halogatás következményei:

• Rontja az önbizalmat: Elhiszed, hogy máshol sem lennél elég jó.
• Csökkenti az állásváltási esélyeket: Minél tovább maradsz egy mérgező helyen (az önbizalom romboló hatás miatt), annál nehezebb lesz a váltás.
• Kiégéshez vezet: Egy ponton már nem csak a munkahelyed, hanem minden más szereped is szenvedni fog.

Tudtad?
Az emberek 70%-a jelentette ki, hogy a munkahelyváltást követően javult az általános életminősége, különösen, ha a váltást tudatos tervezés előzte meg.

Miért ne halogasd tovább a lépést?

Most van itt az idő, hogy ne csak a túlélésre játssz, hanem elkezdj valóban élni. A változtatás mindig nehéz, de ha nem lépsz, akkor a status quo csak még mélyebb elégedetlenségbe és kiégésbe sodor.

Hogyan érheted el a változást?

• Ismerd fel, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
• Kérj segítséget – egy külső nézőpont sokat jelenthet.
• Készíts akciótervet, amely lépésről lépésre vezet el az új karrieredhez.

A boldog és kiegyensúlyozott élethez vezető út az első lépéssel kezdődik. Merj kilépni a komfortzónádból!

2025. legyen a változás éve

Egy toxikus munkahely nemcsak a mindennapjaidat nehezíti meg, hanem észrevétlenül hatással van az egészségedre, az önbizalmadra és a kapcsolataidra is. Ne várj a kiégésig, ne hagyd, hogy a frusztráció átvegye az irányítást az életed felett. Sokkal többre vagy képes, mint azt most talán elhiszed magadról.

Ha úgy érzed, hogy változtatni szeretnél, de nem tudod, hogyan kezdj bele, ne félj segítséget kérni. Együtt dolgozhatunk azon, hogy megtaláld azt a karrierutat, amely nem csak a megélhetésedet, de a boldogságodat is biztosítja. Készen állsz arra, hogy a túlélés helyett végre az életet válaszd?

Az életünk nagy részét munkával töltjük. Ha az, amit nap mint nap csinálunk, frusztrál és boldogtalanná tesz, az óhatatlanul hatással van a magánéletünkre, az egészségünkre és az emberi kapcsolatainkra is. Ez a cikk arra világít rá, miért nem érdemes halogatni a változtatást, milyen következményei lehetnek a tétlenségnek, és hogyan léphetsz a saját utadra.

Miért nem tudod a munkád hatását a munkahelyen hagyni?

Sokan azt gondolják, hogy a munka okozta stresszt és frusztrációt le lehet tenni a munkahelyről kilépve. Az igazság azonban az, hogy az érzelmi terhek átszivárognak a magánéletbe.

Milyen hatásai lehetnek a frusztráló munkának?

• Feszültség a kapcsolatokban: A rossz napok miatt türelmetlenebb vagy a családoddal és barátaiddal.
• Fizikai kimerültség: A munkahelyi feszültségből fakadó stressz lemeríti az energiaszintedet.
• Érzelmi eltávolodás: Az állandó stressz miatt nehezebben mutatod ki az érzelmeidet.
• Magánéleti prioritások elhalasztása: Egy frusztrált ember nehezebben talál elég időt vagy motivációt a személyes céljaira.

Ha a munkád mindennap elszívja az energiád, milyen idő és energia marad a számodra valóban fontos dolgokra?

Mi történik, ha nem lépsz időben?

A halogatás gyakori jelenség, különösen akkor, ha a változás kényelmetlen vagy félelmetes. Azonban a tétlenség ára nagyon magas lehet.

A tétlenség hosszútávú következményei:

• Kiégés: A folyamatos stressz idővel kiégéshez vezethet, ami nemcsak a karrieredet, hanem az egészségedet is rombolhatja.
• Elvesztegetett lehetőségek: Minden nap, amit boldogtalanul töltesz, egy elvesztegetett lehetőség a fejlődésre és a boldogságra.
• Önbizalom csökkenése: Az önbizalom lassan a béka feneke alá kerül, amikor olyan helyzetben vagy, ahol nem érzed magad megbecsültnek.

Mit veszíthetsz azzal, ha lépsz? És mit veszítesz azzal, ha maradsz?

Hogyan hat mindez az egészségedre?

A rossz munkahelyi légkör nemcsak érzelmi, hanem fizikai károkat is okozhat.

Egészségügyi kockázatok:

• Krónikus stressz: Magas kortizolszint, alvászavarok és emésztési problémák.
• Mentális problémák: Depresszió, szorongás, és önértékelési zavarok.
• Immunrendszer gyengülése: A tartós stressz fogékonyabbá tehet a betegségekre.

Az egészséged a legfontosabb erőforrásod. Ha most teszel érte, hosszútávon óriási különbséget jelenthet az életminőségedben.

Hogyan kezdj bele a változtatásba?

A változtatás nehéz, mert kilépést jelent a komfortzónából, de jól megtervezett lépésekkel sokkal könnyebbé tehető.

Így fogj hozzá:

1. Tudatosítsd a problémát

Először is, pontosan azonosítsd, mi az, ami elégedetlenséget okoz. Készíts egy listát azokról a tényezőkről, amelyek zavarnak a jelenlegi munkádban, például:

• Nem érzed magad megbecsültnek.
• Nem fejlődsz szakmailag.
• Rossz a munkakörnyezet vagy a főnök.

Tudatosítsd, hogy ezek a problémák mennyire befolyásolják a mindennapjaidat és az életed más területeit. Ez segít megérteni, hogy miért fontos lépni.

2. Határozd meg, mit szeretnél

Gondold végig, mit vársz az új munkától vagy karriertől. Például:

• Milyen típusú feladatokat végeznél szívesen?
• Milyen környezetben éreznéd magad komfortosan?
• Mi lenne az ideális fizetés vagy munkaidő?

Ezek alapján tűzz ki konkrét célokat. Ne csak azt mondd, hogy „jobb munkát szeretnék”, hanem például: „Szeretnék olyan munkát, ahol a kreativitásom kiélhetem, és van lehetőségem szakmai fejlődésre.”

3. Készíts akciótervet

A célokat bontsd le konkrét lépésekre. Például:

• Frissítsd az önéletrajzodat.
• Optimalizáld a LinkedIn-profilodat, hogy vonzó legyen a fejvadászok és munkáltatók számára.
• Kezdj el rendszeresen posztolni a szakmai eredményeidről vagy érdeklődési területeidről.
• Keress szakmai eseményeket, ahol új kapcsolatokat építhetsz.

Az apró lépések segítenek abban, hogy ne érezd magad túlterheltnek, és könnyebben haladj a cél felé.

4. Gyűjts információkat

Tudj meg mindent a kívánt munkahelyekről vagy karrierről. Ehhez:

• Beszélgess olyan emberekkel, akik hasonló pozícióban dolgoznak.
• Kutass az interneten a kívánt szakma trendjeiről és követelményeiről.
• Nézd át a jelenlegi piaci igényeket, és találd meg, hogyan tudsz ezekhez illeszkedni.

Ez nemcsak felkészít, de magabiztosabbá is tesz, amikor jelentkezel egy új pozícióra.

5. Kérj segítséget

Sokszor az első lépést könnyebb megtenni, ha van egy támogató háttér:

• Beszélj egy karriertanácsadóval vagy coach-csal, aki segít tisztázni az irányokat.
• Keress olyan támogató csoportokat vagy közösségeket, ahol másokkal is megoszthatod a tapasztalataidat.

6. Foglalkozz az önbizalmaddal

A váltás egyik legnagyobb akadálya az önbizalomhiány. Dolgozz azon, hogy elhidd, képes vagy változtatni, és van értéked a munkaerőpiacon. Írj listát az erősségeidről, sikereidről, és gondold végig, hogyan építheted ezekre az új pozícióban.

7. Cselekedj azonnal

A tervezgetés fontos, de ha nem követi cselekvés, akkor csak időpazarlás. Tedd meg az első lépést még ma: írj egy listát a cégekről, frissítsd a LinkedIn-profilodat, vagy regisztrálj egy állásportálon.

A legfontosabb, hogy ne várj tovább! Minden lépés, bármilyen kicsi is, közelebb visz a célodhoz.

Hogyan segíthetek neked a változásban?

Nem kell egyedül szembenézned a változással járó kihívásokkal. Karriertanácsadóként segítek neked:

• Erősségeid feltárásában: Megmutatom, hogyan használd a képességeidet a céljaid elérésére.
• Stratégia kidolgozásában: Együtt készítjük el az állás- vagy karrierváltási tervedet.
• Önbizalmad növelésében: Megtanuljuk, hogyan kommunikáld az értékeidet magabiztosan.

Ne várj tovább!

Itt az idő, hogy visszaszerezd az életed felett az irányítást. Megérdemled a boldogságot és az önmegvalósítást. Kérdés, hogy el tudod-e ezt hinni magadról?

A világ tele van tehetséges, inspiráló nőkkel, akik csendben végzik munkájukat, miközben kételkednek önmagukban. Sokszor ezek a kételyek nem a valódi képességek hiányából fakadnak, hanem a társadalmi elvárások, generációs minták és személyes tapasztalatok okozta önbizalomhiányból. Az önbizalomvesztés nemcsak az egyének életét nehezíti meg, hanem jelentős gazdasági és társadalmi hatással is jár.

De mit veszít a világ, ha a nők nem merik megmutatni magukat? Hogyan hat mindez a következő generációkra? Miért fontos, hogy erről beszéljünk, és mit tehetünk azért, hogy a nők bátrabban vállalják a képességeiket? 

Mi állhat az önbizalomhiány mögött?

Az önbizalomvesztés nem egyik napról a másikra alakul ki. Több tényező együttese vezet oda, hogy a nők sokszor alábecsülik saját képességeiket.

1. Munkahelyi bántások és üvegplafon

A nők gyakran szembesülnek olyan helyzetekkel, ahol munkájukat nem ismerik el kellőképpen. A bérkülönbségek, a karrierlehetőségek szűkössége, valamint a férfiak dominálta vezetői pozíciók azt az üzenetet közvetítik, hogy a nők helye nem a munka világának élvonalában van. Az ismétlődő negatív élmények és a „nem vagyok elég jó” érzés mély nyomokat hagy az önértékelésben.

2. Generációs örökség

A társadalmi normák és a családi neveltetés szintén jelentős szerepet játszanak. Magyarországon sok nővel nevelkedett az a gondolat, hogy a „nők dolga” a család, a férfiaké pedig a karrierépítés. Ezek az elvárások, akár kimondatlanul is, továbbra is befolyásolják az önértékelést és a döntéshozatalt.

3. A társadalmi ítélkezés súlya

Egy sikeres nő gyakran „karrieristának” van bélyegezve. Tehát biztos nem jó barátnő, feleség vagy éppen anya. Ez a társadalmi narratíva megbélyegzi azokat a nőket, akik kiemelkedni szeretnének, és arra készteti őket, hogy elrejtsék tehetségüket.

4. Gyermekkori minták és elvárások

A lányok általában 5-6 éves korukig ugyanolyan magabiztosak, mint a fiúk. Azonban az iskolában és a társadalomban egyre gyakrabban találkoznak azzal az üzenettel, hogy „ez nem neked való”. A STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) területeken dolgozó nők alacsonyabb aránya szintén ezt a mintát erősíti.

Miért fontos, hogy több magabiztos nő legyen a munkaerőpiacon?

A magabiztos nők jelenléte nemcsak az egyéni boldogulás szempontjából kulcsfontosságú, hanem a társadalom és a gazdaság egészére is pozitív hatással van. Amikor a nők ki mernek állni a tudásukért, képességeikért és helyet kérnek a szakmai világban, azzal nemcsak a saját életükben érnek el változást, hanem példát mutatnak, utat nyitnak másoknak is (pl. a következő generáció női számára). Egy befogadóbb és sokszínűbb munkaerőpiac minden résztvevő számára előnyöket hoz, gazdagítja a kreatív gondolkodást, és erősíti a közösségeket.

1. A gazdaság fellendítése

A nemek közötti egyenlőség gazdasági haszna óriási. A McKinsey szerint a nemek közötti egyenlőség növelése 2030-ra akár 12 trillió dollárral növelheti a globális GDP-t.

2. Innováció és kreativitás

A sokszínűség mindig előnyös az innovációban. A női vezetők és vállalkozók más nézőpontokat hoznak, amelyek javítják a csapatok teljesítményét és versenyképességét.

3. Példamutatás a jövő generációinak

A gyermekek tanulási folyamata szorosan kapcsolódik ahhoz, amit otthon és a társadalomban látnak. A magabiztos nők példája megmutatja a lányoknak, hogy ők is képesek elérni álmaikat, és a fiúknak, hogy a nemek közötti egyenlőség mindenkinek előnyös.

Mit tehetünk a változásért?

A változás nem jön magától. Az alábbi lépések mind az egyéni, mind a társadalmi szintű fejlődést elősegítik.

1. Bátorság a cselekvéshez

Az önbizalom a cselekvéssel erősödik. Fontos, hogy a nők apró lépésekkel kezdjenek: például vállaljanak egy nyilvános szereplést, osszák meg szakmai véleményüket, vagy jelentkezzenek egy vezetői pozícióra.

2. Erősítsük a támogató közösségeket

A nők közötti mentorálás, támogató csoportok és közösségek létfontosságúak. Ezek a hálózatok nemcsak érzelmi támogatást nyújtanak, hanem új lehetőségeket is megnyitnak.

3. Kommunikáljuk az értékeinket

A nők gyakran alábecsülik sikereiket és tudásukat. Egy konkrét lista a szakmai eredményekről segíthet abban, hogy a objektívebben lásd a saját képességeidet.

4. Oktatás és érzékenyítés

A gyerekeket már fiatal korban meg kell tanítani arra, hogy a nemek közötti különbségek nem jelentenek értékbeli különbséget. Az iskolai programoknak ki kell emelniük a női példaképeket, különösen a STEM területeken.

5. Állj ki más nőkért!

A nők egymás támogatása kulcsfontosságú. Ha egy nő sikeres, az nem mások kárára történik, hanem a közösség javát szolgálja.

Egy magabiztosabb jövőért

A nők önbizalmának helyreállítása nem csupán egyéni kérdés, hanem az egész társadalom érdekét szolgálja. Ha a nők felismerik saját értékeiket, bátran kiállnak a tehetségük és eredményeik mellett, az nemcsak az ő életüket teszi teljesebbé, hanem a munkahelyeket, közösségeket, és a következő generációk életét is gazdagítja.

Az önbizalom azonban nem velünk született adottság, hanem olyan készség, amely tanulható és fejleszthető. Sok nőnek szüksége van külső segítségre ahhoz, hogy elhiggye, valóban értékes és képes nagy dolgokra. Ez az, amiért a karrier konzultációimon kiemelt figyelmet fordítok arra, hogy erősítsem a nők önhitét, önértékelését, és önbizalmát. Munkám során az a célom, hogy a hozzám forduló nők meglássák magukban azt a potenciált, amit mások már régóta látnak bennük – és hogy ezt a belső kincset bátran a világ elé tárják.

Mert ha több nő hisz önmagában, azzal mindannyian nyerünk. Te is képes vagy rá, és én itt vagyok, hogy segítsek az első lépéseknél. Merj tenni magadért, mert az a bátorság, amit ma megmutatsz, holnap másokat is inspirálhat.

Egy HR szakember mondta egyszer, hogy a nőknek sajnos három kora van az alkalmazotti világban: szülni fog, szült, már öreg.

A mai munkaerőpiacon egyre többször halljuk a munkáltatói panaszokat, miszerint nincs elég tehetséges, szakképzett munkaerő. Paradox módon sokszor éppen az a réteg, amelyben hatalmas potenciál rejlik - az anyák és az 50-es éveiket taposó nők - gyakran háttérbe szorul. Vajon miért alakulhatott így, és milyen káros hatásai vannak ennek mind a munkaerőpiacra, mind pedig a nőkre nézve?

Hogyan vezetnek az előítéletek a potenciál elpazarlásához?

Az előítéletek miatt a munkáltatók gyakran előre eldöntik, hogy a nők munkavállalói képességeiben hiányosságok vannak, vagy hogy az élethelyzetük miatt megbízhatatlanok. Egy fiatal nő esetében felmerül a kérdés: „Vajon mikor megy majd el szülni?” Az anyák esetében pedig gyakori előítélet, hogy a „gyerek mellett nem lesz képes maximálisan teljesíteni.” Az 50-es éveikben járó nők pedig sokszor sztereotípiák áldozatai, miszerint „túl öregek” ahhoz, hogy beilleszkedjenek a csapatba, vagy hogy hatékonyan dolgozzanak a mai gyorsan változó világban.

A statisztikák és kutatások azt mutatják, hogy ezek az előítéletek alaptalanok, és akadályozzák a munkaerőpiac fejlődését. Az Eurostat adatai szerint a nők foglalkoztatottsági aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké, különösen az anyák és az idősebb korosztályban lévő nők esetében. Egy 2023-as magyarországi felmérés szerint a kisgyermekes anyák több mint 45%-a tapasztal diszkriminációt munkahelykeresés közben.

Miért káros ez a nézet a munkaerőpiacra?

Ez a hozzáállás nemcsak a nőkre, hanem a munkáltatókra és az egész munkaerőpiacra is negatív hatással van. Egy olyan korban, amikor egyre nehezebb szakképzett, jó munkaerőt találni, a munkáltatók valójában elpazarolják azokat a lehetőségeket, amelyeket az anyák és az 50-es éveikben járó nők jelenthetnének számukra. Azok a munkáltatók, akik hajlandóak felismerni a nőkben rejlő lehetőségeket és kihasználni azokat, előnybe kerülhetnek a versenytársaikkal szemben. A diverzifikált csapatok ráadásul nemcsak kreatívabbak, hanem jobb eredményeket is elérnek.

Miért káros ez a nők számára?

Az előítéletek és sztereotípiák hosszútávú hatásai rendkívül károsak lehetnek a nőkre nézve. Az állandó visszautasítás és alábecsülés önbizalomhiányhoz vezethet, amely súlyos akadályt jelenthet a női munkavállalók számára az önérvényesítésben. Sok nő éppen a munkahelyi diszkrimináció miatt dönt úgy, hogy kiszorul a munkaerőpiacról vagy alacsonyabb pozícióban vállal munkát, mint amire képes lenne. Ennek következményeként a nők sokszor nem érik el a maximális potenciáljukat, és ez az egész társadalom számára veszteséget jelent.

Milyen következményekkel járhat hosszútávon, ha nem változik a helyzet?

Az előítéletek miatt a munkaerőpiac egyre kevésbé lesz képes kihasználni a női munkaerőben rejlő lehetőségeket, ami gazdasági veszteséget is jelenthet. A diverzifikált munkahelyek nemcsak kreatívabbak és innovatívabbak, hanem gazdaságilag is sikeresebbek. Ha azonban nem történik változás, a vállalatok egyre inkább lemaradnak, mert nem képesek alkalmazkodni a társadalmi változásokhoz és a női munkavállalók növekvő jelentőségéhez.

Mire lenne szükség, hogy ez változzon?

A munkáltatóknak és a társadalomnak is lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megszüntesse ezeket az előítéleteket. Ehhez szükség van nyitottságra és arra, hogy felismerjük a nők sokszínű képességeit és kompetenciáit. Ezenkívül fontos, hogy a cégek támogassák a rugalmas munkavégzést és olyan munkavégzési kereteket vezessenek be, amelyek lehetővé teszik a nők számára, hogy a családi kötelezettségeik mellett is sikeresen teljesítsenek a munkahelyükön.

A nőknek maguknak is fontos szerepük van a változás előmozdításában. Az önbizalom növelése, valamint a tudatosság és az értékeik felismerése segíthet abban, hogy bátran képviseljék magukat a munkaerőpiacon.

Miért fontos, hogy a nők magabiztosan kommunikálják értékeiket?

Az egyik legfontosabb lépés, amelyet egy nő megtehet a karrierje során, az az, hogy megtanulja, hogyan kommunikálja magabiztosan saját értékeit. Ez nemcsak az álláskeresés során fontos, hanem a munkahelyi előmenetel szempontjából is. Ha egy nő tisztában van azzal, hogy milyen értéket képvisel, sokkal könnyebben tudja meggyőzni a munkaadókat és kollégákat arról, hogy érdemes rá bízni a felelősségteljes feladatokat.

A saját értékeinek ismerete és az ezekről való hatékony kommunikáció megakadályozza, hogy a nők alábecsüljék magukat és alacsonyabb pozícióban maradjanak, mint amire valójában képesek. A karriertanácsadói konzultációimon ezért abszolút fókuszban van az önbizalom erősítés a női klienseimnél.

Mit tehetnek a munkáltatók a változás érdekében?

A munkáltatók számos lépést tehetnek annak érdekében, hogy megszüntessék a nők elleni előítéleteket és támogassák őket a munkaerőpiacon. Ezek közé tartozik:

• Rugalmas munkavégzési lehetőségek biztosítása: Ez különösen fontos az anyák számára, akiknek családi kötelezettségeik vannak.
• Érték-alapú teljesítményértékelés: Az értékelés ne csak a jelenlétre és a munkaidőre épüljön, hanem a tényleges teljesítményre és a munka eredményére.
• Nők támogatása a vezetői pozíciók elérésében: Azok a cégek, amelyek támogatják a nők előmenetelét, hosszútávon profitálhatnak a diverzifikált vezetői csapatokból.

A munkaerőpiaci előítéletek és merev szemléletek a nők – és ezzel együtt a teljes gazdaság – számára is komoly akadályokat jelentenek. Ahhoz, hogy valódi változás történjen, nemcsak a munkáltatóknak kell nyitniuk a sokszínűség, rugalmasság és teljesítményalapú szemlélet felé, de a nőknek is magabiztosan kell képviselniük a saját értékeiket. Ha mindkét oldal együtt dolgozik ezen, olyan munkaerőpiac jöhet létre, amely nemcsak hatékonyabb, hanem igazságosabb is, és ahol a tehetség és a teljesítmény valóban mindenki számára lehetőséget nyújt a kiteljesedésre.

A nők helyzete a munka világában az elmúlt években sokat fejlődött, de számos kihívás ma is fennáll. Míg a munkaerőpiacon egyre több nő jelenik meg és halad előre a ranglétrán, a nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is szembetűnőek. Mi áll ennek hátterében, és milyen lépéseket tehetnek a nők, hogy sikeresen, magabiztosan képviselhessék önmagukat?

A nők helyzete a munkaerőpiacon: kihívások és statisztikák

A nemek közötti egyenlőtlenségek sokféle formában jelennek meg, a bérezési különbségektől a vezetői pozíciók eléréséig. Az Eurostat 2022-es adatai alapján az Európai Unióban a nők átlagosan 13%-kal keresnek kevesebbet, mint férfi kollégáik ugyanazon munkakörben. Magyarországon pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-es adatai szerint a férfiak átlagosan 20%-kal magasabb fizetést kapnak.

Az elmúlt években szerencsére történt némi változás: a 2023-as Eurostat felmérés szerint az Európai Unióban a bérkülönbség 12,7%-ra csökkent, ami bár kicsi, de biztató előrelépés. Magyarországon a KSH 2023-as jelentése alapján a bérszakadék 18,5%-ra mérséklődött. Ezek az adatok jelzik, hogy a nemek közötti bérolló valamelyest szűkül, bár a változás lassú, és továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók a férfiak és nők bérezésében. Az üvegplafon-jelenség továbbra is fennáll, és sok nő tapasztalja, hogy nehezebben jut előre, különösen a vezetői pozíciókban.

A nők egyedi erősségei a munkahelyen

A nők sok olyan készséget hoznak a munkahelyekre, amelyek hatékonyabbá, sikeresebbé teszik a csapatot és a céget. Néhány ilyen jellemző tulajdonságuk:

• Empátia és érzelmi intelligencia: A nők többnyire érzékenyebben kezelik a csapatdinamikát, jól reagálnak az emberek érzelmeire, és segítenek a konfliktusok megoldásában. Az érzelmi intelligencia hozzájárul a jobb csapatmunkához és az együttműködéshez.

• Multitasking képesség: A nők általában több feladat egyidejű kezelésében is hatékonyak, ami különösen fontos az összetett, gyorsan változó munkakörnyezetekben.

• A részletek iránti figyelem: A nők gyakran figyelnek a részletekre, és kiválóan kezelik az aprólékos feladatokat. Ez az attitűd jelentős előnyt jelent olyan munkakörökben, ahol a precizitás elengedhetetlen.

• Támogató csapatmunka: A női munkavállalók gyakran kezdeményezik az együttműködést, elősegítve a közös célok elérését, és támogatják a csapat többi tagját.

Miért alacsonyabb sok nő önértékelése?

Az alacsony önértékelés és önbizalom számos női munkavállaló esetében jelent kihívást. Ennek kialakulásához hozzájárulnak a társadalmi elvárások, a sztereotípiák és a visszajelzések, amelyek folyamatosan megkérdőjelezik a nők képességeit. Néhány alapvető ok:

1. Sztereotípiák és előítéletek: A nőkről gyakran feltételezik, hogy kevésbé alkalmasak vezetői pozíciókra, és hogy családi kötelezettségeik miatt kevésbé elérhetők. Ezek az előítéletek és az ezekből fakadó negatív tapasztalatok önbizalomhiányhoz vezetnek.

2. Társadalmi nyomás: A nőkre nagy terhet ró az elvárás, hogy egyszerre legyenek sikeresek a karrierjükben és gondoskodó családanyák, társak. Az ezzel járó szerepkonfliktus jelentős önbizalom-csökkentő hatással bír.

3. Kritikai visszajelzések: A nőket gyakran hajlamosak alulértékelni vagy figyelmeztetni arra, hogy ne mutassák ki túlzottan az ambícióikat, hogy „ne tűnjenek túl erősnek.” Ezek a visszajelzések akadályozzák a nők önérvényesítési képességét.

Miért fontos az önbizalom és a pozitív énkép?

Az önbizalom és az egészséges énkép alapvető feltétele annak, hogy egy nő sikeresen és határozottan képviselje magát a munka világában. Az alacsony önértékelés és az önbizalomhiány gátolja a kezdeményezést, a hatékony kommunikációt és az előrelépést. Egy magabiztos nő azonban képes kiállni önmagáért, elismeri a saját erősségeit és képes rá, hogy a képességeit a munka világában megfelelően bemutassa.

Az önbizalom fejlesztése sokszor azzal kezdődik, hogy a nők felismerik, milyen értékeket és készségeket hoznak a munkahelyükre. Ezután fontos megtanulni azt is, hogy ezeket az értékeket hogyan lehet hatékonyan képviselni, és kommunikálni.

Mit tehetnek a nők, hogy magabiztosabbak legyenek a munka világában?

Az önbizalom és önértékelés tudatos fejlesztése elengedhetetlen, ha a nők sikeresen szeretnének érvényesülni a munkaerőpiacon. Néhány konkrét lépés, amely segíthet ebben:

• Pozitív önkép kialakítása: Fontos, hogy a nők tudatosan keressék azokat a pozitív tulajdonságokat és sikereket, amelyeket elértek, akár az életük más területein is. Az ilyen önbizalomerősítő pillanatok felidézése hozzájárul az önértékelés növeléséhez.

• A készségek kommunikálása: Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a nők megtanulják készségeiket, mint értéket bemutatni a munkaadóknak. 

• Önbizalomnövelő gyakorlatok: Az önbizalom fejlesztése napi gyakorlattá válhat, olyan technikákkal, mint a pozitív gondolatok, a hálanapló írása vagy a saját erősségeink tudatos felidézése.

Hogyan segíthet az önbizalom növelésében a 7 napos kihívás?

Az önbizalom fejlesztése sokszor hosszú folyamat, de már néhány nap alatt is jelentős előrelépést lehet elérni. Ezt a célt szolgálja a november 12-én induló 7 napos ingyenes önbizalomnövelő kihívásom. A kihívás kifejezetten nőknek, anyáknak szól, hogy megerősödjenek, és magabiztosabban tudják képviselni magukat a munkaerőpiacon. A program során hasznos gyakorlatokkal, kérdésekkel és tippekkel támogatom a résztvevőket abban, hogy jobban megértsék saját értékeiket, és képesek legyenek azokat hatékonyan bemutatni.

Csatlakozz a kihíváshoz, és kezdd el a saját önbizalmad építését, hogy 2025-ben már magabiztosabban, tudatosan képviselhesd önmagadat a munka világában.

Itt tudsz csatlakozni: subscribepage.io/onbizalomnoveles

A mai munkahelyi kultúrában a „jelenlét alapú teljesítményértékelés” mindennapos jelenség, amely különösen a szellemi munkakörökben válik problémássá. Sok helyen még mindig a „látványos jelenlét” az értékmérő, vagyis a dolgozók mintha attól lennének jó munkavállalók, hogy az irodában töltött idejüket mutatják. De vajon miért tartom ezt rendkívül károsnak, és milyen hatással van mindez azokra az anyákra, akik megpróbálnak visszatérni a munkaerőpiacra?

Miért káros a jelenlét alapú teljesítmény megítélés?

A jelenlét alapú teljesítmény megítélés kifejezetten káros lehet a szellemi munkakörökben, és hosszútávon rendkívül negatív hatással van a munkavállalók motivációjára és elköteleződésére. A jelenlét alapú értékelés lényege, hogy egy munkavállalót nem a tényleges teljesítménye, hanem az irodában töltött ideje alapján ítélnek meg. Ez a hozzáállás arra ösztönözheti a dolgozókat, hogy láthatóak legyenek, akár produktivitás nélkül is. Ez különösen problémás, hiszen nem az eredmények vagy a hatékonyság alapján történik a visszajelzés, hanem azon, hogy valaki fizikailag jelen van-e, mintha csupán ez adna értéket a munkájának.

A jelenlét alapú hozzáállás hatásai a munkavállalókra

1. Csökken a hatékonyság és a teljesítmény: Ha a munkavállalók számára a legfontosabb elismerési szempont az irodában töltött idő, akkor kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy hatékonyan végezzék el a feladataikat. Hiszen ha a nap végén úgyis csak az számít, hogy hány órát ültek az asztalnál, akkor mi ösztönözné őket arra, hogy gyorsan és eredményesen dolgozzanak?

2. Elveszíti a rugalmasságot és kreativitást: Számos szellemi munkakör – különösen az innovatív, kreatív területeken – igényelne rugalmasságot, hogy a dolgozók azokon az időszakokban legyenek produktívak, amikor igazán képesek inspiráltan dolgozni. Az ilyen rugalmas hozzáállás hiányában a kreatív emberek egyszerűen nem tudják kibontakoztatni tehetségüket, hiszen nincs lehetőségük arra, hogy a számukra optimális időpontban végezzék a munkát.

3. A munka-magánélet egyensúly felborulása: A merev munkaidőhöz való ragaszkodás gyakran egyensúlytalanságot okoz a munka és a magánélet között. Egy rugalmas munkarend nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a munkavállalók harmonikus életet éljenek, kevesebb stresszt érezzenek, és ennek következtében a munkahelyükhöz is pozitívan viszonyuljanak.

Mit nyerhetnek a munkáltatók a szemléletváltással?

A rugalmasság és a pozitív szemlélet bevezetése nemcsak a dolgozók, hanem a munkaadók szempontjából is jelentős előnyökkel jár. Azok a cégek, amelyek nyitottak a rugalmas munkaidőre és az atipikus munkavégzésre, sokkal motiváltabb, lojálisabb munkavállalókat kapnak cserébe. A dolgozók ugyanis érzik, hogy megbíznak bennük, ami növeli a munkavégzés minőségét és a vállalathoz való kötődést is.

Sok munkáltatónak azért vannak rossz tapasztalatai a munkavállalókkal, mert kizárólag a jelenlét alapján ítélik meg őket, és nem figyelnek az egyéni kompetenciákra és motivációra. Amikor egy munkáltató folyamatosan elégedetlen a munkavállalókkal, érdemes átgondolni, hogy a HR-szemlélet vagy a toborzási stratégia nem szorul-e fejlesztésre. Például sok kisvállalatnak nincs lehetősége saját HR-es toborzót foglalkoztatni teljes munkaidőben, de projektalapú HR-szolgáltató cégekkel is együttműködhetnek, akik a kiválasztásban és az emberi oldal megismerésében segíthetnek.

Az anyák kihívásai a munkaerőpiacon

A merev munkaidő-szemlélet különösen az anyák számára jelent nagy akadályt. Sok kisgyermekes anyuka szívesen maradna alkalmazotti státuszban, de a fix munkaidő gyakran ellehetetleníti ezt, és végül sokan kényszervállalkozásba kezdenek. Ez természetesen nem minden esetben ideális megoldás, hiszen nem mindenkinek ez a vágya, vagy a fő erőssége. Amikor a ténylegesen családbarátabb munkahelyek, atipikus munkavégzési formákat kínáló cégek jórészt hiányoznak, az anyák számára a választási lehetőségek is csökkennek.

Ugyanakkor fájdalmas kimondani, de az anyák önbizalomhiánya és kishitűsége szintén nagy akadály lehet a munkaerőpiacon. Ez nem véletlen, hiszen ha folyamatosan azt hallják, hogy „problémás” munkavállalóknak számítanak, nehézségek merülnek fel az önértékelésükben. Ez a hozzáállás nem csak a teljesítményükre, hanem az interjún mutatott magabiztosságukra, vagy egy-egy munkahelyi szituációban való helytállásukra is hatással lehet.

Miért fontos az önbizalom és a pozitív énkép?

Az évek során rengeteg tehetséges és inspiráló nővel találkoztam karrier tanácsadási konzultáció keretében, akik, bár szembenéztek a kishitűség és önbizalomhiány kihívásaival, képesek voltak felismerni a bennük rejlő értékeket és erősségeket. Gyakran a konzultációk elején a legelső lépés az volt, hogy az önbizalmat és az önértékelést kezdjük el építeni. Amint sikerült ezt az alapot megteremteni, ezek a nők magabiztosabban léptek fel, könnyebben teremtettek kapcsolatokat, és sokkal gördülékenyebben lépkedtek a karrierépítés útján.

Ez a változás nem pusztán technikai ismereteken vagy szakmai tapasztalatokon múlik; sokkal inkább az önértékelés tudatos fejlesztésén, az önismereten és azon a felismerésen, hogy az anyaság alatt szerzett kompetenciák és készségek mennyire értékesek lehetnek a munkaerőpiacon. Olyan képességek, mint a multitasking, a rugalmasság, az empátia, a hatékony időgazdálkodás és a problémamegoldás, egyaránt fontos erőforrások a munka világában. Amikor a nők felismerik, hogy ezek a készségek az ő különleges hozzáadott értékeiket képviselik, gyakran sokkal erősebben tudnak megjelenni egy állásinterjún vagy egy fontos munkahelyi helyzetben.

A pozitív énkép, az önbizalom fejlesztése és az anyasággal együtt megszerzett értékek felismerése tehát óriási hatással van a karrierútra. Ez a folyamat lehetővé teszi az anyák számára, hogy ne csak a kihívásokra, hanem a lehetőségekre is koncentráljanak, elhiggyék, hogy képességeikkel ők maguk is értéket teremtenek.

Hogyan lehetnek az anyák magabiztosabbak a munkaerőpiacon?

Amíg a munkáltatói oldal nem nyit a rugalmasabb munkavégzés felé, az anyáknak maguknak kell lépéseket tenniük. Ahhoz, hogy az interjúkon és a munkahelyen is erős önbizalommal tudják képviselni magukat, fontos, hogy dolgozzanak az önértékelésükön, és tudatosan készüljenek fel arra, hogyan mutassák be az anyaság során szerzett készségeiket.

Pontosan ebben szeretnék segíteni az anyáknak, ezért november 12-én elindítok egy 7 napos ingyenes önbizalomnövelő kihívást.  A célom, hogy ez a program felrázza a résztvevők önértékelését, és segítse őket abban, hogy felismerjék, mennyi értéket képviselnek a munkaerőpiacon, és megtanuljanak pozitívan kommunikálni az anyaságukról. 

A kihíváshoz itt tudsz csatlakozni: subscribepage.io/onbizalomnoveles

Legyen több magabiztos anya a munkaerőpiacon!

Még manapság is a munkaerőpiacon számtalanszor találkozunk a nézettel: „Csak akkor dolgozik a dolgozó, ha szem előtt van.” Ez a hozzáállás nemcsak káros, hanem rendkívül kontraproduktív is, és hosszútávon gátolja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók sikerét. Az alábbiakban beszélek arról, hogy miért fontos ezen változtatni, mit nyernének a munkáltatók, ha ezt megtennék, és mit nyernének a munkavállalók.

Miért káros a „szem előtt lévőség” elve?

Az „akkor dolgozik a dolgozó, ha szem előtt van” elv ma már elavult. Ez a hozzáállás a munkaidővel és a jelenléttel kapcsolatos elvárásokat helyezi előtérbe a valós teljesítmény és eredmények helyett. Nézzük meg, miért káros ez az elv a munkavállalókra és a munkáltatókra nézve:

1. A teljesítmény aláásása: Ahelyett, hogy az eredményeket és a hatékonyságot mérnék, a vezetők gyakran azt figyelik, hogy ki van az irodában és milyen hosszú ideig. Ez a szemlélet aláássa a munkavállalók motivációját, mert úgy érzik, a munkájuk értékét nem az elért eredményeik, hanem a fizikai jelenlétük határozza meg. Ez hosszútávon csökkenti a teljesítményt, és kiégéshez vezethet, mivel a munkavállalók inkább „jelenlét-alapú” munkát végeznek, mintsem ténylegesen produktívak lennének.

2. A bizalom hiánya: A „szem előtt lévő” munka elvárása azt sugallja, hogy a vezetőség nem bízik meg a munkavállalóiban, ami mérgező munkahelyi kultúrát eredményezhet. Ez különösen igaz azokra a munkavállalókra, akik bizonyos élethelyzetekben – például kisgyerekes anyák – rugalmas munkavégzést igényelnének. A bizalom hiánya miatt az érintettek feszültségben, folyamatos bizonyítási kényszerrel dolgoznak, ami rontja a munka minőségét és az elköteleződést.

3. A rugalmasság hiánya: A modern munkahelyi trendek a rugalmasságra és a munkavállalók egyéni igényeinek figyelembevételére helyezik a hangsúlyt. A merev, irodai jelenlétet megkövetelő szemlélet azonban nem veszi figyelembe azt, hogy sokan hatékonyabban dolgoznának, ha a munkavégzés helyszíne és időbeosztása rugalmasabb lenne. Ennek figyelmen kívül hagyása miatt a munkaadók értékes munkaerőt veszíthetnek el.

Mit nyernének a munkáltatók, ha megváltoztatnák ezt a hozzáállást?

Az előítéletes gondolkodás helyett a munkáltatóknak érdemes felismerniük a rugalmas munkavégzés előnyeit, különösen azokban a pozíciókban, ahol ez megengedhető. Íme néhány előny, amit a munkáltatók tapasztalnának:

• Növekvő lojalitás és elkötelezettség: Például az anyák, akik lehetőséget kapnak a rugalmas munkaidőre, általában lojálisabbak és motiváltabbak. Hálásak a bizalomért, amit kapnak, és ezt a munka minőségével hálálják meg.
• Nagyobb hatékonyság: A rugalmas keretek között dolgozó munkavállalók gyakran produktívabbak, mert maguk választhatják meg, hogy mikor és hogyan végzik el a feladataikat a legjobban.
• Tehetséges munkavállalók vonzása: A munkakörnyezet rugalmassága vonzó tényező a tehetségek számára, akik nemcsak hatékonyságukkal, hanem innovatív ötleteikkel is hozzájárulnak a cég sikeréhez.

Milyen megoldások vannak a toborzási technika javítására, ha nincs teljes munkaidős HR-es?

Sok kis- és középvállalkozás (KKV) nem engedheti meg magának, hogy teljes munkaidős HR-es szakembert alkalmazzon, de a toborzás és a munkaerő-kiválasztás professzionális támogatást igényel. Ez azért fontos, mert ha rossz embereket választasz a cégedbe, akkor a "szem előtt levőség" elve még jobban erősödik benned vezetőként, és ez ördögi körként gyűrűzik tovább.

Néhány megoldás a sikeresebb kiválasztáshoz:

1. Kiszervezett HR szolgáltatások: Számos HR-szolgáltató cég kínál projektalapú HR-szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a vállalatok a toborzási és kiválasztási folyamat egyes részeit szakértőkre bízzák, például az előszűrést, az interjúk lebonyolítását vagy az álláshirdetések megírását. Így a cégek profitálhatnak a szakértelemből anélkül, hogy teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatnának.

2. Toborzás projektalapon: Egyre több HR-szakértő és tanácsadó kínál projektalapú toborzási szolgáltatásokat, amelyek a munkáltató igényeire szabhatók. Ez lehet egy adott időszakra vagy projekt-specifikus toborzási igényekre szóló megbízás, amely biztosítja a minőségi munkaerő kiválasztását és segíti a cég működését anélkül, hogy folyamatos költségeket generálna.

Miért fontos az emberismeret a kiválasztási folyamatban?

A toborzási folyamatban gyakran alkalmazott tesztek, például személyiség- és képességtesztek, hasznosak lehetnek, de nem elegendőek a teljes kép megértéséhez. A tesztek fontosak, de az emberi tényező – az emberismeret és a tapasztalat – elengedhetetlen a jó döntéshozatalhoz.

Miért?

1. Az interjúk nem csak a válaszokról szólnak: Egy tapasztalt interjúztató figyeli a pályázó testbeszédét, érzelmi reakcióit és kommunikációját is. Az emberismeret segít abban, hogy az interjúztató meglássa, ki rejlik a jól felkészült válaszok mögött: ki az, aki valóban elkötelezett, motivált és hosszú távon értéket hozhat a cégbe.

2. A tesztek korrektsége: A tesztek gyakran egy-egy szempontot emelnek ki, és nem feltétlenül tükrözik a pályázó valódi munkahelyi viselkedését. Az emberi tényezők – például a stresszkezelés, a rugalmasság és az együttműködési készség – sokszor csak valós élethelyzetekben mérhetők fel pontosan.

Mit nyernének a munkavállalók, ha ez a szemlélet megváltozna munkaadói oldalon?

Ha a szemlélet megváltozna, és a munkáltatók elismernék a rugalmas és bizalmon alapuló munkavégzés értékét, a munkavállalók számára számos előny jelentkezne:

1. Nagyobb munkahelyi elégedettség és motiváció: A dolgozók értékelve éreznék magukat, ami növeli az elkötelezettségüket és hajlandóságukat a jobb teljesítményre.
2. Kiegyensúlyozottabb munkavégzés: A rugalmasság lehetősége csökkentené a stresszt és segítené a munka-magánélet egyensúlyának fenntartását, különösen az anyák számára.
3. Kevesebb fluktuáció: Ha a munkavállalók úgy érzik, hogy a munkahelyük támogatja őket, kisebb eséllyel keresnek új lehetőségeket, ami hosszútávon stabilitást biztosít a vállalatnak is.
4. Jobb csapatszellem és együttműködés: A bizalmi légkör és a rugalmas munkafeltételek hozzájárulnak a pozitív vállalati kultúrához, erősítve a csapatkohéziót.
5. Növekvő kreativitás és hatékonyság: A munkavállalók gyakran produktívabbak és innovatívabbak, ha olyan környezetben dolgozhatnak, ahol a teljesítményt nem a „szem előtt levés”, hanem az eredmények alapján ítélik meg.

Összességében a munkavállalók nyeresége nemcsak a jobb munkakörülményekben, hanem a személyes fejlődésben, elégedettségben és a munkahelyi lojalitásban is megmutatkozna.

Mivel küzdenek az anyák, amíg nincs szemléletváltás?

Az anyák számára az egyik legnagyobb kihívás a munkaerőpiacon az, hogy gyakran problémás munkavállalóknak ítélik meg őket, a rugalmas munkavégzést nem támogató munkáltatók.

Ez többféle következménnyel jár:

1. Önbizalomvesztés: Az az érzés, hogy a munkáltatók a gyermeknevelést akadályként látják, csökkenti az anyák magabiztosságát, és kétségeket ébreszt saját képességeikben.
2. Frusztráció és stressz: A folyamatos bizonyítási kényszer, hogy a gyerekük nem akadály, fokozza a stresszt és mentális terheket ró az anyákra.
3. Korlátozott karrierlehetőségek: Sok anya úgy érezheti, hogy a munkáltatók előítéletei miatt kevesebb lehetőség áll rendelkezésére, ami korlátozza a karrierfejlődésüket.
4. Tartós stigmatizáció: A munkaerőpiaci előítéletek miatt az anyák gyakran érzik úgy, hogy „megbélyegezve” vannak, és meg kell küzdeniük az „alkalmatlan” címke ellen.
5. Csökkenő munkahelyi elégedettség: Ha egy munkahely nem támogatja a rugalmas munkavégzést, az anyák kevésbé érzik magukat megbecsültnek, ami csökkenti a munkahelyi motivációt és elkötelezettséget.
6. Elidegenedés a munkaerőpiactól: Sok anya végül visszavonulhat a munkaerőpiactól vagy alulértékelt állásokat vállalhat, mert úgy érzi, hogy a családi kötelezettségek miatt nem tud megfelelni a hagyományos elvárásoknak.

Mit tehet az anya, hogy sikeres legyen a munkaerőpiacon? 

Az anyák számára rendkívül fontos, hogy felismerjék: a sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedés és karrierépítés proaktív lépéseket igényel. Az önbizalom növelése, a megszerzett készségek tudatosítása és hatékony kommunikációja mind hozzájárul ahhoz, hogy pozitív képet alakítsanak ki magukról a munkáltatók előtt.

Az anyáknak szóló szolgáltatáscsomagom, „Növeld az értéked anyaként a munkaerőpiacon”, pontosan ezért született meg. Célom, hogy támogassam az anyákat abban, hogy megtalálják a helyüket a munka világában. Az önbizalom erősítésében, a bennük rejlő potenciál feltérképezésében és a lehetőségek feltárásában segítek, hogy magabiztosan és sikeresen építhessék karrierjüket anyaként is.

A munkaerőpiacon gyakran felmerül a kérdés: vajon az anyák jó munkavállalók? A válasz messze túlmutat egy egyszerű „igen” vagy „nem” kijelentésen. Számos tényező és tapasztalat alapján kell mérlegelni, hogyan illeszkedik az anyák munkavállalói szerepe a modern munkahelyek elvárásaiba. Ebben a cikkben beszélek arról, hogy miért hoznak az anyák értékes készségeket és attitűdöket a munka világába, miért alakulnak ki előítéletek, és hogyan küzdhetők le ezek a korlátok. Végezetül pedig elmondom, hogy mit tehetnek az anyák azért, hogy jobban kiemeljék és megjelenítsék az értékeiket egy állásinterjún.

1. Az anyák egyedülálló értékei a munkahelyen

Az anyaság egy olyan életszakasz, amely számos készséget fejleszt és erősít meg, amelyek közvetlenül átültethetők a munkahelyi környezetbe.

• Multitasking és prioritáskezelés: Az anyák nap mint nap gyakorolják, hogyan kezeljenek egyszerre több feladatot, például gyermeknevelést, háztartási teendőket és gyakran a saját szakmai fejlődésüket is. Ez a képesség lehetővé teszi számukra, hogy munkahelyi környezetben gyorsan átlássák a teendőket, és hatékonyan priorizáljanak.
• Problémamegoldó képesség: A gyermeknevelés során az anyák folyamatosan szembesülnek váratlan helyzetekkel, amelyeket rövid idő alatt kell megoldaniuk. Ez a rugalmasság és kreatív hozzáállás az üzleti életben is nagy előnyt jelent.
• Empátia és kommunikációs készség: Az anyák gyakran rendelkeznek magas empátiával, ami előnyös a csapatmunkában és a vezetői szerepekben is. Jobban megértik kollégáik érzéseit, és képesek hatékonyan kommunikálni.

2. Az előítéletek és kihívások

Bár az anyák rengeteg értéket hoznak a munkahelyekre, a valóságban gyakran találkoznak előítéletekkel. A leggyakoribb sztereotípiák közé tartozik, hogy:

• Nem elérhetők: A munkáltatók attól tartanak, hogy az anyák gyakrabban hiányoznak a munkahelyről a gyermeknevelés miatt. Bár valóban lehetnek olyan helyzetek, amikor a gyermek betegsége vagy egyéb családi esemény közbejöhet, az anyák általában jól szervezettek, és megoldásokat keresnek ezekre a helyzetekre. Ha a pozíció megengedi, és a munkáltató nyitott rá, akkor nagyon sok megoldási lehetőség létezik, hogy ilyen esetben hogyan nem esik ki az anya a feladatok elvégzési határidejéből.
• Nincs elég rugalmasságuk: Egy másik előítélet szerint az anyák nem tudnak alkalmazkodni a változó munkakörülményekhez. A valóságban viszont épp az anyaság alatt fejlesztett rugalmasság és a gyors problémamegoldás képessége segíti őket abban, hogy hatékonyan reagáljanak a munkahelyi kihívásokra.
• Kevesebb elköteleződés: Néhány munkáltató úgy véli, hogy az anyák nem fognak olyan mértékben elköteleződni, mint más munkavállalók. Ezt az előítéletet azonban gyakran megcáfolja a gyakorlat, hiszen az anyák lojálisak és hálásak a munkalehetőségekért.

3. Hogyan készülj fel az interjúkra anyaként?

Az egyik legfontosabb dolog, amit egy anya tehet a munkaerőpiacon való sikeres szereplésért, az az önbizalom erősítése és a felkészülés. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú szempontot emelek ki:

• Ismerd fel és tudd bemutatni az anyaság alatt szerzett készségeidet: Gondold végig, milyen konkrét készségeket szereztél anyaként, és hogyan illeszkednek ezek a munkakör elvárásaihoz. Például, ha a szervezőkészséged fejlődött, akkor ezt érdemes kiemelni a kommunikációdban.
• Készülj fel a nehéz kérdésekre: Az interjúkon gyakran felmerülhetnek „rázós” kérdések, például: „Mi történik, ha a gyereke megbetegszik?”. Fontos, hogy az ilyen kérdésekre felkészült és megoldásorientált válaszokat adj. Ne hagyd, hogy a kérdés negatívan hasson rád; inkább mutasd meg, hogy képes vagy proaktív megoldásokat találni.

4. Mit tehet az anya a felkészülésért?

Az anyák számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek saját értékeikkel és azzal, hogy hogyan kommunikálják azokat a munkahelyi környezetben. Íme néhány stratégia:

• Önismeret fejlesztése: Vizsgáld meg, melyek azok a készségek, amelyeket az anyaság erősített meg benned. Készíts listát ezekről, és gondold végig, hogyan mutathatod be ezeket egy interjú során.
• Próbainterjúk: Gyakorolj olyan helyzeteket, amelyek az interjún előfordulhatnak. Ez segít abban, hogy természetesen és magabiztosan válaszolj a kérdésekre.
• Pozitív hozzáállás és önbizalom építése: Az önbizalom az egyik legfontosabb tényező az álláskeresésben. Minél jobban hiszel magadban, annál magabiztosabb leszel a beszélgetések során.

Hogyan tudok segíteni az anyáknak?

A héten megjelent e-bookomban (Útmutató, hogyan készülj fel anyaként egy állásinterjúra; Turbózd fel az önbizalmad!) konkrét tanácsokat, gyakorlati feladatokat és önismereti kérdéseket találsz, amelyek segítenek anyaként felkészülni az állásinterjúkra, és a legjobbat kihozni magadból. Valamint, ha úgy érzed, hogy személyre szabott tanácsadásra van szükséged, akkor jelentkezz első ingyenes konzultációra.

Célom, hogy minden anya magabiztosan képviselhesse önmagát, és bebizonyíthassa, hogy az anyaság nem akadály, hanem erőforrás. 

A honlapomon megtalálsz minden információt.

A munka világában gyakran találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy egy állásinterjún az anyaság nem befolyásoló tényező, csak a szakmai tapasztalat és a teljesítmény számít.Ugyanakkor az anyák gyakran tapasztalják ennek ellenkezőjét: a szakmai beszélgetések során az anyaságból fakadó mindennapi életük, helyzetük is reflektorfénybe kerül. Sokan számolnak be rázós kérdésekről, amelyek a családi életük szervezésével vagy a gyermeknevelésükkel kapcsolatosak, például: „Mi történik, ha a gyermek megbetegszik?”

Egy ilyen interjún természetes érzés védekező módon reagálni, ám ha előre felkészülsz, a válaszaid magabiztosan közvetíthetik, hogy az anyaság nem akadály, hanem hozzáadott érték – olyan, amely új készségeket, megoldóképességet és elkötelezettséget ad. A következő témák segíthetnek abban, hogy határozottan, önértéked teljes tudatában készülj fel a következő interjúra.

Miért fontos a tudatos felkészülés anyaként?

Az állásinterjú nemcsak arról szól, hogy a szakmai tudásodat és tapasztalataidat bemutasd, hanem arról is, hogy olyan benyomást kelts, amely alapján az interjúztatók egyértelműen látják, hogyan oldod meg a hétköznapi kihívásokat. 

A tudatos felkészülés nemcsak azt jelenti, hogy ismered a szakmai erősségeidet, hanem azt is, hogy pontosan tudod, hogyan szeretnéd az anyaságodat bemutatni az interjú során, ha erre sor kerül. Érdemes átvenni az esetleges érzékeny kérdéseket és olyan válaszokat találni, amelyek nem védekezőek, hanem pozitív irányba fordítják a beszélgetést, így elkerülheted, hogy az anyaságot hátrányként kezeljék.

Az önbizalom jelentősége és építése

Az önbizalom az interjún különösen fontos, hiszen ha saját magadban biztos vagy, azt sugározni fogod mások felé is. Sok anyának nehézséget okoz, hogy a gyermeknevelés alatt eltelt időszakot ne tekintse szakmai „szünetként”. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magabiztos válaszok jelentősen növelik az interjú sikerességét.

Az önbizalom egyik titka, hogy tudatosan készülsz fel az interjúra, és megtalálod azokat a pozitív aspektusokat, amelyeket az anyaság hozzáadott az életedhez. Ha tisztában vagy azzal, hogy milyen értékekkel és készségekkel gazdagodtál az anyaság során – például hatékony időbeosztás, gyors problémamegoldás, figyelemmegosztás – ezek közvetítése természetesebbé válik az interjú során, így előnyösen tudod feltüntetni a szakmai "szünetet". Az önbizalom nem csak a szakmai tapasztalataidból fakad; része az is, hogy képes vagy a saját történetedet pozitív, erőteljes oldalról bemutatni.

Az anyaság során szerzett készségek felismerése és bemutatása

Anyaként egy sor olyan képességre tehettél szert, amelyek szerves részét képezhetik a szakmai profilodnak is. Amikor szervezed a család időbeosztását, különböző feladatokat végzel egy időben, és megoldásokat keresel a mindennapi kihívásokra, valójában számos olyan készséget fejlesztesz, amelyeket a munkahelyi környezetben is kamatoztathatsz.

Fontos, hogy a gyermeknevelés alatt megszerzett készségeidet ne csak felsorolás szintjén kezeld, hanem mindegyikhez konkrét példát, eredményeket köss, amelyek jól érzékeltetik az értéküket. Ha például a konfliktuskezelést jól megtanultad otthon, ezt összekötheted olyan helyzetekkel, ahol ez a képesség releváns lehet a munkakörben. Ezzel azt sugározod, hogy az anyaság nem pusztán egy privát élethelyzet, hanem egy fejlődési út, amely új és fontos kompetenciákkal gazdagított.

Felkészülés a „nehezebb” kérdésekre

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre is magabiztosan válaszolj, érdemes előre átgondolni, milyen válaszokat szeretnél adni. A váratlan kérdések, mint például „Hogyan oldod meg, ha a gyermek beteg lesz?” vagy „Ki tud segíteni a gyermekfelügyeletben?”, elsőre kellemetlenek lehetnek, ám ha előre felkészülsz, olyan válaszokat adhatsz, amelyek pozitív fényben tüntetnek fel. Az ilyen válaszok nemcsak nyugalmat sugároznak, de az interjúztatónak is azt mutatják, hogy képes vagy rugalmasan kezelni a helyzeteket, és megoldásfókuszú hozzáállást képviselsz.

Miért fontos a proaktív hozzáállás és kérdezés?

Az interjú nem csupán arról szól, hogy válaszolsz a feltett kérdésekre, hanem arról is, hogy saját kíváncsiságodról, céljaidról és igényeidről is számot adj. Ha proaktívan teszel fel kérdéseket, például a távmunkáról vagy a rugalmas munkaidőről (ha ezt a munkakör lehetővé teszi), azzal azt kommunikálod, hogy képes vagy megoldásfókuszúan gondolkodni. A munkáltatók értékelik ezt a hozzáállást, hiszen azt mutatja, hogy te már előre a lehetséges megoldásokban gondolkodsz, és fontos számodra, hogy a feladataidat jól végezd el. Valamint motivál, hogy az adott cégnél dolgozz.

A proaktív kérdésekben rejlő erő abban rejlik, hogy nemcsak a munkaadó elvárásaihoz való alkalmazkodásról szólnak, hanem arról is, hogy saját elvárásaidat és igényeidet tudatosan kifejezd, így segítve mindkét felet a hatékony együttműködés kialakításában. 

Az állásinterjú lezárása és a pozitív benyomás megerősítése

Az interjú lezárása az egyik legfontosabb pont, hiszen ekkor hagyod az utolsó benyomást, amelyre később is emlékezni fognak. Az interjú végén érdemes egy rövid összefoglalót adni, amely megerősíti az elkötelezettségedet, valamint kifejezi a motivációdat. Például megemlítheted, hogy örülsz az interjún elhangzottaknak, és úgy érzed, a vállalat értékei összhangban vannak a saját elveiddel.

Az utolsó benyomás különösen meghatározó, mivel egy rövid és határozott elköszönés után gyakran ez marad meg az interjúztató fejében. Ha ezt magabiztosan és pozitívan kezeled, az interjú egészét kedvezőbb fényben láthatják, és emlékezetes maradhatsz a munkáltatónak.

Záró gondolatok

A sikeres interjú kulcsa a felkészültség, különösen, ha anyaként lépsz be az interjú világába (ami tudjuk, hogy manapság nehezített felállás). Az önbizalom építésével, az anyaság során megszerzett készségeid tudatosításával, a rázós kérdések előzetes átgondolásával és a proaktív kérdések feltevésével valódi előnyt szerezhetsz a munkaerőpiacon.

Egyet azonban ne felejts egy interjún nem szabad, hogy az "alárendelt, mindenben meghunyászkodok" szerepben tündökölj, hanem fontos, hogy arra törekedj, hogy mindkét fél számára előnyös megoldás szülessen. Nem a "bocsánat, hogy létezem, és meghúzom magam" hozzáállás lesz a nyerő, nem így fogod elnyerni a vágyott pozíciót.

Az interjúd sikere nagyrészt azon múlik, hogy mennyire vagy tudatos abban, hogyan kommunikálsz, és hogyan mutatod be saját történetedet, és mennyire tudod átadni az értékeidet. A következő héten megjelenő e-bookomban konkrét tanácsokat, gyakorlatokat és felkészítő kérdéseket találhatsz majd, amelyek segítenek abban, hogy anyaként is magabiztos légy az állásinterjúk világában.

Azt érzed jelenleg, hogy valami nem stimmel a munkahelyeden? Nem vagy egyedül, sokan éreztük már ezt. Nap mint nap dolgozunk, ellátjuk a feladatainkat, de közben valami folyamatosan jelzi: nem vagyunk a helyünkön. Szinte halljuk a belső hangot, amely emlékeztet rá, hogy itt az idő lépni. A legtöbbször viszont nem olyan egyszerű ez a döntés. Abszolút tudom, hogy milyen érzés: én is így voltam, mielőtt vállalkozóvá váltam. Az alkalmazotti lét biztonsága visszahúzott, még akkor is, amikor már tudtam, hogy a hivatásom máshová hív.

Ez az állapot hosszú hónapokon át tarthat, sőt évekig is elhúzódhat. Ha túl sokáig maradunk egy olyan helyzetben, ahol már nem érezzük magunkat teljesnek, az nemcsak a karrierünkre, hanem az önértékelésünkre és a mindennapi életünkre is hatással lehet. Mi történik akkor, ha beleragadsz ebbe az állapotba, és hogyan segíthet az önismeret abban, hogy megtaláld a továbblépéshez szükséges bátorságot?

Mi történik, ha beleragadsz egy számodra már nem megfelelő helyzetbe?

Amikor úgy érzed, hogy nem a helyeden vagy, de mégsem változtatsz, az hosszútávon komoly következményekkel járhat. Íme néhány példa arra, hogy milyen hatásai lehetnek ennek:

• Elveszted a motivációdat: Minden reggel úgy indulsz munkába, hogy érzed, nem ez a te helyed. Az a lelkesedés egyre kevésbé van jelen, és csak a szükség vezérli a tetteidet.
• Csökken az önértékelésed: Ha úgy érzed, hogy nem tudsz megfelelni önmagad elvárásainak, egy idő után elkezdesz kételkedni a saját képességeidben, és jön az önostorozás. Ez hosszútávon az önbizalmadat is alááshatja.
• Megjelenik a frusztráció: A belső konfliktus folyamatos stresszforrássá válik. Minden nap egy kis adag feszültséget ad hozzá az életedhez, amely felhalmozódik, és frusztrációvá alakul.
• Kiégés veszélye: Ha túl sokáig végzel olyan munkát, amit nem szeretsz, az mentálisan és érzelmileg is kimerít. A kiégés gyakran azoknál jelentkezik, akik olyan munkahelyen dolgoznak, amely már nem jelent értéket számukra.
• Stagnálás: Az elköteleződés hiánya miatt kevésbé érzel késztetést arra, hogy új dolgokat tanulj, fejleszd magad.
• Kapcsolati problémák: Ha hosszútávon rossz helyen vagy, az nemcsak a munkahelyedre, hanem a magánéletedre is kihatással lehet. Egyre több negatív energiát viszel haza, ami befolyásolhatja a kapcsolataidat, és távolságot hozhat létre közted és a szeretteid között.

Miért nehéz lépni? A beleragadás mögött meghúzódó félelmek

A beleragadás egyik legnagyobb oka a félelem. Íme néhány gyakori félelem, ami visszatarthat a továbblépéstől:

• „Mi van, ha nem vagyok elég jó?”Az önértékelésünk és az önbizalmunk kulcsfontosságú a változás során. Sokszor a belső kritikusunk hangja szólal meg, és elhiteti velünk, hogy talán nem vagyunk elég jók ahhoz, hogy más területen is sikeresek legyünk.
• „Mi van, ha nem sikerül?”Az ismeretlenbe való lépés mindig kockázattal jár. A kudarctól való félelem sokakat visszatart, mert az aggodalom ott van, hogy talán nem leszünk képesek megfelelni az új kihívásoknak.
• „Mit fognak gondolni mások?”A társadalmi elvárások és a környezetünk véleménye nagy hatással lehet ránk. Ha attól tartasz, hogy mások ítélkeznek a döntésed felett, az visszatarthat, még akkor is, ha pontosan tudod, hogy ez lenne a helyes út számodra.
• „Mi van, ha elveszítem a biztos megélhetést?”Az anyagi biztonság sokak számára az egyik legerősebb visszatartó tényező. A karrierváltás esetén gyakran megjelenik az a félelem, hogy elveszítjük a jelenlegi pénzügyi stabilitásunkat.
• „Mi van, ha egyedül maradok?”Az új helyzetek sokszor magányosnak tűnhetnek, különösen, ha a környezetünkben senki más nem vágott még bele hasonló változtatásba. A közösség hiánya és az egyedüllét érzése szintén visszatarthat a váltástól.

Hogyan segíthet az önismeret a továbblépésben?

A félelmek és az elakadások leküzdéséhez önismereti munkára van szükség. Az alábbi kérdések segíthetnek tisztábban látni, hogy mi tart vissza, és hogyan tudnál továbblépni:

1. Milyen félelmek tartanak vissza a váltástól, és honnan származnak ezek a félelmek? Egyáltalán az enyémek ezek a félelmek, vagy kaptam valakitől?
2. Ha most nem változtatok, hogyan fogom érezni magam egy év múlva?
3. Mi az, amit már most elértem az életemben, és ami alapján bízom magamban?
4. Mi lenne a legrosszabb dolog, ami történhet, ha lépek, és hogy kezelném azt?
5. Mit szeretnék látni, ha 10 év múlva visszatekintek a jelenlegi döntésemre?
6. Mitől érzem magam biztonságban, és hogyan építhetek ki egy új biztonsági hálót?

Ezek a kérdések segítenek abban, hogy tisztábban lásd a helyzetedet, és felismerd, hogy az, amit félelmetesnek gondolsz, valójában kezelhető.

Az agyad a biztonságot választaná – de mi történik, ha te többre vágysz?

A változástól való félelem teljesen természetes, hiszen az agyunk eredendően úgy van programozva, hogy a lehető legkisebb energiabefektetéssel biztosítsa a túlélést. Ez az evolúciós védelem sokszor megakadályozza, hogy kilépjünk a megszokottból, különösen akkor, amikor olyan jelentős változás előtt állunk, mint a munkahely- vagy karrierváltás. Az agy számára ugyanis ez nagyobb energiaráfordítást igényel, és ilyenkor a "túlélő" mechanizmusok bekapcsolnak. Az agy mindent megtesz azért, hogy a komfortzónán belül tartson, hiszen így kevesebb erőfeszítést igényel a mindennapi működés.

A munkával kapcsolatos változtatás különösen nehéz, hiszen ez nem csupán napi rutint, hanem jövedelmet, identitást és megszokott szerepeket is érint. Az agy tehát hajlamos lebeszélni a váltásról, hogy az ismert, „biztonságos” környezetben maradjunk. Éppen ezért a félelem természetes, de nem leküzdhetetlen. Néha egy külső nézőpont vagy egy jól felépített önismereti folyamat segíthet abban, hogy átlépd a komfortzónád határait, és elindulj a számodra legjobb úton.

Két önismereti feladat a továbblépéshez

1. „Mi a legrosszabb, ami történhet?” gyakorlat

Vegyél elő egy papírt, és írd fel a legrosszabb forgatókönyvet, ami eszedbe jut, ha most lépsz. Ne szépíts, és ne hagyj ki semmit! Ezután sorolj fel olyan megoldásokat, amelyekkel ezek a kihívások kezelhetők lennének. Az esetek többségében rájöhetsz, hogy a legrosszabb kimenetelt is fel lehet dolgozni, és sokszor a képzeletbeli akadályok nagyobbak, mint a valós helyzetek.

2. „A legjobb önmagam” vizualizációs gyakorlat

Képzeld el, hogy már megtetted a lépést, és az új helyeden vagy, elégedetten, magabiztosan és sikeresen. Hogyan néz ki ez a helyzet? Milyen érzések töltenek el? Milyen gondolatok járnak a fejedben? Írd le részletesen, és őrizd meg ezt a leírást, hogy emlékeztessen: képes vagy elérni ezt az állapotot, ha lépsz. A vizualizáció segít abban, hogy az agyad pozitív jövőképeket hozzon létre, és támogassa az új helyzetbe való belépést.

Ezek a feladatok támogatnak abban, hogy jobban megértsd a félelmeidet, és megkönnyítik a döntésedet, hogy továbblépj.

Érdemes segítséget kérni!

Ha úgy érzed, hogy egyedül nehezen boldogulsz a döntéssel, ne félj segítséget kérni! Az ügyfeleimmel pontosan ilyen helyzeteken dolgozunk, és segítek nekik abban, hogy szembenézzenek a beleragadás mögött meghúzódó félelmekkel, valamint dolgozunk az önértékelésükön és önbizalmukon, hogy le tudják küzdeni az akadályokat. Egy ilyen folyamat során fontos, hogy kialakuljon benned a hit és a bátorság, amely segít továbblépni.

A váltás sosem könnyű, de az önismeret, egy jól kidolgozott stratégia és a támogatás hozzásegíthet, hogy egy olyan utat válassz, amely valóban a boldogságodhoz vezet.