Sok álláskereső fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy bár tapasztalt, motivált, és papíron minden rendben van, mégsem jut el az interjúkig. A visszajelzések elmaradnak, a pályázatok mintha egy fekete lyukban tűnnének el, és hetek, hónapok telnek el konkrét eredmény nélkül. Ilyenkor gyakran kiderül: nem a szakmai tudás vagy az akarat hiányzik, hanem az a fajta tudatos és korszerű álláskeresési stratégia, ami ma már elengedhetetlen.

Az elmúlt években ugyanis gyökeresen megváltozott az álláspiac, és a legtöbben még mindig a régi beidegződések szerint próbálnak boldogulni. Sokan ugyanazzal az önéletrajzzal pályáznak hónapokon keresztül, amivel évekkel ezelőtt sikerrel jártak, és egyszerűen nem értik, miért nem működik most ugyanez a módszer.

Az álláspiac átalakulása: amit régen elég volt tudni, ma már kevés

Az elmúlt 3–5 évben olyan változások történtek a kiválasztási folyamatokban, amelyek a legtöbb jelentkező számára láthatatlanok, mégis kulcsszerepet játszanak abban, hogy ki jut tovább egy pályázati körben, és ki nem. A nagyobb cégek túlnyomó többsége ma már automatizált rendszert (ATS – Applicant Tracking System) használ a beérkező önéletrajzok szűrésére, ami azt jelenti, hogy az anyagok első körben nem is HR-es kolléga, hanem egy algoritmus kezébe kerülnek.

Ez az algoritmus nem tud olvasni a sorok között, nem ismeri a finom megfogalmazásokat vagy a kreatív formázást. Egyvalamire figyel: a pozícióhoz illeszkedő kulcsszavakra, struktúrára, és bizonyos formai elemekre. Ha ezek nincsenek meg az önéletrajzban, az anyag egyszerűen nem jut tovább, bármennyire is jó szakember az, aki mögötte áll.

A „szétküldöm mindenhová” módszer ma már nem működik

Az álláskeresők egy része még mindig úgy próbál pozíciókat elnyerni, hogy egyetlen sablonos önéletrajzot küld el minden hirdetésre. Ez a módszer azonban ma már sem nem hatékony, sem nem célravezető. A pozíciók többsége ugyanis egyre specifikusabb elvárásokat támaszt, egy-egy kiírás mögött gyakran már előszűrő rendszer, fejvadász cég vagy céges HR-partner dolgozik, akik kizárólag a célzott, testreszabott pályázatokat veszik komolyan.

 Az önéletrajz ma már nem egy adatlap, hanem egy szakmai történet, egy "reklám anyag". A motivációs levél nem sablon, hanem értékajánlat. És a pályázat nem papírmunka, hanem pozicionálás.

A tavasz a legfontosabb időszak az álláskeresésben, de kevesen használják ki

Tapasztalataim szerint sok álláskereső hajlamos április végén félretenni az álláskeresést azzal a gondolattal, hogy úgyis jön a nyár, pihenek egy kicsit, majd szeptembertől újrakezdem. Ez azonban komoly időveszteséghez vezethet. A nyári időszak valóban lassabb lehet, hiszen gyakran épp a HR-es vagy a döntéshozó van szabadságon, mégis rengeteg esetben történik előkészítés, shortlistelés vagy akár szerződéskötés is ezekben a hónapokban.

Ha valaki április–májusban tudatosan megnyomja az álláskeresést, könnyen lehet, hogy még a nyár előtt új munkája lesz. De az is reális, hogy bekerül egy cég kiválasztási folyamatába, így szeptemberben már nem a nulláról kell kezdenie, hanem a többieknél előrébb tart.

Mitől lesz jó egy önéletrajz ma, 2025-ben?

Egy ütős önéletrajz nemcsak azt mutatja meg, hol dolgoztál és mennyi ideig, hanem azt is, miért voltál ott értékes, és hogyan illeszkedsz a következő cég elképzeléseibe.
Ehhez három dolog elengedhetetlen:

• Célzott kulcsszavak használata, hogy átmenjen az ATS rendszeren, és a HR-es egyből lássa a kulcskompetenciákat 

• Strukturált, könnyen olvasható forma, amit HR-es szemmel könnyű átfutni

• Egyértelmű értékajánlat, ami megkülönböztet más jelöltektől

Az álláspályázatod nem csak arról szól, hogy te mit akarsz, hanem arról is, hogy a másik fél lássa benned a megoldást. Ez az a szemléletváltás, amit sokan nem lépnek meg, ezért maradnak le újra és újra a lehetőségekről.

Hogyan tovább?

Ha szeretnél olyan pályázati anyagokat, amelyek valóban segítenek interjúra jutni, ha úgy érzed, hogy amit eddig csináltál, már nem működik, de nem tudod, merre indulj, akkor szívesen segítek. Ne hagyd, hogy megint időt veszítsd azzal, hogy elengeded tavasszal az álláskeresést.

Foglalj időpontot egy díjmentes előzetes konzultációra
https://calendly.com/benohelga/elozetes-konzultacio-1

A mai munkaerőpiacon munkát találni nem könnyű, és sok esetben hónapokba, vagy akár egy évbe is telhet, mire valaki elhelyezkedik. A Profession.hu 2023-as kutatása szerint az álláskeresők átlagosan 10-12 hónap alatt találnak új munkát, de vannak, akik ennél lényegesen gyorsabban elhelyezkednek. 

Miért van ez a különbség? A siker nem a véletlenen múlik. Akik gyorsabban jutnak el a következő munkahelyükre, azok tudatosan használják a legfontosabb álláskeresési eszközöket és stratégiákat.

Ebben a cikkben megmutatom, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy lerövidítsd az álláskeresés idejét, és gyorsabban elnyerd a számodra ideális pozíciót.

1. Profi pályázati anyag – Az első benyomás számít

Az első lépés a sikeres álláskeresésben egy jól összeállított pályázati anyag. Ebbe beletartozik az önéletrajz, a motivációs levél (vagy értékajánlat), és adott esetben a portfólió vagy szakmai bemutatkozó dokumentum.

Önéletrajz – Miért kulcsfontosságú a kulcsszavasítás?

A mai álláspiacon a munkáltatók egy része ATS (Applicant Tracking System) rendszereket használ, amelyek automatizáltan szűrik az önéletrajzokat. Egy Harvard Business Review tanulmány szerint a nagyvállalatok 75%-a használ ATS rendszert a jelentkezések feldolgozására (Forrás: Harvard Business Review, 2022).

Mit jelent ez számodra? Ha az önéletrajzodban nem szerepelnek azok a kulcsszavak, amelyeket a rendszer keres (pl. a pozícióhoz kapcsolódó készségek, technikai ismeretek), akkor hiába vagy kiváló szakember, a pályázatod lehet el sem jut egy emberi szemhez.

Motivációs levél helyett értékajánlat

A hagyományos motivációs levelek nagy része unalmas és sablonos. A munkáltatók nem arra kíváncsiak, hogy „gyerekkorod óta érdekel a szakma”, hanem arra, hogy milyen értéket hozol a pozícióba.

Egy jól megírt értékajánlat azt mutatja be, hogy:

• Milyen eredményeket értél el eddig.
• Milyen problémákat tudsz megoldani a cég számára.
• Miért érdemes téged választani a többi jelölttel szemben.

Miért fontos a profi pályázati anyag?

Mert ez az első lépés, ahol a legtöbben elbuknak. Egy gyenge önéletrajz nem jut el a döntéshozókig, egy sablonos motivációs levél pedig nem kelt érdeklődést.

2. Jó orientáció és pozicionálás – Tudd, mit akarsz és mutasd is meg!

Sokan azért nem találnak gyorsan munkát, mert nincs egyértelmű képük arról, hogy milyen pozíciót keresnek. Ezért össze-vissza pályáznak, és nem tudják hatékonyan bemutatni magukat.

Orientáció – A tudatosság az alapja mindennek

• Pontosan tudod, milyen típusú munkát szeretnél?

• Milyen iparágban és milyen szerepkörben képzeled el magad?

• Milyen készségeket és tapasztalatokat akarsz kamatoztatni?

Ezeket a kérdéseket fontos tisztázni, mert ha te magad sem vagy tisztában az irányoddal, hogyan várhatnád el, hogy egy munkáltató lássa benned a megfelelő embert?

Pozicionálás – Hogyan mutatod be magad?

A munkáltatók nem találgatnak – azt látják rólad, amit kommunikálsz. Egy következetes, jól átgondolt szakmai kommunikáció növeli az esélyeidet.

Példa:

– Gyenge pozicionálás: „Projektmenedzserként dolgoztam különböző iparágakban.”
– Erős pozicionálás: „Agilis projektmenedzserként 5+ év tapasztalattal vezettem digitális fejlesztéseket.”

3. Szuperül optimalizált LinkedIn profil – A rejtett lehetőségek kulcsa

A LinkedIn ma már nemcsak egy online önéletrajz – hanem egy kereshető adatbázis, ahol a fejvadászok 95%-a aktívan keres jelölteket (Forrás: LinkedIn Talent Solutions, 2023).

Miért fontos a LinkedIn optimalizálása?

• Láthatóvá tesz – ha jól van optimalizálva, a fejvadászok és HR-esek megtalálnak.
• Bizalmat épít – egy átgondolt profil szakmai hitelességet sugall.
• Kapcsolatokat nyit – a rejtett állásokhoz sokszor kapcsolatépítésen keresztül vezet az út.

Fontos! Ne várd, hogy a LinkedIn profil önmagában megoldja az álláskeresést – ez csak egy eszköz.

4. Modern álláskeresési technikák – Ne csak várj, lépj is!

A hagyományos álláshirdetésekre való jelentkezés önmagában már nem elég. Egy Forbes-cikk szerint az állások 80%-a rejtett munkaerőpiacon van, vagyis nem kerül nyilvánosságra (Forrás: Forbes, 2023).

Mit jelent ez számodra?

• Az álláshirdetések csak a jéghegy csúcsát jelentik.
• A lehetőségek nagy része kapcsolati hálón vagy közvetlen megkereséseken keresztül érhető el.

A sikeres álláskeresők proaktívak: nemcsak várják a lehetőségeket, hanem aktívan keresik és építik a kapcsolatokat.

Természetesen a gyors álláskeresés nem csak ezen a 4 fő tényezőn múlik.

Minden álláskereső helyzete egyedi – sok apró részlet befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan érkezik el a siker. Ügyfeleimmel mindig részletesen átvizsgáljuk az álláskeresési folyamat minden elemét, mert gyakran néhány finomhangolás is jelentős változást hoz.

Lehet, hogy egy apró módosítás az önéletrajzban, egy új szemlélet a jelentkezések kezelésében, vagy egy másfajta kommunikációs irány már növeli a behívási arányt és közelebb visz a vágyott álláshoz.

Az álláskeresés egy összetett folyamat, ahol a részletek is számítanak – érdemes ezeket tudatosan és következetesen kezelni.

www.benohelga.hu

Amikor állásinterjúra mész, valószínűleg már túl vagy egy nehéz szakaszon: a pályázati anyagod (önéletrajz, motivációs levél) elnyerte a kiválasztók figyelmét, és behívtak egy személyes vagy online találkozóra. Azonban az interjún még mindig rengeteg múlik azon, hogyan kommunikálod a szakmai tudásodat és a tapasztalataidat.

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy egyszerűen "visszamondják" az önéletrajzukat – időrendben felsorolják a munkahelyeiket, elmondják a feladataikat, majd várják, hogy az interjúztató le legyen nyűgözve. De ez a stratégia ma már nem elég. Az álláskeresés és a munkaerőpiac az elmúlt években jelentősen megváltozott: a munkáltatók nemcsak egy adott szakmai tapasztalatot keresnek, hanem olyan embert, aki képes bizonyítani, hogy valódi értéket hoz a cég életébe.

Ebben a cikkben bemutatom, miért nem működik az önéletrajz visszamondása, és megtanulhatod, hogyan adhatsz át hitelesen és emlékezetesen minden fontos tapasztalatot egy állásinterjún.

Miért nem elég az önéletrajz visszamondása?

A modern állásinterjúk nem pusztán arról szólnak, hogy a kiválasztók újrahallják, amit az önéletrajzban már olvastak. A munkáltatók azt akarják látni, hogy hogyan dolgozol, milyen problémákat oldottál meg, milyen értéket teremtettél korábbi munkáid során, és hogyan fogsz ezekkel a képességekkel hozzájárulni az ő sikerükhöz.

Az emlékezetes válaszok jelentősége

Egy kutatás szerint a munkaadók 85%-a a döntésének nagy részét az interjú során kapott benyomásokra alapozza (Forrás: National Association of Colleges and Employers). Ha a válaszaid sablonosak, könnyen elfelejtődnek, és nem különböztetnek meg a többi jelölttől.

Miért válik unalmassá a "visszamondás"?

• Nincs egyéni élmény vagy történet: Ha csak a feladatokat sorolod, nem kap az interjúztató konkrét képet arról, hogyan dolgozol.
• Hiányoznak az eredmények: Csak a munkaköri leírásod ismertetése nem mutatja meg, milyen hatást értél el.
• Unalmas és egyhangú: Egy idő után minden önéletrajz ugyanolyannak tűnik, ha nincs mögötte személyes történet.

Hogyan adj át hitelesen és emlékezetesen egy szakmai tapasztalatot?

Ahelyett, hogy mechanikusan felsorolnád a munkaköreidet, strukturáltan, történetbe ágyazva mutasd be a szakmai utadat. Ez három dologgal érhető el:

1. Ágyazd sztoriba a tapasztalatot
2. Használj konkrét számokat, eredményeket
3. Mutasd meg a visszajelzéseket és a hatást

1. Sztoriba ágyazás – a STAR-módszer használata

A STAR-módszer az egyik legnépszerűbb technika arra, hogy strukturáltan és érthetően adj át egy munkahelyi tapasztalatot.

• S (Situation) – Helyzet: Írd le a konkrét szituációt, amivel szembesültél.
• T (Task) – Feladat: Mi volt a pontos feladatod, amit meg kellett oldanod?
• A (Action) – Akció: Milyen lépéseket tettél a megoldás érdekében?
• R (Result) – Eredmény: Milyen konkrét, mérhető eredményt értél el?

Példa egy jól megfogalmazott STAR-válaszra: Kihívás: Egy korábbi munkahelyemen az egyik projekt határidő előtt két héttel veszélybe került, mert a beszállító késlekedett az alapanyagokkal.
Feladat: Az én feladatom volt, hogy alternatív megoldást találjak a hiányzó alapanyagok pótlására, hogy a projekt ne csússzon el.
Akció: Felvettem a kapcsolatot egy másik, már bevált beszállítóval, gyorsított szállítást kértem, és új ütemtervet készítettem a csapatnak.
Eredmény: Ennek köszönhetően a projekt határidőre elkészült, és 15%-kal csökkentettük a költségeket az alternatív szállítóval.

2. Használj konkrét számokat és mérhető eredményeket

A munkáltatók számára az objektív, mérhető eredmények adják a legjobb bizonyítékot arra, hogy értékes munkát végzel. Amikor a tapasztalataidról beszélsz, mindig törekedj arra, hogy számokkal, százalékokkal, időtartamokkal támogasd meg a mondanivalódat.

Példák:

• Nem elég azt mondani: "Hatékonyabbá tettem a folyamatokat."
  Jobb verzió: "Bevezettem egy új folyamatot, amivel 25%-kal csökkentettük a dokumentációs időt."
• Nem elég: "Sikeresen vezettem projekteket."
  Jobb verzió: "Egy 50 millió forintos költségvetésű projektet irányítottam, amelyet 1 hónappal a határidő előtt zártunk le."

3. Használj visszajelzéseket és hatásokat

A korábbi munkáltatóid, vezetőid vagy ügyfeleid visszajelzései objektíven megerősítik a teljesítményedet. Ha kaptál írásos visszajelzést, idézhetsz belőle, de említheted szóban kapott elismeréseket is.

Példa: "A vezetőm külön kiemelte, hogy a precíz projekttervezésemnek köszönhetően a csapat képes volt határidőre, hiba nélkül teljesíteni a kitűzött célokat."

Milyen típusú sztorikkal készülj?

Ezek a leggyakrabban előforduló témák az állásinterjúkon. Készülj legalább egy-egy példával minden kategóriára:

• Sikerélmény: Amikor valami kiemelkedőt értél el.
• Kudarc és tanulság: Egy hiba, amit később sikeresen kezeltél.
• Erősségek bizonyítása: Amikor a fő készségeidet alkalmaztad.
• Gyengeségek kezelése: Hogyan dolgozol a fejlődési területeiden.
• Konfliktusmegoldás: Amikor egy nehéz helyzetet kezeltél.
• Nehéz helyzet megoldása: Krízishelyzet vagy váratlan akadály leküzdése.

Miért fontos így átadni a tapasztalatokat?

• Emlékezetes maradsz: Az interjúztatók könnyebben felidéznek egy jól elmondott történetet.
• Hitelességet sugárzol: A konkrét számok és példák alátámasztják a szakmai kompetenciáidat.
• Megkülönböztet a többiektől: Egyedi történeteid segítenek kiemelkedni a többi jelölt közül.

Ha szeretnél személyre szabott támogatást az interjúra való felkészüléshez, nézd meg a honlapomat, hogyan tudunk együtt dolgozni.

www.benohelga.hu

A YouTube videóban még több gyakorlati tippet találsz – nézd meg itt:
👉 Kattints ide a videó megtekintéséhez

A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet játszik az életünk számos területén, és az álláskeresési piac sem maradt érintetlen. Az AI már nemcsak a vállalatok működését formálja át, hanem az álláskeresési folyamatokat is alapjaiban változtatja meg. Egyre több cég és állásportál alkalmaz mesterséges intelligenciát a jelentkezők előszűrésére, miközben az álláskeresők egy jelentős része még nem használja tudatosan és hatékonyan ezt az eszközt.

A kérdés az, hogy az AI valóban segíti vagy inkább akadályozza az álláskeresőket? Milyen előnyei és hátrányai vannak a mesterséges intelligenciának a toborzásban? És legfőképp: hogyan használhatják az álláskeresők okosan az AI-t, hogy növeljék esélyeiket a sikerre?

Pontosan ezekről beszélgettem ma, egy velem készült mélyinterjúban, ami egy kutatás alapját fogja képezni. Ebben a cikkben kifejtem, hogy én hogyan látom a témát.

Milyen szerepet tölt be az AI a munkáltatói oldalon?

A nagyvállalatok és toborzócégek számára az AI-eszközök óriási előnyt jelentenek, hiszen automatizálhatják a jelentkezők előszűrését, ezzel időt és erőforrásokat spórolnak meg. Egy Harvard Business Review tanulmány szerint a világ vezető vállalatainak több mint 75%-a használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát a toborzási folyamatokban (Harvard Business Review, 2022).

A toborzási AI-rendszerek általában a következő módon működnek:

• Önéletrajz-elemzés: Az AI szkennelni tudja a jelentkezők önéletrajzát, és azonosítja a kulcsszavakat, amelyek egyeznek a meghirdetett pozíció követelményeivel.
• Kiválasztási pontszám: A rendszer minden jelentkezőnek egy megfelelőségi pontszámot ad, amely alapján a HR-esek priorizálni tudják, kit érdemes behívni interjúra.
• Automatikus válaszadás: Egyes rendszerek automatikusan tájékoztatják a jelentkezőket a pályázat állapotáról, elutasítás esetén pedig előre generált visszajelzést küldenek.
• Adatbázis-építés: A nem kiválasztott jelentkezőket a rendszer gyakran adatbázisban tárolja, hogy a későbbi nyitott pozícióknál könnyebb legyen újra elérni őket.

Mindez elsőre hatékony és logikus megoldásnak tűnik, azonban fontos látni az AI rendszerek korlátait is.

Az AI hibái – Egy valódi történet tanulságai

Egy korábbi munkám során, amikor fejvadászként dolgoztam egy cégnek, egy ismert állásportálon hirdettük meg az egyik pozíciót. Az adott platform már akkor AI-alapú szűrést használt: minden jelentkezőhöz egy megfelelőségi százalékot rendelt hozzá.

Egyik jelentkező mindössze 9%-os megfelelőségi értéket kapott, ami rendkívül alacsony volt. Mivel azonban én fontosnak tartom a manuális átvizsgálást is, minden jelentkezőt megnyitottam és átolvastam. Ennek köszönhetően kiderült, hogy ez a jelölt valójában rendkívül ígéretes, és végül ő is bekerült a legjobb kettő közé, akik közül a cég kiválasztotta a befutót.

A tanulság: az AI nem lát mindent. Azok a pályázók, akiknek az önéletrajza nem tartalmazza a rendszer által keresett kulcsszavakat, könnyen kieshetnek, függetlenül attól, hogy valójában mennyire alkalmasak a pozícióra.

Milyen hibákat követnek el az álláskeresők az AI használata során?

Bár az AI már jelen van a toborzásban, az álláskeresők többsége még nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket, vagy nem megfelelően alkalmazza azt. A LinkedIn 2023-as kutatása szerint az álláskeresők mindössze 35%-a használ mesterséges intelligencia alapú eszközöket a jelentkezési anyagai elkészítéséhez.

Íme néhány gyakori hiba:

1. Sablon önéletrajz használata: Sokan teljes mértékben az AI-ra bízzák az önéletrajzuk elkészítését, anélkül, hogy azt alaposan átnéznék vagy testre szabnák.

2. Hiányzó releváns kulcsszavak: Ha az önéletrajz nem tartalmazza az álláshirdetésben szereplő kulcsszavakat, a rendszer könnyen kiejtheti a jelentkezőt, függetlenül a valódi tapasztalatától.

3. Automatikus generált motivációs levél: Egy generált motivációs levél gyakran túlságosan általános, és nem tükrözi a pályázó személyiségét vagy valódi motivációját.

Hogyan használd jól az AI-t az álláskeresés során?

A mesterséges intelligencia nem ellenség – éppen ellenkezőleg: okosan használva jelentős előnyt jelenthet az álláskeresésben. Néhány tipp, hogy miként érdemes alkalmazni:

1. Kulcsszó-elemzés: Használj olyan platformokat, amelyek segítenek az álláshirdetés kulcsszavainak azonosításában. Ezeket az önéletrajzodban és a motivációs leveledben is érdemes elhelyezni.

2. Személyre szabás: Az AI adhat egy alapstruktúrát, de a dokumentum véglegesítését mindig te végezd. Tedd személyessé az anyagaidat: emeld ki az egyedi eredményeidet, készségeidet, amik különlegessé tesznek.

3. Interjú-felkészülés: Próbáld ki az AI-alapú interjú gyakorló platformokat (például a Google Interview Warmup), amelyek segítenek strukturálni a válaszaidat és javítani a kommunikációdat.

4. Teszteld az önéletrajzod: Mielőtt beküldöd a jelentkezést, teszteld le az önéletrajzod egy AI-szűrő eszközön, hogy lásd, milyen megfelelőségi pontszámot kapnál.

Miért fontos a humán tényező?

Bár az AI gyorsítja és automatizálja a folyamatokat, az emberi tényezőt nem tudja teljesen kiváltani. Az álláskeresésben továbbra is kulcsszerepe van a személyes kapcsolatépítésnek, a hiteles kommunikációnak és az egyedi szakmai történetnek.

Az állásinterjúkon és a motivációs levélben mindig törekedj arra, hogy megmutasd a személyiségedet, a gondolkodásmódodat és azt, hogy milyen értéket tudsz hozzáadni a céghez. Az AI nem tudja helyetted megteremteni a kapcsolódást – ezt neked kell megtenned.

Összegzés

Az AI tehát egy hatékony eszköz lehet az álláskeresési folyamat során, de csak akkor, ha tudatosan és körültekintően használod. Az automatizált szűrők segítenek a jelentkezések gyors kezelésében, de a végső döntést továbbra is emberek hozzák meg.

Használj AI-eszközöket, de mindig tartsd kézben a folyamatot – mert a legfontosabb, amit egy állásnál keresnek, az a te egyedi értéked.

Az ügyfeleimnek abban segítek, hogy az önéletrajzuk és a motivációs levelük ne csak tartalmilag legyen erős, hanem kulcsszavasított és pozícióra szabott is, így könnyebben átjussanak az AI-alapú szűrőkön, miközben megőrzik az egyediségüket és szakmai hitelességüket.

Ha ebben szükséged van támogatásra, dolgozzunk együtt!

benohelga.hu

Az álláskeresés világában az első szűrő, amin át kell jutnod, ma már sokszor nem egy HR-es szakember, hanem egy algoritmus. Az AI-alapú szűrőrendszerek egyre elterjedtebbek, és ha az önéletrajzod nem felel meg ezeknek a rendszereknek, lehet, hogy soha nem kerül emberi kézbe. De miért történik ez, és mit tehetsz ellene?

Az AI szűrők és a kulcsszavasítás szerepe

A modern toborzási rendszerek több mint 75%-ban használnak ATS-szoftvert az önéletrajzok előszűrésére. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezések többsége egy algoritmus kezébe kerül először, amely a kulcsszavak alapján dönti el, hogy az önéletrajz releváns-e vagy sem (sokszor egy relevancia százalékot kap az adott jelentkező).

• Ha az önéletrajzod nem tartalmazza a pozícióhoz kapcsolódó legfontosabb kulcsszavakat, az AI lepontozhatja.
• Azok a jelentkezők, akik optimalizált önéletrajzot nyújtanak be, 40%-kal nagyobb eséllyel kapnak interjúmeghívást.
• A munkáltatók 99%-a használ valamilyen szűrőrendszert a nagyobb vállalatoknál (Forrás: Jobscan).

Hogyan készíts kulcsszavasított önéletrajzot?

A kulcsszavas önéletrajz nem azt jelenti, hogy telepakolod a dokumentumot random szavakkal. Ehelyett:

• Olvasd el figyelmesen az álláshirdetést, és emeld ki azokat a szakkifejezéseket, amelyek ismétlődnek (pl. "projektmenedzsment", "adatvizualizáció", "értékesítési stratégia").
• Integráld ezeket természetesen az önéletrajzodba, főként a munkatapasztalat és a készségek részben.
• Használj konkrét teljesítménymutatókat: ne csak azt írd, hogy "vezettem egy csapatot", hanem "egy 10 fős csapatot irányítottam, amely 30%-kal növelte a projektek hatékonyságát".

Hogyan tűnj ki az AI után a HR-esek előtt?

Tegyük fel, hogy az önéletrajzod átjutott a szűrőn. Most egy HR-es kezébe kerül, aki átlagosan 6 másodpercet szán egy-egy CV-re az első átnézéskor (Forrás: TheLadders). Mitől fogsz kitűnni?

• Strukturált, könnyen olvasható önéletrajz: Jól tagolt, világos fejlécekkel ellátott dokumentum, amely gyorsan átlátható.
• Projektalapú vagy kompetenciaalapú önéletrajz: Ha a munkatapasztalatod inkább projektek köré szerveződik, akkor ezt érdemes kiemelni.
• Eredmények és adatok bemutatása: Pl. "Értékesítési bevételek 20%-os növelése egy új stratégiával", "Ügyfél-elégedettség 95%-ra emelése egy belső fejlesztési projekt során való aktív részvétellel".

A motivációs levél helyett: küldj értékajánlatot!

A sablonos "Tisztelt XY, nagyon szeretnék itt dolgozni..." kezdetű motivációs levelek ideje lejárt. Egy igazán ütős kísérőlevél így épül fel:

• Miért érdekel a cég? Röviden mutasd be, hogy mi vonz benne.
• Milyen értéket hozol? Pl. "Ha Önöknél dolgozhatnék, a következő három kulcsfontosságú területen tudnék hozzájárulni a csapat sikeréhez..."
• Példák és konkrét megoldások: Ne csak azt írd, hogy "jó problémamegoldó vagyok", hanem mutass be egy konkrét helyzetet, ahol ez bizonyítottan előnyt jelentett.

Összegzés: A jövő önéletrajza

Az álláskeresés világa gyorsan változik, és a jelentkezőknek is alkalmazkodniuk kell. A kulcsszavas önéletrajz ma már alapvető eszköz, hogy egyáltalán eljuss egy interjúig. Emellett pedig az eredményorientált bemutatkozás és a személyre szabott értékajánlat segíthet abban, hogy ne csak behívjanak, hanem meg is kapd az állást.

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan optimalizáld az önéletrajzodat, és hogyan készíts olyan pályázati anyagot, amely kitűnik a tömegből, akkor nézd meg a konzultációs lehetőségeimet:

benohelga.hu

Képzeld el, hogy egy állásinterjún ülsz. Az interjúztató kedvesen rád mosolyog, majd felteszi az egyik leggyakoribb, de egyben legnehezebb kérdést:

„Meséljen magáról röviden!”

Egyszerűnek tűnik, igaz? Mégis, sokan itt véreznek el. Túl sokat beszélnek, vagy épp túl keveset. Unalmasak, bizonytalanok, vagy egyszerűen nem tudják kiemelni, miért ők lennének az ideális jelöltek.

Pedig a kutatások szerint mindössze néhány perc alatt kialakul az első benyomás rólunk – és ezt nagyon nehéz megváltoztatni. Egy interjú során az első kb. 3 perces bemutatkozás alatt az interjúztatók már eldöntik, hogy szimpatikus vagy-e nekik, és nagyjából az is kialakul bennük, hogy el tudnak-e képzelni a csapatukban.

A bemutatkozás tehát nem csak egy kötelező kör, hanem az a pillanat, amikor meg kell győznöd őket arról, hogy érdemes rád figyelni.

Miért ilyen fontos a bemutatkozás?

Az állásinterjú egy értékesítési helyzet – akár tetszik, akár nem. Ha nem tudod jól eladni magad, könnyen háttérbe szorulsz a többi jelentkezővel szemben.

Egy jól felépített bemutatkozás segít abban, hogy az interjúztató:

• Figyeljen rád és érdeklődéssel hallgasson.
• Emlékezzen rád az interjú után is.
• Már az elején azt érezze, hogy te lehetsz a jó választás.

Ezzel szemben, ha az első percekben nem kelted fel a figyelmet, akkor könnyen úgy járhatsz, hogy hiába rendelkezel fantasztikus szakmai tapasztalattal, egyszerűen nem ragadsz meg az interjúztató fejében.

Mitől lesz egy bemutatkozás ütős és profi?

Egy jó bemutatkozásnak struktúrája van. Nem improvizálsz, nem hadoválsz össze-vissza, hanem egy világos, meggyőző üzenetet közvetítesz.

• Rövid és lényegre törő
  Ne feledd: ez nem az önéletrajzod szóbeli verziója! Az interjúztató tudja, hol dolgoztál, ezt nem kell újra elmondanod. Ehelyett arra fókuszálj, hogy miért vagy izgalmas, releváns és értékes jelölt a pozícióra.
• Magabiztos és határozott
  Ha te sem vagy meggyőződve arról, hogy alkalmas vagy a munkára, akkor az interjúztató sem fogja elhinni. Gyakorold a bemutatkozásodat előre, hogy természetesen és biztosan tudd elmondani.
• Kiemeli az erősségeidet és eredményeidet
  Ne azt mondd, hogy „Jó problémamegoldó vagyok”, hanem azt: „Egy korábbi munkahelyemen egy automatizált riportálási rendszert dolgoztam ki, amely 30%-kal csökkentette az adminisztrációs időt. Konkrét példák, adatok – ez az, ami megragad a másik fél fejében!
• Emlékezetes és egyedi
  Nem elég, ha szimplán jól csinálod – fontos, hogy kitűnj a többi jelölt közül. Egy frappáns mondat, egy érdekes szakmai tapasztalat vagy egy rövid történet segíthet ebben.

Mi az, ami elrontja a bemutatkozásodat?

• Túl hosszú, és elveszítik a fonalat. Ha 5-10 percen keresztül beszélsz (monológot mondasz), miközben az interjúztató próbál udvariasan bólogatni, akkor már régen rossz. 
• Önéletrajz-felolvasás. „XY cégnél dolgoztam 3 évig, előtte pedig ABC cégnél 5 évig voltam…” – ezt már tudják az önéletrajzodból. A kérdés az, hogy miért vagy különleges?
• Túl személyes információk. „Háromgyerekes anyuka vagyok, nagyon szeretek utazni és olvasni, valamint a családommal túrázni” – mindez lehet érdekes egy baráti beszélgetés során, de nem ez az, amit az interjúztató hallani szeretne.

Hogyan tudsz magabiztosan bemutatkozni?

Az egyik legjobb módszer a strukturált válaszadás. Használhatsz egy egyszerű formulát:

• Ki vagy? 
• Miért vagy most itt?
• Miért vagy alkalmas? 

Ezt előre begyakorolhatod, így amikor az interjún elhangzik a kérdés, nem fogsz zavarba jönni.

Nézd meg a videót, és készülj fel profin!

Ezen a héten a YouTube-on pontosan erről beszélek részletesebben: hogyan készítsd el a tökéletes bemutatkozást, amivel azonnal felkapják rád a fejüket!

Nézd meg a videót itt: YouTube videó

És ha még több karrier tippet szeretnél kapni, iratkozz fel a csatornámra, hogy a következő részekről se maradj le! 

Az elmúlt években a home office sokak számára elérhetővé vált, de egyre több cég dönt úgy, hogy visszavonja ezt a lehetőséget. Vajon miért történik ez, és milyen következményei lehetnek?

Miért szünteti meg egyre több cég a home office-t?

Bár az otthonról történő munkavégzés rengeteg előnnyel jár, sok vállalat mégis a hagyományos irodai jelenlétet preferálja továbbra is. Ennek több oka lehet:

• Jelenlét-alapú kultúra: Sok helyen még mindig az számít dolgozónak, aki fizikailag ott van az irodában. A teljesítményt nem az eredmények, hanem a látható munkaidő alapján mérik.
• Kontroll és bizalmatlanság: Egyes vállalatok attól tartanak, hogy az alkalmazottak otthon nem dolgoznak olyan hatékonyan.
• Csapatkohézió hiánya: A vezetők gyakran panaszkodnak arra, hogy a csapatmunka és az innováció csökken, ha a dolgozók nem találkoznak személyesen.
• Üres irodák fenntartási költsége: Sok cég hosszútávú bérleti szerződésekben ragadt, és nem akarja feleslegesen fenntartani az üresen álló irodákat.

Ezek az érvek elsőre logikusnak tűnhetnek, de vajon a valóságban tényleg indokolják a home office felszámolását?

Csak az a dolgozó dolgozik, aki szem előtt van?

Sok cégnél még mindig él az a nézet, hogy csak az a munkavállaló végez érdemi munkát, aki fizikailag jelen van az irodában. Ez a szemlélet több szempontból is káros lehet – mind a szervezetre, mind a munkavállalókra nézve.

Milyen káros hatásai vannak ennek a nézetnek?

• Nem a teljesítmény, hanem a jelenlét számít. Ha egy cég kizárólag azt méri, hogy ki van bent az irodában, az nem ösztönöz hatékony munkavégzésre. Egy dolgozó lehet fizikailag jelen, de ez nem garantálja, hogy valóban produktív is.
• Felesleges túlórák és kiégés. Ha a vezetőség azt várja el, hogy a munkavállalók hosszú munkaidőt töltsenek bent, akkor sokan csak „láthatósági munkát” végeznek, azaz bent maradnak, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, de nem feltétlenül dolgoznak hatékonyan. Ez hosszútávon akár kiégéshez vezethet.
• A tehetségek elvesztése. Azok a munkavállalók, akik képesek hatékonyan dolgozni otthonról vagy rugalmas keretek között, előbb-utóbb elhagyják azokat a cégeket, amelyek nem biztosítanak számukra ilyen lehetőségeket.

Miért alakulhat ki ez a szemlélet?

• A kiválasztási rendszer hibája. Sok vállalat még mindig a „megfelelő karaktert” keresi egy pozícióra, nem pedig a tényleges kompetenciát. Így előfordulhat, hogy olyan emberek kerülnek be, akik jól mutatnak az irodában, de nem feltétlenül eredményesek.
• A vezetői bizalmatlanság. Ha egy cég nem tanulta meg, hogyan lehet eredményeket mérni jelenlét helyett, akkor a vezetők bizonytalanságból inkább a hagyományos módszerekhez nyúlnak.
• A múltból örökölt vállalati kultúra. Sok vállalatnál még mindig az a norma, hogy a vezetők úgy érzik, akkor végzik jól a munkájukat, ha fizikailag felügyelhetik a csapatukat.

Milyen fejlődésre van szüksége a munkavállalóknak?

Ahhoz, hogy a home office valóban hatékony maradjon, a munkavállalóknak is alkalmazkodniuk kell:

• Felelősségvállalás a saját munkájukért. Egy távmunka-modellben az eredmények önmagukért beszélnek, de ehhez a dolgozóknak is tudniuk kell önállóan és felelősségteljesen dolgozni.
• Jobb kommunikációs készségek. Mivel a vezetők kevésbé látják közvetlenül a napi munkát, a dolgozóknak tudniuk kell jól kommunikálni az elért eredményeiket és a felmerülő problémákat.
• Önmenedzsment. Aki home office-ban dolgozik, annak tisztában kell lennie azzal, hogyan osztja be hatékonyan az idejét, és hogyan tartja fenn a motivációját hosszútávon.

Azok a munkavállalók, akik ezekben a készségekben fejlődnek, sokkal nagyobb eséllyel tudnak élni a home office lehetőségével – anélkül, hogy visszaélnének vele. A cégek pedig hosszútávon jobban járnak, ha nem a jelenlétet, hanem a valódi teljesítményt értékelik.

A home office előnyei és hátrányai

Az otthonról végzett munka lehetősége az alkalmazottak számára nem csupán kényelmi kérdés, hanem hatással van a teljesítményükre, elköteleződésükre és életminőségükre is.

Előnyök:

• Nagyobb produktivitás: Több tanulmány (pl. McKinsey, 2023) kimutatta, hogy az otthonról dolgozó alkalmazottak gyakran hatékonyabbak, mivel kevesebb megszakítás éri őket.
• Kevesebb ingázás: A napi több órás utazás megszűnésével csökken a stressz és növekszik a szabadidő.
• Magasabb elégedettség: A munkavállalók rugalmasabb időbeosztással könnyebben egyensúlyoznak a munka és a magánélet között.

Hátrányok:

• Kevésbé erős csapatkapcsolatok: A személyes jelenlét hiánya csökkentheti az együttműködést és a spontán ötleteléseket.
• Lassabb karrierépítés: Az irodai környezetben könnyebb észrevehetővé válni a vezetők számára, ami elősegítheti az előléptetéseket.
• Nehezebb határt húzni a munka és a magánélet között: Sok otthonról dolgozó ember érzi úgy, hogy „mindig elérhetőnek kell lennie”.

Kiket érint leginkább a változás?

Bár a home office megvonása mindenkit érinthet, bizonyos csoportok különösen nehéz helyzetbe kerülnek.

Túlnyomó részben az anyák (de mondhatnám úgy, hogy szülők) számára jelent problémát a rugalmasság elvesztése. Sok nőnek a home office nem csupán kényelmi kérdés, hanem egyetlen lehetőség arra, hogy munka mellett elláthassa a családi feladatait is.

• A KSH 2023-as adatai szerint a magyar anyák 35%-a nem tud teljes állásban visszatérni a munkaerőpiacra a gyermekvállalás után.
• Az Eurostat (2024) adatai szerint a részmunkaidős foglalkoztatás aránya Magyarországon csupán 6%, míg az EU-s átlag 20%.

Ha a cégek teljesen eltörlik a home office-t, sok értékes és megbízható munkavállalót veszíthetnek el, akik számára a rugalmas munkavégzés a kulcs a hosszútávú elköteleződéshez.

Hogyan találhatsz olyan munkahelyet, ahol megmarad a rugalmasság?

A rugalmas állások többsége nem kerül fel a nagy állásportálokra. Sok esetben a rejtett munkaerőpiacon érhetőek el azok a pozíciók, amelyek lehetővé teszik a home office-t vagy az atipikus foglalkoztatási formákat.

Karriertanácsadóként segítek ügyfeleimnek megtalálni ezeket a lehetőségeket, és felkészítem őket arra, hogyan pályázzanak sikeresen olyan pozíciókra, amelyek valóban megfelelnek az igényeiknek.

Mi lesz a jövő?

A kérdés az, hogy a vállalatok hosszútávon mennyire tudnak alkalmazkodni a munkavállalói igényekhez. Egy biztos: azok a cégek, amelyek megőrzik a rugalmasságot, előnyt élveznek a tehetséges munkaerő megtartásában és bevonzásában.

Ha most álláskeresés előtt állsz, vagy nem vagy biztos benne, hogyan találhatod meg a neked való lehetőségeket, érdemes tudatosan építeni a stratégiádat – és nem egyedül nekivágni ennek az útnak.

Az anyaság és a munka világának összeegyeztetése mindig is érzékeny téma volt. Sokan szembesülnek azzal az állásponttal, hogy ha otthon maradsz a gyerekkel, akkor szakmailag „eltűnsz”, és ha vissza akarsz térni, akkor hátrányból indulsz.

De valóban így van?
Tényleg évek mennek veszendőbe a szakmai életünkből csak azért, mert közben egy másik, elképesztően összetett és felelősségteljes feladatot láttunk el?

A válasz nem, és itt az ideje, hogy másképp kommunikáljunk erről anyaként – magunkkal és a munkaadókkal is.

A karrierszünet – kihagyott idő vagy fejlődési lehetőség?

Az egyik legnagyobb kérdés, amit anyaként feltesznek nekem az ügyfeleim:
„Mit kezdjek az önéletrajzomban azzal a pár évvel, amíg otthon voltam a gyerekkel? Beleírjam? Ha igen, hogyan?”

A mögöttes gondolat világos: attól tartanak, hogy ez a szünet rosszul fog mutatni, és elriasztja a munkaadókat.

Tény, hogy sok munkáltató még mindig görcsösen ragaszkodik a folyamatos munkaviszonyhoz – mintha az embernek nem is lehetne más prioritása az életében. De szerencsére ez a hozzáállás lassan változik, és sok múlik azon, hogyan kommunikáljuk ezt az időszakot.

Hogyan lehet előnyünkre fordítani az anyaság alatt szerzett tapasztalatokat?

Ha egy új munkahelyre belép valaki, akkor is sok új dolgot kell megtanulnia:

• új rendszerek
• új programok
• új csapat
• új működési folyamatok

Ezt bárki megugorja, nem igaz? Akkor miért ne tudná egy anya is, aki néhány évre kimaradt a munkaerőpiacról?

Ráadásul ez az időszak egyáltalán nem a stagnálásról szól. Az anyaság rengeteg olyan készséget fejleszt, amelyek kulcsfontosságúak a munkában is:

• Problémamegoldás – amikor egy kisgyerek naponta hoz váratlan helyzeteket, megtanulsz gyorsan és hatékonyan reagálni.
• Szervezőkészség – egy család menedzselése legalább olyan komplex, mint egy kisebb vállalat működtetése.
• Döntéshozatal – az anyaságban nincs idő hosszas elemzésekre, gyors és hatékony döntéseket kell hozni.
• Türelmi és konfliktuskezelési készségek – ha valaki megtanulja kezelni egy kisgyerek dühkitörését, akkor egy munkahelyi stresszhelyzet sem fogja annyira megviselni.

Ezek nem elhanyagolható készségek, hanem kifejezetten értékesek – ha tudatosan kommunikáljuk őket.

Hogyan írjunk erről az önéletrajzban?

Ha rövidebb időszakról van szó, az sem feltétlen gond, ha kihagyod, és csak az interjún kerül szóba. De vannak olyan trükkök, amivel az önéletrajzodba is beteheted, és pozitív fényben tüntetheted fel ezt az időszakot munka szempontjából is.

Néhány példa, hogyan lehet ezt jól megfogalmazni:

• Hivatalosabb megfogalmazás:
  "2019-2023: Karrierszünet – logisztikai, időgazdálkodás és szervezési készségek fejlesztése"
• Kompetencia-alapú megközelítés:
  "2019-2023: Karrierszünet gyermeknevelés miatt – problémamegoldás, multitasking, stresszkezelés és hatékony döntéshozatal terén szerzett gyakorlati tapasztalatok."
• Ha közben tanultál valamit, vagy vállaltál kisebb projektszerű munkákat:
  "2019-2023: Karrierszünet gyermeknevelés miatt – közben online marketing tanfolyam elvégzése"

A lényeg: ne egy „üres időszakként” tekints erre az időre, hanem egy olyan periódusként, amely hozzátett a szakmai és személyes fejlődésedhez.

Munkáltatói előítéletek – mit kezdjünk velük?

A realitás az, hogy a munkáltatói hozzáállás még mindig nem támogató az anyák visszatérésével kapcsolatban. Gyakran olyan félelmek merülnek fel, mint:

• „Biztos nem lesz elég rugalmas.”
• „Nem fog tudni teljesen a munkára koncentrálni.”
• „Elavult a szakmai tudása.”

Ezekre a sztereotípiákra tudatosan kell felkészülni.

Hogyan lehet meggyőzni egy munkáltatót?

• Előzd meg a kétségeket – beszélj nyíltan arról, hogy hogyan tudod újra felvenni a munka ritmusát.
• Mutasd be a fejlődésedet – ha tanultál vagy képezted magad, emeld ki!
• Magabiztos kommunikáció – ha te magad is bizonytalan vagy abban, hogy megállod a helyed, akkor a munkáltató is így fog gondolni rád.

Ideje átvenni az irányítást

Sokáig azt hallottuk a munkáltatóktól, hogy az anyaság hátrány a karrierben. Sokan még mindig így érzik. De az a helyzet, hogy ez nem fog magától megváltozni. Nekünk anyáknak kell megtanulni másképp gondolkodni erről először, és másképp kommunikálni róla. Amíg a munkaerőpiac hozzáállása nem változik, nekünk anyáknak kell erősebbnek lennünk. Nekünk kell felismerni az értékeinket, és kiállni magunkért. Széllel szemben megyünk – de ez ne tartson vissza minket!
Ha más területen ennyire elszántak tudunk lenni, akkor miért ne lehetnénk azok a saját karrierünkben is? Én ebben segítek az ügyfeleimnek. Hogy célba érjenek – akkor is, ha az út nem mindig egyenes.

https://www.benohelga.hu/

Az álláskeresés sokak számára kimerítő és frusztráló folyamat lehet. Talán te is számtalanszor átélted már, hogy elküldöd az önéletrajzodat egy állásra, de nem kapsz választ. Nézegeted az állásportálokat, de alig találsz olyan pozíciót, ami igazán illik hozzád, és csak reménykedsz, hogy előbb-utóbb befut egy jó lehetőség.

De mi van akkor, ha a hagyományos módszerek már nem működnek? Ha úgy érzed, hogy egy helyben toporogsz, akkor ideje átgondolni az álláskeresési stratégiádat. A sikeres álláskeresés nem arról szól, hogy több tucat jelentkezést küldesz el random módon, hanem arról, hogy célzott, átgondolt lépéseket teszel, amelyek valóban közelebb visznek a célodhoz.

Miért nem érsz célt a hagyományos módszerekkel?

Az álláskeresés világa az utóbbi években jelentősen megváltozott. Régebben elég volt böngészni az állásportálokat és beadni az önéletrajzot a megjelölt email-címre. Ma viszont ez már sok esetben kevés.

Íme néhány ok, amiért a hagyományos módszerek nem működnek:

• Rejtett álláspiac: A legjobb pozíciók sokszor nem kerülnek fel az állásportálokra, mert a cégek belső kapcsolatokon keresztül vagy ajánlások révén töltenek be bizonyos pozíciókat.
• Tömeges jelentkezések: A népszerű hirdetésekre több százan pályáznak. Nehéz kitűnni a tömegből, ha az önéletrajzod csak egy a sok közül.
• Sablonos megközelítés: Ha minden pályázatod ugyanolyan, a munkáltatók nem fogják látni benned azt az egyedi értéket, amit hozzáadhatsz a cégükhöz.

Mit csinálj másképp, ha gyorsabban szeretnél munkát találni?

Az álláskeresésben ma már nem elég passzívan várni a lehetőségeket. Ahhoz, hogy sikeres legyél, proaktívnak kell lenned, és ki kell használnod a modern eszközök és platformok által kínált lehetőségeket.

Hogyan tehetsz többet az álláskeresésedért?

• Keresd a kapcsolatokat: A munkaerőpiacon az egyik legfontosabb tényező a kapcsolati hálód. Ne félj felkeresni régi kollégákat, ismerősöket, vagy akár azokat az embereket, akik egy számodra ideális cégnél dolgoznak. Egy barátságos megkeresés segíthet abban, hogy megnyíljon előtted egy új lehetőség.
• Tudd, mit akarsz: Minél pontosabban tudod meghatározni, hogy milyen munkát keresel, annál könnyebben tudsz célzottan pályázni. Ha homályos elképzeléseid vannak, akkor nehéz lesz olyan pozíciót találni, ami tényleg neked való.
• Testreszabott jelentkezések: Minden pályázathoz készíts pozícióra szabott önéletrajzot. Mutasd meg, hogy miért lennél tökéletes választás az adott pozícióra, és hogy hogyan tudsz értéket adni a cégnek.
• Használj modern eszközöket: A közösségi média és a szakmai platformok, például a Linkedin, kiváló lehetőségeket nyújtanak arra, hogy észrevegyenek a munkaerőpiacon. Nem elég regisztrálni – tudatosan kell használni ezeket a felületeket.

Hogyan legyél észrevehető a szakmai világban?

Az egyik legnagyobb kihívás az álláskeresés során, hogy kitűnj a tömegből. De hogyan érd el, hogy a munkáltatók és fejvadászok felfigyeljenek rád?

Így emelheted ki magad a tömegből:

• Kiemelkedő profil: Gondolj az online jelenlétedre úgy, mint egy kirakatra. Egy jól felépített Linkedin-profil, egy tiszta, professzionális fotó és egy rövid, ütős bemutatkozás az első lépés ahhoz, hogy komolyan vegyenek.
• Aktív részvétel: Ne csak nézelődj, hanem lépj interakcióba. Kommentelj szakmai cikkekre, ossz meg releváns szakmai tartalmakat, vagy írj saját tapasztalatokról. Ezekkel a lépésekkel növelheted az ismertségedet.
• Valódi érték bemutatása: A cégek nem önéletrajzokat keresnek, hanem olyan embereket, akik megoldást nyújtanak a problémáikra. Ha képes vagy bemutatni, hogy milyen eredményeket értél el korábban, az nagy előnyt jelent.

Miért fontos, hogy stratégiát építs az álláskeresésben?

Sok álláskereső elköveti azt a hibát, hogy rendszertelenül, kapkodva keres munkát. Ha viszont nincs stratégiád, az olyan, mintha térkép nélkül próbálnál eljutni egy ismeretlen városba.

Hogyan építs stratégiát?

• Határozd meg a céljaidat: Tudd pontosan, milyen típusú munkát keresel, milyen iparágban, és milyen cégeknél szeretnél dolgozni.
• Tervezd meg a lépéseidet: Készíts egy listát a megkeresendő cégekről, a frissítendő dokumentumokról, és a kapcsolati hálód aktiválásáról.
• Folyamatosan értékeld az eredményeket: Ha nem érkezik visszajelzés, nézd át, hogy hol lehet a probléma. Lehet, hogy az önéletrajzod vagy a jelentkezési módszered szorul fejlesztésre.

Mit nyerhetsz a tudatos álláskereséssel?

Ha átgondolt stratégiát építesz és proaktívan keresed az álláslehetőségeket, olyan eredményeket érhetsz el, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek.

Az ügyfeleim tapasztalatai alapján:

• Olyan állásokra találtak rá, amiket soha nem hirdettek meg nyilvánosan.
• Magabiztosabbá váltak, mert tudták, hogy saját kezükben van az irányítás.
• Jobb ajánlatokat kaptak, mert az álláskeresési stratégiájuk célzott és hatékony volt.

Eljött az idő a változásra?

Ha úgy érzed, hogy itt az ideje, hogy kilépj a megszokott módszerekből, és valóban eredményes álláskeresővé válj, akkor ne halogass tovább.
Egy díjmentes, 20 perces előzetes konzultáció keretében beszéljük át, hogy hogyan lehet egy rád szabott, működőképes álláskereső stratégiát megalkotni.

👉 Kérj időpontot most itt: https://www.benohelga.hu/foglalas/

Tedd meg az első lépést még ma, és találj rá álmaid állására!