Milyen érzés, amikor az ember azt a munkát végezheti, ami egyben a hobbija is? Hogyan alakít ki egy karrierváltás egy önazonos életet?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Nelly mesél nekünk arról, hogyan változtatta meg az életét a pályaváltása. Mi segített neki abban, hogy sikeres vállalkozóvá váljon az alkalmazotti létből kilépve.

Mit dolgoztál a karrierváltásod előtt?

Eredetileg közgazdász végzettségem van, amivel külkereskedelemben és bankban dolgoztam. Munka mellett felvételiztem jogi képzésre, amit levelezőn elvégeztem. Ezután a Fogyasztóvédelemnél jogász lettem. Gyermekeimmel több évet töltöttem otthon, és ekkor kezdtem azt érezni, hogy valami mást szeretnék csinálni.

Mi volt ez a más, és hogyan alakult az utad?

Van Budapesten egy barátnőm, aki abban az időben egy olasz női ruhaüzletben dolgozott. Nagyon tetszett az a butik, mondtam is neki, mennyire kár, hogy Szolnokon nincs egy ilyen bolt. Már ott a barátnőmnél kiderült, hogy van érzékem a divathoz, és felvetette, hogy miért nem nyitunk egy lakásbutikot? 5 évvel ezelőtt járunk, és akkor Pesten ez egy jól menő üzleti forma volt, Szolnokon szinte senki sem tudta mi ez. Az eredeti koncepciónk az volt, hogy az Olaszországból behozott ruhák két hétig nála vannak Pesten, majd utána két hétig nálam Szolnokon. A barátnőm azonban pont az első bejövő kollekciónál elment nyaralni, így először hozzám kerültek a ruhák, és az utolsó darabig elkapkodták. Így kimentünk még egyszer beszerző körútra, de rájöttünk, hogy a ruhák utaztatása Pest és Szolnok között körülményes, ennek köszönhetően a barátnőm úgy döntött, hogy kiszáll a projektből. Én addigra már tudtam, hogy ezt akarom csinálni. Kezdetben a ruhák népszerűsítése Facebook egy zárt csoportban zajlott, majd a vállalkozásommal egyre több social platformon jelen lettem, és kialakítottam a webshopomat is.

Mivé nőtte ki magát a vállalkozásod mostanra a kezdeti Facebook csoportos indulásból?

4 hetente járok ki Olaszországba, és a nagykereskedésekből saját kezűleg válogatom össze a kollekciót. Jelenleg lehet nálam személyesen vásárolni a lakásbutikban, és a webshopon keresztül is. Ha valaki bejön hozzám és tanácstalan, hogy mi állna jól neki, akkor tudok benne segíteni, hogy alkat-, színtípus-, és stílus függően mi lehet számára megfelelő. Tőlem csak úgy mehet el bárki, hogy az adott ruhában jól érzi magát, és csinos is benne.

Autodidakta módon sajátítottad el ezt a tudást, vagy tanultad?

3 éve végeztem el egy szín- és stílustanácsadói képzést, ekkor kezdtem el tejesen tudatosan hozni a különböző színösszeállítású ruhákat kintről. 

Voltak-e benned kételyek, félelmek a vállalkozásod elindítása előtt?

Valahogy annyira éreztem, hogy megtaláltam az utam a divat területén, hogy ez a motiváció, lendület vitt engem előre. A volt kollégáim és a környezetem meg volt lepődve, hogy miért hagyom ott a közigazgatást. Én pedig büszkén meséltem mindenkinek, hogy olasz női ruhákból álló lakásbutikot fogok nyitni, egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy sikerre viszem. Az induláskor kezdődött a Covid időszaka, nos ott volt egy kis megingás bennem. Eszembe jutott, hogy biztos jól döntöttem-e az alkalmazotti lét feladásával. De ma már tudom, hogy ennek pontosan így kellett lennie, hiszen ekkor tanultam bele a videózásba és az élőzésbe, így szintet tudtam lépni a social media területén, sokkal tudatosabban kezdem a tartalmakat gyártani, ami által egyre több embernek tudok segíteni.

Voltak-e buckák az utad elején, amit meg kellett ugranod?

Annyira tudtam, hogy a helyemen vagyok, hogy jöhetett bármilyen bucka, tudtam, hogy a megoldást kell keresnem, és a következő lépésre kell csak fókuszálnom. Mindig lesznek nehézségek az utadon, de ha megvan benned a motiváció és a hit, akkor nem fogod feladni.

Említetted, hogy a barátnőddel kezdted az üzletet, de volt-e még bárki, aki támogatott a karrierváltás folyamán, vagy egyedül csináltad a nagy részét?

A férjem hatalmas támaszom ezen az úton. Azt gondolom, hogy ha nem támogat a férjed/párod/családod úgy nagyon nehéz változtatni. Fontos, hogy legyen egy olyan közeged, akiknek beszélhetsz az érzéseidről, terveidről, félelmeidről. Indulástól 3 évig mindent egyedül csináltam és találtam ki, majd volt egy komplett márka imázs átformálásom. Készült egy egyedi weboldalam, logóm, arculatom és bepozícionáltuk a vállalkozásomat. Itt már igénybe vettem szakértő segítségét. 

Volt-e bármilyen kihívásod vagy nehézséged az énmárkaépítés, marketing tevékenység, vállalkozás népszerűsítés vonatkozásában?

A legnagyobb kihívás az volt, hogy hogyan tudom átadni azt az embereknek, hogy nekem nincs egy fix nyilvántartásos üzlethelyiségem, hanem időpontfoglalás mellett  működő lakásbutikom van. Itt a bizalomépítés nagyon fontos alappillér. Valamint nekem lényeges volt az is, hogy a webshopos vásárlókkal is ki tudjak alakítani egy személyesebb kapcsolatot, így nagyon sok üzenetet kell kezelnem, mert bátran írhatnak nekem a social felületeimen, és kérhetnek tanácsot a rendelés előtt.

Miben változott az életed a karrierváltásod óta?

Elmondhatom, hogy a munkám a hobbim, és azt gondolom, hogy csodás dolog, ha valakinek ez megadatik az életében. Nagyon sokat foglalkoztam az önismeretemmel, ami által kirajzolódott az utam, hogy én egy kreatív szakmában érezhetem jól magam. Az önismereti munka hatalmas támogatás volt abban, hogy a helyemre kerüljek karrier vonatkozásában. Természetesen a vállalkozói lét nehézségei közé tartozik, hogy nincs havi fixen érkező jövedelem, de minden nap úgy kelek fel, hogy nagyon szeretem a munkámat, és ez boldoggá tesz.

Mit tett a személyiségedhez a karrierváltásod?

Önazonosnak érzem a munkámat, és ezáltal az életemet. Elmondható, hogy a vállalkozásépítés növelte az önbizalmam és az önértékelésem.

Milyen terveid vannak a közeljövőben a vállalkozásod kapcsán?

Szeretném fejleszteni a VIP Facebook zárt csoportomat, ami egy előfizetéses tagsági elven működő közösség, ahol támogatást adok öltözködés, stílus és önbizalom növelés vonatkozásában. Valamint többször tartottam már cégeknek csapatépítés keretein belül szín- és stílustanácsadást, és ezt szeretném jobban népszerűsíteni a jövőben. Azt látom ezeken az alkalmakon, hogy hatalmas szükség van a nők önbizalmának az építésére, és egy-egy ilyen csapatépítő foglalkozás remek lehetőség erre.

Mit gondolsz mi kell egy sikeres karrierváltáshoz?

Alapvető tényező, hogy a karrierváltó bízzon és higgyen magában. A mai világban az is fontos, hogy tudatosan készüljünk a váltásra, akár anyagi, akár önismereti vonatkozásban. Valamint azt gondolom, hogy a social media jelenlét ma már elkerülhetetlenné vált. Dolgozni kell azon, hogy az ember legyőzze a félelmeit ennek kapcsán.

Mit üzennél azoknak, akikben megfogalmazódott a váltás, de a kételyeik még visszatartják őket?

Keressenek egy támogató közeget, akikkel megoszthatják a gondolataikat. Szerencsés esetben ez az ember párja vagy családja. Itt tenném hozzá, hogy nagyon sok szakember van a piacon, akiktől lehet támogatást kapni az induláshoz, és nem szégyen segítséget kérni. Elképzelhető, hogy egy ilyen beszélgetés feloldja a félelmeket, vagy ad egy újfajta nézőpontot, vagy éppen meghozza a szükséges löketet. Én azt látom a környezetemben, hogy akik váltás előtt voltak, és szakemberhez fordultak, azok mindig sikeresen véghez vitték a kezdő lépést.

Nagyon köszönöm Nellynek, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

 Nelly munkásságát itt tudjátok követni: 

webshop: www.stellanelly.hu

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/stellaruha

Tiktok: @stellanelly.hu

Instagram: https://www.instagram.com/stellanelly.hu/

Hogyan születik meg a döntés, hogy az ember elhagy egy presztízs értékű, jól fizető szakmát, hogy a boldogságát válassza? Mi történik akkor, ha az anyasággal megérkezik egy szerelem vállalkozás ötlete is?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Orsi mesél nekünk arról, hogyan változtatta meg az életét a pályaváltása. Milyen félelmei, nehézségei voltak az út elején, és mi az, ami segített neki.

Dr. Fügedi-Hegedűs Orsolya édesanya, egészségügyi szervezetfejlesztő, valamint a Lillemor Maternity szoptatós ruhamárka megálmodója.

Mit dolgoztál a karrierváltásod előtt?

2013-ban fogorvosként végeztem a Semmelweis Egyetemen, ami után kutatói karriert kezdtem kiépíteni, így 7-8 évet töltöttem még tanulással. A PhD fokozat megszerzése mellett 2019-ben diplomáztam Egészségügyi Menedzsment szakon. A tanulmányaim mellett fogorvosi praxisban is dolgoztam jó pár évet.

Mikor fogalmazódott meg benned, hogy változtatni szeretnél a karrier utadon?

Ez egy meglehetősen hosszú ideig érő döntés volt, amiben a a Covid hozta el a töréspontot: ekkor történt, hogy teljesen kiléptem a fogorvosi szakmából, és elkezdtem főállású praxis menedzserként, később magánegészségügyi szervezetfejlesztőként dolgozni. Ezt megelőzően azonban jó ideje éreztem már, hogy nem tesz boldoggá a hivatásom. Nem távolodtam el teljesen a fogorvosoktól, hiszen az ő munkájukat segítem, hogy könnyebb legyen megszervezni a rendelőjük működtetését. 

Személy szerint keveset hallottam még erről a praxis menedzseri szakmáról. Mit csinálsz pontosan?

A praxismenedzser biztosítja az alapot ahhoz, hogy a betegellátás zavartalanul működhessen. Segíti például a hatósági megfelelésekhez kötődő követelmények betartását, és az évenkénti felülvizsgálathoz szükséges dokumentáció előkészítését. Van olyan rendelő, ahol a pénzügyi kontrolling részt is ő tartja kézben. Feladatai közé tartozik még a készletgazdálkodás, valamint akár a panaszkezelés is. Felügyeli a marketing folyamatokat, social media megjelenést. Egy szóval elmondható, hogy egy jó praxis menedzser széleskörűen tudja támogatni a fogorvosok munkáját.

Az változó lehet, hogy melyik rendelőben melyik feladat kap nagyobb hangsúlyt: elmúlt évben nekem ezek közül elsősorban a pénzügyi és a marketing területeken volt elsődleges szerepem.

Volt egy olyan hivatásod, ami presztízs szakmának számít. Mennyire volt nehéz a váltás?

Egy ilyen váltás úgy gondolom, sosem könnyű. Nálam különösen nehézzé tette az, hogy eléggé jellemző rám a megfelelési kényszer és a perfekcionizmus, ráadásul a szüleim is fogorvosok, így nagyon erősen dolgozott bennem az az érzés, hogy nem akarok nekik csalódást okozni. Ezeket a sorokat olvasva teljesen jogosan merülhet fel sokakban a kérdés: mi visz rá valakit, hogy eltávolodjon egy ilyen szakmából, hiszen jól keres, van presztízse és megbecsült hivatás. Én mégis éreztem, hogy nem tesz engem boldoggá. Ennek az volt az oka, hogy a fogorvosi munka egy elképesztően nagy belső szorongást okozott nekem, ami stresszessé és feszültté tett. Mindig törekedtem arra, hogy tökéletesen végezzem a munkámat, és a páciensek elégedettek legyenek, de sajnos a fogorvoslásban nem minden tankönyv szerint működik. Hiába teszed bele szíved-lelked a munkába, ha a beteg jelzi, hogy nem jó az eredmény, például továbbra is fáj a foga. Ez a  szakmánk természetes velejárója, s van aki könnyen, van aki nehezebben, de túllép rajta. Engem azonban, személyiségemből adódóan nagyon erősen megviseltek ezek az esetek, napokig rágódtam rajtuk.

Az anyasággal megérkezett az életedbe egy vállalkozási ötlet is.  Erről mesélnél egy kicsit?

Van egy hatalmas szerelem projektem, ami az anyasághoz kötődik. Kb. fél éve megálmodtam a Lillemor Maternity szoptatós ruhamárkát, és jelenleg annak a munkálatai, valamint a népszerűsítése zajlik gőzerővel.

Ahogy mondtad a paxis menedzsmentben rátaláltál arra a szakmára, ami boldogságot okoz neked.  Hogyan jött el mégis a gondolat, hogy vállalkozást indítasz egy teljesen más területen? 

Az a típusú ember vagyok, aki nehezen ül meg a fenekén, így a szülés utáni itthonlét alatt is folyamatosan pörögtek a gondolatok a fejemben. Az ötlet adta magát, hiszen én is egy szoptatós édesanya vagyok, és azt vettem észre, hogy nem igazán tudok olyan ruhát felvenni, ami maximálisan megfelel minden elvárásomnak. Nem találtam olyan ruhákat, amik jó minőségűek, jól érzem magam bennük és csinosak.

Mennyire volt nehéz ez az ugrás? Milyen előkészületeket igényelt a vállalkozás elindítása?

Általában minden vállalkozásra igaz az, hogy csinálta már előtted valaki, így lesz olyan ember, akitől tudsz kérdezni. Nem feltétlenül egyszerű azokat megtalálni, akik hajlandóak információt adni, de kitartó kereséssel nem lehetetlen. Elindulás előtt nagyon fontosnak tartom, hogy az ember az önismeretével is mélyebben foglalkozzon, tisztában legyen azzal, hogy buckák esetén mi tudja motiválni, az úton tartani. Esetemben elmondható például, hogy minden újdonságnál kell, hogy legyen mellettem egy „pajtás”, aki hol jobban, hol kevésbé folyik bele a tevékenység szervezésébe, de motiváló- és húzóerőként szükségem van a jelenlétére. Tény az, hogy egy vállalkozás elindítása szinte soha nem zajlik le hiba nélkül, de ezekből tanulhatunk, és szépen lassan minden a helyére kerül. 

Volt bármilyen ismétlődő mintázat a váltásaid kapcsán?

Mindkét váltásomnál megfigyelhető, hogy a belső ötlet megléte mellett kellett külső segítség is, valamint egy kis elcsendesülés, hogy meghalljam a belső hangomat.  Ahogy említettem az első váltásom a Covid után következett be. A Covid nekem az az időszak volt, ahol egy kicsit volt időm lelassulni, és befelé figyelni. A szerelem vállalkozásom elindításához pedig az anyaság hozta el azt a lecsendesülést, ahol szembenéztem önmagammal, a terveimmel, céljaimmal, ötleteimmel.

Csinálnál valamit másképp a karrierváltásodban, ha visszamehetnél az időben? 

Ma már látom, hogy az önismereti munkának mekkora ereje van. Úgy érzem sokkal hamarabb elmennék segítő szakemberhez, hogy dolgozni kezdjünk a bennem lévő gondolatokon, érzéseken, félelmeken és a megfelelési kényszeren. Szerintem egy sikeres karrierváltásnak alapja az, hogy fel tudjuk-e ismerni mire van szükségünk, mi tenne minket boldoggá. Ha a biztos önismereti alapok megvannak, akkor sokkal nagyobb eséllyel fog jól működni egy váltás, vagy egy vállalkozás indítás. 

Nem bántad meg, hogy 12 évet töltöttél a fogorvosi- és kutatói tanulmányaiddal, mégis teljesen más lett az utad?

Úgy érzem az egyetemen egy nagyon jó szemléletmódot kaptam, és értékes embereket ismerhettem meg. A baráti köröm nagy részét, a családomat az egyetemnek köszönhetem, ezen felül pedig rengeteg értékes tapasztalatot, élményt, amiért nagyon hálás vagyok. Emiatt sosem jutott eszembe, hogy haszontalan lett volna az a 12 év: a tanulmányaim miatt tudom megtenni jelenleg a social media felületein, hogy nem csak szép szoptatós ruhákat posztolok, hanem időről időre van edukatív tartalmam is. Az egyetemi éveknek köszönhetem, hogy tudom hol keressem a hiteles információkat, így mélyebben beszélhetek például egy-egy szoptatási problémáról, vagy ehhez kötődő nehéz érzésekről. A karrier utam minden pontja hozzátett ahhoz, hogy el merjem indítani a vállalkozásom.

Hogyan érzed magad jelenleg?

Stabil vagyok és boldog, ami kihat a családi életünkre is. A férjem mondta, hogy egészen mások az estéink, a beszélgetéseink, mint amikor egy olyan munkát végeztem, amit nem szerettem. Az ember néha észre sem veszi, hogy a munka miatti szorongás mennyire hatással tud lenni az élete egyéb területeire is, mennyi energiát képes elvenni. Befolyásolja a kreativitást, a motiváltságot, a problémák megoldásának képességét. Ha hozzászokunk ehhez a szorongó állapothoz, akkor ezek szinte fel sem tűnnek. Amikor váltunk és azt csináljuk, amit szeretünk, akkor vesszük észre, hogy milyen minőségi változáson megy keresztül az életünk, és mennyi energiánk felszabadul.

Szerinted mi kell ahhoz, hogy egy karrierváltás sikeres legyen?

A legfontosabb az önismeret. Ha az ember nem ismeri a saját erősségeit, gyengeségeit, valamint vágyait és igényeit, akkor a körülmények csak ide-oda dobálják az élet tengerén. Az önismeret adja meg a belső biztonságot. A második fontos lépés az információszerzés. Lényeges, hogy mielőtt belevágunk a változtatásba, kerüljön a birtokunkba a lehető legtöbb információ. Sok dolog kívülről mindig egy picit rózsaszínebbnek tűnik, emiatt jobb az, ha a teljesebb képet látjuk. Így kevésbé érnek váratlanul minket a buckák az úton. Elmesélem a férjem módszerét, ami segítség lehet mindkét tényezőhöz. A karrierváltása előtt egy ideje érezte már, hogy nem szereti azt a munkát, amit csinál, de nem igazán tisztult a kép számára, hogy merre induljon. Gondolt egyet, és a 20 legközelebbi ismerősének kiküldött egy részletes e-mailt arról, hogy karrierváltáson gondolkodik. Kérte a segítségüket, hogy írjanak egy pár soros válasz e-mailt, hogyan látják őt, szerintük miben jó, milyen szakma illene hozzá stb… Ezáltal nagyon hasznos inputokat kapott, hogy letisztuljon számára a teljes kép. Nyilván ezeket a véleményeket nem vakon kell követni, de adhatnak egy olyan perspektívát, ami segít téged abban, hogy rátalálj a hivatásodra. A férjem útja példa volt számomra, hiszen ő már korábban hasonló váltást vitt véghez, mint amire én készültem. Hálás vagyok, hogy végig támogatott engem. Nagyon fontos, hogy ha változtatáson töröd a fejed, legyen egy támogató háttered.

Mit üzennél azoknak, akik karrierváltáson gondolkodnak, de még a félelmeik erősek?

Tudom mit éreztek, ez egy nagyon nehéz döntési szituáció, és természetes, hogy fél az ember előtte. Sokan sokféleképpen éljük meg ezt a helyzetet, de ha szorongást vagy nehézséget okoz a döntés meghozása, akkor ér segítséget kérni. Akár szakemberét vagy barátokét. Ha a közvetlen környezetben nincs olyan, aki átment hasonlón, a social media felületein is ott vannak azok a vállalkozók, akik előtted járnak, és nyugodtan lehet írni nekik, hogy “karrierváltás/vállalkozásindítás előtt állok, nem vagyok jól. Tudnál pár sort írni, hogy ez ilyenkor hogy működik?” Ők is emberek, szabad tőlük kérdezni. Ez félelmetes lehet, de megéri:  nekem legalábbis rengeteget adott egy-egy nyitott, kedves visszajelzés vagy tanács.

Nagyon köszönöm Orsinak, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

 Orsi munkásságát itt tudjátok követni: 

Lillemor Maternity: www.lillemor.hu, instagram.com/lillemormaternity

Együttható Podcast Párkapcsolatról, a könnyed témáktól a mélyvízig: https://open.spotify.com/show/3FyxBYC7LKM6PFHnOPxiBf     instagram.com/egyutthatopodcast

Fogorvosi kiégésprevenciós tartalmak: instagram.com/dentalmindset

Hogyan hat valakire, ha többszörös karrierváltóvá válik? Mikor és miért jön el a pillanat a saját álmaid megvalósítására?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Rózsa  mesél nekünk arról, hogyan változott az élete a karrierváltásai hatására, milyen nehézségei voltak, és mit tanult belőlük.

Konkoly Rózsa kétgyermekes édesanya és holisztikus mentor-Otthonokkal Suttogó.

Mesélj nekem a karrier utad elejéről. Mivel foglalkoztál kezdetben?

Divattervezőnek tanultam, de a pályám kezdetén keveset dolgoztam ebben a szakmában, mert 23 éves koromban az akkori párommal átvettük egy húsüzem irányítását. Evidensnek tűnt, hogy nem az én divattervezői karrieremet fogom megvalósítani. Mai fejemmel már azt mondanám, nem biztos, hogy a saját szempontomból hosszú távon jó döntés volt, hogy teljesen háttérbe szorítottam az álmaimat. 2010-ben született meg a kisfiunk, ezután már nem volt tartható, hogy 10+ órákat a húsüzem dolgaival tudjak foglalkozni. 3 éves volt a gyermekünk, amikor nőként egy nagyon érdekes fordulópont jött el az életemben, a párommal tönkrement a kapcsolatunk. Elköltöztem tőle a fiammal, és gyakorlatilag 28 évesen munkanélkülivé váltam. Ekkor döntöttem úgy, hogy visszatérek a divattervezéshez.

Hogyan alakult a karriered a továbbiakban?  Ha jól tudom többszörös váltás van még az utadban.

Azt éreztem, hogy a húsüzem irányítása dörzsöltebbé, és felnőttebbé tett, de divat szakmailag ott álltam pályakezdőként, amit ennyi idősen furcsa volt megélni. Nehéz volt újraépítenem magam nőként és karrier vonatkozásában egyaránt. Ebben az időszakban nyitottam egy showroomot, amiben saját tervezésű ruhák és magyar divattervezők ruhái voltak. Azonban nem ez volt az utolsó állomása a karrieremnek. A mostani férjem megismerése, és a közös gyerekünk megszületése után szintén pályát módosítottam. A férjem álmainak a megvalósítását segítettem a turizmus vonalán, itt marketing és rendezvényszervezési tapasztalatra tettem szert. Elmondható, hogy én az a típusú nő vagyok, aki egy kapcsolatban oldalbordaként funkcionál, és támogatja a párja karrierjét. De ezt soha nem kényszerből tettem, hanem azokban a pillanatokban ez volt a jó döntés, és ez tett boldoggá. A  Covid időszaka után következett egy nagy váltás az életemben.

Gyanítom a Covid nem tett jót egy turizmussal foglalkozó cégnek. Mi volt ez a radikális változás, amit elhozott?

A cégünk ebben az időszakban tönkrement, és jött egy rövidebb idő alkalmazottként. Azt elmondhatom, hogy az utamon hiába nem az én álmaim megvalósítása volt előtérben, de minden munka hozzám tett valamit, illetve közben folyamatosan képeztem magam. Tanultam térrendezést, Vaszati szakértői tanulmányokat folytattam, amik által szert tettem egy holisztikus szemléletmódra. Ma már tudom, hogy az évek alatt a háttérben folyamatosan állt össze az, amivel ma foglalkozom. 

Mivel foglalkozol most, és hogyan jött el ez a karrieredben?

Tavaly januárban munkanélküli lettem, ami hatalmas csalódás volt, mert tőlem független okok miatt következett be. Ekkor jött egy nagy váltás számomra, márciusban megjelent a social media felületein az első olyan anyagom, ahol holisztikus mentorként, védikus térrendezőként szerepeltem. A háttérben már 2019. óta vezettem blogot ebben a témában, de ekkor jött el az a pont, hogy sokkal aktívabbá váltam ezen a területen.

Egyértelmű volt számodra, hogy most a saját karriered helyezed előtérbe, vagy sok kétely előzte meg ezt a döntést?

Eljött a pont az életemben, amikor azt mondtam, hogy már nem szeretnék más álmainak a megvalósításában segédkezni. Idén leszek 40 éves, és egyszerűen azt érezem, hogy most én jövök. 

Nagyon más a karrier utadon ez a mostani váltás. Ha összehasonlítod a többi váltásoddal, könnyebb vagy nehezebb volt ez?

Sokkal nehezebb volt. Meg kellett tanulnom az önmarketinget  és az énmárkaépítést. Más értékeit könnyebben tudom képviselni, mint a sajátomat. Előjöttek bennem azok a gondolatok, hogy vajon elég jó-e az ügyfeleimnek, amit én adni tudok. Lelkileg sokat edződtem, de ehhez az kellett, hogy folyamatosan foglalkoztam az önismeretemmel.

Volt segítséged a vállalkozásod megalapítása és a social jelenléted kialakítása kapcsán?

Mindent egyedül csináltam: a weboldalt, a foglalási rendszert, landing oldalakat, podcastet és az egyéb technikai dolgokat. Nem volt egyszerű feladat, de sokat tanultam belőle.

Szerinted mitől lesz sikeres egy karrierváltás?

Régen volt egy kis cetli a smink szekrényemre ragasztva, amire az volt írva, hogy „türelemmel és kitartással bármire viheted”. Úgy látom, hogy amikor az egyik pillér megbillen, akkor az a feladatod, hogy azt az oldalt erősítsd, és így nem térsz le az utadról.

Milyen hosszabb távú terveid vannak holisztikus mentorként és Otthonokkal Suttogóként?

Nagyon szeretném, ha bekerülne ez a téma jobban a köztudatba, és kellőképpen tisztában lennénk az otthonunk által betöltött szerep jelentőségével. Sokkal több lehetőség van egy otthonnal kapcsolatban, mint amennyit legtöbbször felszínre engedünk. Az otthonunknak kellene az elsődleges bázisunknak lenni, és sokaknál ez nem így van. Szeretném, ha ennek a gondolkodásmódnak lenne itthon egy kultúrája. Valamint boldog lennék, ha az elterjedése a nevemhez lenne köthető. A későbbiekben terveim között szerepel egy könyv megírása is ebben a témában. 

Mit adtak a személyiségedhez a karrierváltások?

Magabiztosabbá tettek a váltások. De az is tény, hogy a sok csalódás növelte a félelmeimet. Hiszem azt, hogy minden karrierváltásból hozunk valamilyen nagyon fontos tanítást, amit későbbi életünk folyamán fel tudunk használni.

Mit üzensz azoknak, akik ott állnak a pályaváltás rajtvonalánál, de még kicsit toporognak az elindulás előtt a félelmeik miatt?

Nyissák meg az otthonuk észak-, észak-keleti és keleti területeit.

Ez mit takar, mit érhetnek el vele?

Az észak a női oldal, és a tudás oldala. A kelet a kezdetek, a Nap, a férfi energia és az elindulás. Az észak-kelet pedig a spirituális tiszta gondolatok területe. Ezáltal az otthonuk is támogatni fogja a változtatási szándékukat.

Nagyon köszönöm Rózsának, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

Rózsa munkásságát itt tudjátok követni: 

www.rozsakonkoly.hu

https://www.instagram.com/otthonokkal_suttogo/

https://www.youtube.com/@OtthonokkalSuttogo

https://www.facebook.com/otthonokkalsuttogo

https://www.tiktok.com/@otthonokkalsuttogo

https://hu.pinterest.com/KonkolyRozsa/

Hogyan lesz egy iskolai keretek között tanító tanárnőből online iskola-előkészítő pedagógus? Mit lehet tenni, ha az imádott hivatásodat nem tudod tovább üzemeltetni alkalmazotti keretek között, mert a családod látná kárát?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Zsófi néni mesél nekünk arról, hogyan változtatta meg az életét a vállalkozása elindítása. Milyen félelmei, nehézségei voltak az út elején, és mi az, ami erőt ad neki a mai napig.

Kolta Zsófi kétgyermekes édesanya és online iskola-előkészítő pedagógus.

Mit és hogyan dolgoztál a karrierváltásod előtt?

A tanítóképző elvégzése után abban az iskolában kezdtem el dolgozni, ahol a gyakorlati időmet is töltöttem. Pályakezdőként 3 hónap ottlét után osztályfőnöki feladatot is kaptam, ami számomra azt mutatta, hogy hisznek és bíznak bennem. Imádtam a tanítványaimat, és a tanítást, azonban már az első gyermekem megszületése után is kacsingattam a vállalkozói lét felé. Másodállású egyéni vállalkozóként kézműveskedtem.

Miért és mikor fogalmazódott meg benned a karrierváltás gondolata? 

A lányom születése után egy másik iskolába mentem vissza tanítani, mert időközben elköltöztünk. A Covidot követő időszakban rengeteget kellett helyettesítenem, így vagy a munkám kapcsán volt lelkiismeret furdalásom, vagy anyaként. Pl. volt olyan, hogy a lányomnak reggel azt mondtam, hogy elmegyek érte 3-kor az óvodába, majd az iskolában aznap szóltak, hogy bent kell maradnom fél 6-ig. Éreztem, hogy anyaként lelkileg sokáig nem fogom bírni, hogy a gyerekeimnek tett ígéreteimet rendszeresen felül kell írnom a munkahely miatt. Ennek hatására állandóan feszültnek éreztem magam. Tetézte ezt az is, hogy a főnökömtől sok negatívumot kaptam, annak ellenére, hogy a szülőktől, gyerekektől, kollégáktól szép számmal érkeztek a pozitív visszajelzések. Ezeknek a tényezőknek hála addig fajult a dolog, hogy szervi problémáim lettek, és kiégés közeli állapotba kerültem.

Hogyan találtál rá arra a vállalkozói útra, amit most csinálsz?

2020. szeptemberében kaptam egy elsős osztályt, akik a Covid első hulláma után jöttek iskolába, azt tapasztaltam náluk, hogy a járvány következményei miatt nincsenek felkészülve kellőképpen az iskolára. Sokat gondolkodtam hogyan segíthetnék nekik, majd kitaláltam, hogy összerakok egy iskola-előkészítő programot számukra, ami a tananyaggal való haladás mellett támogatta őket. Beszélgetések alapján rájöttem, hogy nemcsak az én osztályom küzd ezzel a problémával, ezért 2020. novemberében elindítottam az online iskola-előkészítő programomat. Egy évig párhuzamosan tanítottam az iskolában a diákokat, és online az iskolára készülőket.

Mikor érkezett el az alkalmazotti léttől való búcsúzás pillanata?

Már az egy év alatt is többször felmerült a kérdés a férjemben és bennem, hogy meddig lehet ezt a kettőt párhuzamosan csinálni. Májusban leültünk, és átbeszéltünk mindent, számoltunk, terveztünk. Megszületett a döntés, hogy egy évre megpróbálkozom a vállalkozói léttel, amihez fizetés nélküli szabadságot kértem, de nem kaptam meg, így fel kellett számolnom az alkalmazotti életemet. 4 év távlatából azt mondom, hogy jó döntés volt, hogy akkor és ott a vállalkozói lét mellett tettem le a voksom.

Említetted, hogy online iskola-előkészítő programot dolgoztál ki. Mit takar ez pontosan, hogyan képzeljük el a gyakorlatban?

Magyarországon én voltam az első, aki online formában iskola előkészítést tart. Ez azt jelenti, hogy az egész tanév során minden héten bejelentkezem egy élő tematikus foglalkozással. Én azt pártolom, hogy ha van lehetőség, akkor a személyes foglalkozások a legjobbak, viszont sokaknak nincs helyben ilyen, vagy akár anyagilag megterhelést jelent. Ugyanis a személyes jelenlétű előkészítők árfekvése jóval magasabb, mint amit én tudok nyújtani online keretek között. Bár ma már egyre több óvodában jól működik az iskola-előkészítő rendszer, de még mindig sok gyerek nem kap megfelelő felkészítést, nekik (és a szülőknek) én egyfajta kapaszkodót jelentek. Rengeteg terület van, amit online is szuperül lehet fejleszteni.

Mi a helyzet azokkal a szülőkkel, akik most kapnak észbe, hogy jó lenne valamilyen plusz felkészítés szeptemberre a gyereküknek? Van-e még mód csatlakozni a csoporthoz?

Az év bármely pontján lehet csatlakozni, akár még nyáron is, visszanézhetőek a heti tematikus foglalkozások. Nyilván sokkal szerencsésebb az, ha valaki szeptembertől egész tanéven keresztül velem tart, de még mindig jobb, ha valaki utólag jön, mintha egyáltalán nincs semmilyen felkészítés.

A vállalkozói utad elején voltak-e benned félelmek? Ha igen, hogyan győzted le ezeket?

Persze voltak. Féltem attól, hogy a biztonságból (havi fix fizetés) a bizonytalan felé indulok meg, mert hiába működött egy évig a vállalkozásom az alkalmazotti lét mellett, kérdés volt, hogy  vajon rentábilis lesz-e főállású vállalkozói tevékenységként. Nagyon nehéz volt elengedni az iskolai létet, a kollégákat, a tanítványokat. Segített az, hogy a férjemmel leültünk és írtunk egy listát, hogy melyik útnak mi a pozitívuma és a negatívuma. Egyértelműen a vállalkozói lét győzött az anyagiak és a szabad időbeosztás miatt.

Volt segítséged az indulásnál, vagy mindent egyedül csináltál?

Mindent egyedül kellett kitalálnom azzal szemben, mintha egy másik iskola-előkészítő rendszerbe mentem volna be, és van mögöttem egy csapat, aki csinálja a marketinget és a grafikákat, intézi a pénzügyeket és az adminisztrációt. Meg kellett tanulnom a marketinget, az énmárkaépítést, a videóvágást, ami nem volt egyszerű út, és sok plusz munkával és energiabefektetéssel járt.

Hogyan változott meg az életed a karrierváltásod hatására?

4 év távlatából azt mondom, ha ott nem lépem meg ezt a váltást, akkor sokkal rosszabb helyzetben lennénk anyagilag és családilag is. Lelkileg biztonságban érzem magam jelenleg, így minden nap motiváltan tudom végezni a munkámat. Boldog vagyok, hogy önazonosan azt csinálhatom, amit szeretek. Nagyon sokat foglalkozom az önismeretemmel, amit alkalmazottként nem tehettem volna meg egy tanári fizetés mellett. A gyerekeimmel több időt tölthetek, nem kérdés, hogy egy betegség esetén itthon tudok-e velük lenni.

Személyiségben mit tett hozzád az elmúlt 4 év?

Önbizalmat és bátorságot adott a vállalkozóvá válás, valamint tágította a látókörömet. Lehet furán fog hangzani, de az életet adta nekem a karrierváltás. Azt érzem, hogy most élek igazán.

Hogyan képzeled el magad 3 év múlva, milyen terveid vannak?

Az egyik nagy tervem már megvalósult az elmúlt időszakban, létrehoztam egy hasonló elven működő elsős gyakorló csoportot. Felmerült az igény arra, hogy alakítsak egy finommotorika fejlesztő programot is 4-6 éves ovisok számára. Bízom benne, hogy 3 éven belül ez a foglalkozás útnak tud indulni.

Mit üzennél azoknak, akikben már megfogalmazódott a karrierváltás gondolata vagy vállalkozást indítanának, de még a félelmeik visszatartják őket?

Ha túl nagy a félelem a vállalkozói léttől, akkor egy éven át „haljanak bele”, és akár főállás mellett kezdjék el a vállalkozásukat építeni. Nagyon sok munkával jár, de egy kevésbé kockázatvállaló emberre így kevesebb nyomás hárul az anyagiak okozta stressz miatt. Én ma sem csinálnám másképp, mert a lelkemnek kellett ez az egy év, hogy lássam hogyan alakul a vállalkozásom. Üzenem a karrierváltás előtt állóknak, hogy merjenek nagyot álmodni, mert ez nemcsak egy közhely.

Nagyon köszönöm Zsófinak, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

Zsófi munkásságát itt tudjátok követni: 

www.onlinezsofineni.hu

https://www.facebook.com/onlinezsofineni

https://www.tiktok.com/@onlinezsofineni

https://www.instagram.com/onlinezsofineni/

https://www.youtube.com/@iskolaelokeszito

Milyen az, amikor az ember megtalálja a küldetését, és belevág a karrierváltásba? Hogyan lehet az anyaság mellett egy vállalkozást felépíteni?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Elsőként Lucz-Krajcsovics Szandra mesél arról, hogyan változtatta meg az életét a vállalkozása elindítása. Milyen félelmei, nehézségei voltak az út elején, és mi az, ami erőt ad neki a mai napig.

Szandra háromgyermekes édesanya, kommunikációs szakértő, a WeTime beszélgetős kártyajáték megalkotója, valamint a Modern Mommy instablog szerzője.

Mit dolgoztál a karrierváltás előtt?

Egy kommunikációs ügynökségnél dolgoztam 6 évig, először PR-osként, utána pedig projektvezetőként. A cég pályázatainak teljes lebonyolítása volt a feladatom a szerződéskötésig. Sok folyamatot és sok ember munkáját kellett összehangolnom, nagyon feszes határidőkkel. Pont ezért elég stresszes volt ez a munka, bár sokáig ezt a pörgést imádtam benne.

Mit kaptál meg ettől a munkától, és mit nem?

Nagyon szerettem ezt a munkát, mert viszonylag szabadon oszthattam be az időmet, lehetőségem volt benne önállóan is dolgozni, és csapatban egyaránt. De mivel mindig feszes tempóban, és szigorú határidőkkel kellett teljesítenem, ez nagyon sok energiámat felemésztette, nagy volt a nyomás és a stressz. Ennek köszönhetően kiégtem pár év alatt. Nagyon túlhajtottam magam, a kiégés hatására fizikai tüneteim is voltak pl. pánikrohamok. Egy olyan munkatempót kellett diktálnom ebben a munkakörben, amit hosszú távon nem lehetett fenntartani.  

Hogyan jött el az életedben a karrierváltás gondolata?

Már éppen fontolgattam, hogy beszélek a főnökömmel, hogy közösen kitaláljuk hogyan tovább, amikor várandós lettem. Ez volt az a pont, amikor teljes mértékben beláttam, hogy a saját és a babám érdekében ezt a hajszolt tempót nem szabad tovább csinálnom. Az első várandósságom alatt nagyon sokat beszélgettünk arról a férjemmel, hogy gyerek mellett ezt a munkát már nem fogom tudni csinálni a továbbiakban. Ekkor még nem tudtam, hogy mivel is szeretnék úgy igazán foglalkozni, de abban biztos voltam, hogy változtatni szeretnék. 

Mit csinálsz most, és hogyan találtál rá?

Már korábban is éreztem, hogy vonz a vállalkozói lét, de egy darabig nem találtam meg a megfelelő irányt. Pontosan emiatt egy pillanatig sem haboztam a vállalkozás indítás kapcsán, amikor megszületett a WeTime beszélgetős kártyajáték gondolata. Tavaly előtt decemberben jött az ötlet, és januárban már nyomdát és illusztrátort kerestem a kártyákhoz, gőzerővel vetettem bele magam a megvalósításba. Jelenleg 3 kártyajátékom van. Az első, a WeTime kifejezetten szülőknek szól. Egy gyermek érkezése teljesen újradefiniálhat egy párkapcsolatot, ez a játék pedig az újrakapcsolódást segíti elő a szülők számára. Sok esetben nehéz ebben a megváltozott helyzetben az érzelmeinkről és a gondolatainkról beszélgetni, a WeTime pedig ebben nyújt támogatást, hogy nőként és férfiként tudjunk minőségi időt együtt tölteni. A My happy place egy önismereti csomag, a Képzeld el! pedig a fantáziát inspirálja szárnyalásra, tökéletesen alkalmas akár baráti társaságok beszélgetéséhez is.

Voltak-e benned félelmek a karrierváltás kapcsán az út elején?

Nagyon sok félelmem és kételyem volt az utam elején. Fogalmam sem volt a vállalkozói létről, hiszen világ életemben alkalmazott voltam. Nem tudtam, hogy hogyan tudom összeegyeztetni a vállalkozást a családunk életével. Abszolút nem voltak ideálisak a körülmények, amikor megszületett a WeTime ötlete, éppen egy házépítés közepén voltunk, tehát nagyon át kellett gondolnunk, hogy az induláshoz szükséges kezdőtőke hogyan fér bele a család költségvetésébe.

Mennyire volt zökkenőmentes a karrierváltásod, voltak-e buckák?

Nagyon lelkes voltam az elején is, mert az első pillanattól hittem abban, amit csinálok. Egy nagyon erős küldetéstudatom van, mert a kártyáim rengeteg ember segítségére lehetnek a minőségi beszélgetések kialakításában. Mivel ennyire egyértelmű a célom, ez egy hatalmas húzóerő és motiváció volt az elejétől kezdve, ez segített át, ha jöttek kisebb-nagyobb nehézségek. Nagyon hálás vagyok azért, hogy a pozitív visszajelzések mindig akkor érkeznek meg hozzám, amikor a legnagyobb szükségem van rájuk, és ezekből újra és újra erőt tudok meríteni.

Véleményed szerint mi szükséges egy sikeres karrierváltáshoz?

Nagyon fontos, hogy megtaláld azt a közeget, ahol támogatnak téged, és hisznek benned. Kell egy erős motiváció. De a leglényegesebb a kitartás és a türelem, mert a siker nem jön azonnal. Nagyon sok kihívással kell szembenézni, ritka az, hogy minden elsőre tökéletesen működik. Ezért kulcsfontosságú a rugalmasság. De ha van egy erős célunk, küldetésünk, akkor nem fogjuk feladni az első akadályoknál.

Mi a legnagyobb tanulsága a karrierváltásodnak?

Rengeteget tanultam elsősorban magamról és a vállalkozói létről, ez az egy év igazi önismereti utazás volt. Érdekes megtapasztalni, hogy honnan tudok erőt meríteni, amikor azt érzem, hogy teljesen elfogyott a lendületem. Megtanultam, hogy egy vállalkozás elindítása hatalmas energiabefektetést igényel, és egy állandó tanulási folyamat. Rájöttem, hogy hogyan tudom hatékonyan beosztani az időmet, mert bár a vállalkozói lét egy borzasztóan nagy szabadságérzetet ad, de meg kell tudni húzni a határokat. Oda kell figyelni, hogy ne hajszoljam túl magam. Meg kellett tanulni azt is, hogy vannak magaslatok és mélységek, és a fejlődéshez, valamint a sikerhez nem egyenes út vezet.

Hogyan változott meg az életed, illetve a személyiséged a karrierváltás óta?

Sokkal hatékonyabb lettem, és rugalmasabban kezelem a váratlan helyzeteket. Nőtt az önbizalmam, bátrabb vagyok, és jobban hiszek magamban. Sok olyan dolgot megugrottam, ami teljesen komfortzónán túli volt. Megtaláltam azt a célt, küldetést, amiről csillogó szemmel, órákig tudok mesélni. Azt érzem, hogy a helyemen vagyok.

Anyaként mit adott neked a vállalkozói lét?

Nagyobb szabadságot és rugalmasságot. Anyaként hatalmas segítség, hogy magam oszthatom be az időmet, több időt tudok a gyermekeimmel tölteni.

Hogyan képzeled el magad 3 év múlva, milyen terveid vannak?

Szeretném, ha a kártyáim által egyre több embernek tudnék segíteni, hogy jobban megismerjék önmagukat és a párjukat. Célom, hogy minél több helyen elérhetőek legyenek, valamint a terveim között szerepel egy bővülő termékkínálat is. Vágyam még, hogy külsős szerzőként és kommunikációs szakértőként egyre több helyen szerepet vállalhassak, pl. rendezvényeken.

Mit gondolsz, aki most karrierváltáson töri a fejét, mit tud önmagáért tenni, hogy bele merjen vágni?

Bárki, aki változáson töri a fejét, mindenképpen kezdjen el foglalkozni az önismeretével. Találja meg azt a közeget, ahol nyugodtan tud beszélgetni a céljairól, terveiről, és ahol támogatást kaphat. Találja meg a miértjét, hogy mi adja számára a motivációt, miért szeretné a változást. Legyen egy stratégiája a megvalósítást illetően, fogalmazza meg, hogy a váltás kapcsán mi az első lépés, és tegye is meg.

Mit üzennél azoknak, akikben megfogalmazódott a váltás, de még a félelmeik visszatartják őket?

Higgyenek magukban és a megérzéseikben. Amennyiben tényleg úgy érzik, hogy szükségük van erre a változásra, tegyék meg az első lépést. Félelmek és akadályok mindig lesznek, nincs olyan, hogy minden körülmény tökéletes a váltáshoz. Minél hamarabb lépnek, annál hamarabb fogják látni az eredményeket.

Nagyon köszönöm Szandrának, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

Szandra munkásságát itt tudjátok követni: 

https://www.wetime.hu/

https://www.instagram.com/wetime_hu

https://www.instagram.com/modernmommy.blog.hu

Hogyan tehet egy munkahely egy embert lelki beteggé? Milyen érzés az, amikor ordít a lelked, mégis félsz továbblépni?

Megtapasztaltam azt, hogy milyen úgy dolgozni, hogy 8 órakor a munkaidőd végét várod, és gyomorideged van egy-egy értekezlet előtt, de ma már elmondhatom, hogy szeretettel végzem a munkámat, és megtaláltam benne az igazi céljaimat. 

De ne szaladjunk ennyire előre...

A lila ködös kezdet

2008. nyarán vagyunk, a nagy válság még nem köszöntött be, de már az előszele érződik. Friss diplomásként hatalmas reményekkel vágtam bele az álláskeresési folyamatba, de hamar jöttek a pofonok. "Köszönjük nem önt választottuk; köszönjük a pályázatát, ha később lesz önnek való pozíció értesítjük". Azt hittem ez nem ilyen lesz, de még az interjúkig sem jutottam el a legtöbb helyen, tapasztalt embert kerestek. Bevallom nagyon a padlón voltam, a lelkesedésem a béka feneke alá került. Az egyik délelőtt viszont eljött a várva várt telefon, tetszett az önéletrajzom, és van esélyem bekerülni egy jó nevű bank gyakornoki programjába. A boldogságom határtalan volt, abban az időben bankban dolgozni presztizsnek számított, egy álom egy pályakezdő számára. 

Megvolt az interjú, és pár nap múlva jött a telefon, felvesznek, jelenjek meg jövő héten a miskolci bankfiókban. Madarat lehetett volna velem fogatni, el sem hittem. Az elején nagyon fura volt az egész, hárman voltunk gyakornokok, új volt a program, nem volt fix helyünk, a kollégák sem tudtak velünk igazán mit kezdeni, de kit érdekelt, van munkám, imádok emberekkel foglalkozni, és kommunikálni. Igazi álom melónak tűnt. Majd beütött a válság, és hirtelen bizonytalan lett minden. Kétséges volt a szerződés meghosszabbítása, úgy tűnt mennünk kell gyakornokoknak. Újra a padlóra kerültem. Megszeretem a kollégákat, szerettem a munkát, gyorsan tanultam, élveztem az egész közeget, nem akartam búcsúzni. De a szerencse (na jó lehet a szorgalmamnak is köszönhető volt) ismét rám mosolygott, maradhattam, határozatlan idejű szerződést kaptam, mint lakossági tanácsadó. 

Egy rózsaszín felhőn ültem az első 1 évben, szerettem az ügyfeleket, ők is engem, a legtöbb kollégával nagyon jóban voltam, azt éreztem ez álmaim közege és munkája. De aztán elkezdtek begyűrűzni az irrális elvárások, a nyomasztó hangulat, változások voltak a vezetésben, megtapasztaltam, hogy milyen amikor áskálódnak a hátad mögött, amikor utál a főnököd. Szép lassan elkezdett elfogyni a lelkesedésem, és a lelkem odabent dörömbölt. De nem szabadítottam ki, mert válság után mit akar az ember ugrálni? Hiszen jó fizetése van, és egy jó nevű munkája. Eljutottam odáig, hogy reggelente hányingerem volt, 5 percenként néztem az órámra, hogy mikor lesz ebédszünet, vagy a munkaidő vége. Amikor hazaértem, annyira fáradt volt a lelkem a sok kioktatástól, gyomorideges értekezlettől, lefeküdtem és aludtam estig. A lila köd felszállt, és ott maradt helyette egy lelki beteg lány, aki csalódott "álmai munkájában".

Megjelent a fény az alagút végén

Egyik nap besétált egy nő a bankfiókba, akiről akkor még nem sejtettem, hogy a kiutat fogja jelenteni. Hosszan beszélgettünk HR-ről, hogy mennyire nagy vágyam a HR-es pálya (ezen a szakirányon végeztem egyetemen), hogy hogyan tett tönkre a bankszektor. Még aznap csörgött a telefonom, hogy bizalmat szavaz nekem, akarok-e fejvadász lenni. Naná, hogy akartam. Igazán azt sem tudtam mit takar, mindegy, de tűnjek el a bankból. A 0-ról indultam. Féltem-e az ugrás előtt? Borzalmasan. Sok álmatlan éjszakám volt. Mi van, ha mégsem jó ötlet váltani? Mi van, ha nem vagyok én ehhez elég jó? Mi van, ha mégsem kellene feladnom egy jól fizető, jó nevű állást? Normális vagyok én, mit ugrálok, más is kibírja. De ekkorra már eltűnt a mosoly az arcomról, árnyéka voltam önmagamnak, így minden bátorságomat összeszedve ugrottam.

Hihetetlen szorgalommal vetettem bele az új szakmába magam, minden szabadidőm arra ment, hogy kitanuljam, és hogy jó legyek benne. Szép lassan a mosoly visszajött az arcomra, és újra azt éreztem, hogy érek valamit. Jöttek a sikerek, megbecsült voltam, szerettem, amit csináltam. 

Anyaság alatti önbizalomválság, útkeresés

3 éve dolgoztam az új munkahelyemen, amikor várandós lettem az első gyermekemmel, majd érkezett a második lányom is pár évre rá, így több, mint 5 évet töltöttem itthon. A világ legboldogabb emberének kellett volna lennem, mégis ürességet éreztem az életem bizonyos szerepei kapcsán. Számot vetettem a karrieremmel, és úgy gondoltam, hogy voltak sikerek, de hiányzik valami, nem értem el úgy igazán semmit. Hatalmas gödörbe kerültem, önbizalmam a béka feneke alá esett. Ez után masszív útkeresés következett, valamint kerestem azt, hogy ki is vagyok igazán én. Sok mindennek a tanulásába belekóstoltam, de semmi nem volt az igazi. Hosszas önismereti út által visszataláltam a HR területére, a gyermekeim előtti munkáltatóhoz, és megtanultam újra felfedezni önmagam ebben a szakmában. De elindult valami más is, egy igazi szerelem projekt, küldetés. Coaching szemléletű karriertanácsadó lettem másodállású vállalkozóként, és elkezdtem azon dolgozni, hogy minél több nő megtalálja a helyét a munka világában. Ezen belül is az anyák munkaerőpiaci helyzetének a javítása lett a szívügyem, valamint a karrierváltó nők. Megtaláltam a lelkemből hiányzó mozaik darabot, azt a hivatást, ami igazi nagybetűs küldetéstudatot adott.

Mit takar a Pályaváltók interjú sorozat?

Munkám célja az, hogy minél több nő megtalálja a helyét a munka világában. Sok kliensem van, aki karrierváltáson gondolkodik, aki azt érzi, hogy nincs a helyén a jelenlegi munkájában. Félnek. Ugyanaz a félelem tombol bennük, mint amit anno én is éreztem az ugrás előtt. Azt érzik, senki nem érti meg őket igazán, senkinek nem tudják elmondani a kételyüket úgy, hogy ne kapjanak kéretlen tanácsot, vagy ítéletet. A lelkük pedig vergődik. Elmondjam ez milyen érzés? Eltűnik a mosoly szép lassan az ember életéből. 

A Pályaváltók interjú sorozat által bátor nőket fogok bemutatni, akiknek inspiráló a történetük. Akik ugyanúgy féltek, mint a most ugráson gondolkodók, de léptek, és azóta megváltozott az életük. Általuk erőt szeretnék adni azoknak, akik úgy érzik jelenleg, hogy nem képesek erre, akik még tele vannak kétellyel. Szeretném, ha éreznék, hogy nincsenek egyedül az érzéseikkel.

Legyen az a mottónk "ha más megcsinálta, akkor miért ne sikerülhetne nekem is?"

Minden héten érkezem egy újabb csodás nőt motiváló történetével. Pályaváltás előtt álló sorstársak, ismerjétek meg ezeknek a nőknek a sztoriját, és merítsetek lendületet belőlük.

Találja meg minél több nő a helyét a munka világában!

Ott állsz a vállalkozásindítás kapujában, vagy épp most vágtál bele, milyen érzések kavarognak ilyenkor benned? Jó esetben az imádom a vállalkozásom, megcsinálom, sikerre viszem, tele vagyok ötletekkel. De mi a helyzet a félelmekkel? Mi a helyzet, amikor a kis ördög a válladra ül, és onnan suttogja a füledbe a kételyeket?

Mi van, ha nem vagyok elég jó? Mi van, ha belebukom? Mit fognak szólni mások? Mi van, ha senki nem veszi a termékemet, szolgáltatásomat? Mi van, ha nem tudok kitűnni a tömegből? Mi van, ha senkit nem érdekel a mondanivalóm a social media felületein?

Kezdő vállalkozóként kiben merült már fel bármelyik kérdés?

Azt gondolom, hogy egy személyes vállalkozást indítani egy bátor, de eléggé magányos dolog. Ha nincs arra kezdő tőkét, hogy kifizess marketingest, social media stratégát, énmárkaépítő szakembert, és még sorolhatnám, akkor mindent saját kútfőből kell kitalálnod. Megálmodsz egy irányt, hogy hogyan fogsz haladni, de sok esetben az álom nem igazán fedi a valóságot. A piac/célcsoport igényei nem egyeznek az elképzeléseddel, nem jönnek a likeok, nem dőlnek a megrendelések, vagy kliensek. Finomhangolás szükséges.

Ebben az esetben két út áll előtted:

• Rugalmas, és engedékeny leszel önmagaddal és a vállalkozásoddal. Nem feszülsz bele, hanem alakítasz a terveiden.
• Engedsz a kételyeknek: nem is nekem való ez az egész, mi a francnak vágtam bele, nem vagyok én ehhez elég jó, abbahagyom.

Nagyon könnyű belecsúszni a második állapotba, hiszen mondtam, az egy személyes vállalkozás indítása magányos műfaj, és mindenről neked kell döntened, kitalálnod, megvalósítanod.

Fontos, hogy foglalkozz a gondolataiddal, találj egy közeget, ahol kimondhatod a félelmeidet, kételyeidet, blokkjaidat, és hogy fejleszd a lelki ellenállóképességed.

Van 4 téma, ami mentén gondold át a helyzeted, mert segít abban, hogy ne add fel az első bukkanóknál:

• Hány évre tervezel a vállalkozásodban? Ha nem 1-2 évre, akkor miért akarod 2-3 hónap után levonni a következtetéseket arról, hogy kudarcot vallottál, nem való neked, fel kellene adnod? A vállalkozás első 1-2 éve tesztidőszak. Teszteled a hangod, megtalálod a célközönséged, kapcsolódsz az emberekhez, kialakítod a jelenléted a social mediaban. Egyet ne felejts el, mindig van jogod a változtatáshoz. Ha úgy érzed a tesztidőszakban, hogy nem az igazi az irány, vagy a célközönség belövése, akkor mondhatod azt, hogy rendben van, nincs gáz, változtatok. És ezt nyugodtan fel is vállalhatod. Ne félj attól, hogy mit szólnak majd mások. Ez a te vállalkozásod, vagy a te énmárkád, és ahogy te, úgy ez is alakulhat.
• Jelen vagy a social mediaban, de miért nem jönnek a likeok, és a követők? Biztos vagy benne, hogy aki olvassa az írásaid, vagy nézi a videóidat, az egyből bekövet, egyből likeol? A követés egyfajta vélemény nyilvánítás, vagy elköteleződés, te sem adod oda bárkinek. Kell egy idő, amíg megszerzed az emberek bizalmát, amíg azonosulni tudnak veled, vagy érdekes lesz számukra, amit kínálsz. De mondok még egy dolgot, sok esetben kiderül, hogy sokkal többen olvasnak vagy néznek, mint ahányan likeolnak, ezt ne feledd.
• Kövesd ki azokat, akik feszélyeznek. Neki biztosan nagyon jól megy, őt mennyien követik, neki már tuti hatalmas a bevétele. Miért csinálod ezt magaddal? Miért követed, és feszélyezed magad a konkurenciád által? Csak demotivál, frusztrálttá tesz. Olyanokat kövess, akik motiválnak, akik inspirálnak, akik előre viszik a vállalkozói kreativitásodat.
• Mennyire vagy rugalmas és engedékeny saját magaddal szemben? Mennyire tudod kimondani az elején, hogy ez tesztidőszak, most alakul ki minden, és az én vállalkozói énem is. Tudsz magadra így tekinteni, vagy bekapcsol az önostorozás, a nem vagyok elég jó érzése? Ennél a pontnál én mindenképp javaslom szakember igénybevételét, akivel kérdések mentén átkeretezheted ezeket a korlátozó gondolatokat.

Néha azt érzed visszafordulnál, vagy minek vágtál bele? Néha a fejedre húznád a takarót, hogy senki ne lássa a kételyeidet? Magadnak teszel egy szívességet, ha ezeket a gondolatokat, félelmeket felvállalod magad előtt is, kimondod, és elkezdesz dolgozni a feloldásukon. A karrierváltó/vállalkozásindító programomban azon kívül, hogy klienseim teret és időt kapnak, hogy beszéljenek ezekről a paradigmákról, kidolgozunk egy stratégiát, hogy hogyan tudnak hosszú távon és boldogan benne maradni a vállalkozásukban. Hogyan lesz ebből egy szerelem projekt, és nem egy újabb kudarcélmény?

Fejleszd önmagad, és fejlődik a vállalkozásod!

Azt hiszem sokan bólogathatunk arra a mondatra, amikor azt állítom, hogy stresszes világot élünk. Kevés olyan emberrel találkoztam, akit elkerülnek a stresszorok.

Vállalkozóként talán még halmozottabban igaz az, hogy beléphet a túlhajszoltság miatti stressz. Alapvetően abból a tézisből induljunk ki, hogy azért hozunk létre egy vállalkozást, mert szeretjük annak a tevékenységét, tehát úgy érezzük, hogy örömöt okoz a vállalkozásunk. Stressz és kiégés szempontjából van azonban ennek az állításnak egy hátulütője: kikapcsolja, vagy kitolja az ingerküszöbünket ez a feltételezés, tehát sokkal később vesszük észre, hogy elfáradtunk, hogy elmentünk a falig, hogy a kiégés tüneteit észlelhetjük magunkon.

Sokan azonosítják a munkával kapcsolatos kiégést azzal, hogy utált, unott munka, akkor égünk ki, amikor gyűlöljük a munkával töltött időnket, de van egy mondat, amit jó ha szem előtt tartunk: csak az tud kiégni, aki valaha lángolt. Ami azt jelenti, hogy pontosan az imádott vállalkozás vége lehet egy masszív kiégés, ha nem figyelünk oda magunkra.

Mik lehetnek a kiégés jelei?

• Motiválatlanság
• Végtelen fáradtság
• Rossz alvás
• Ingerlékenység
• Egykedvűség
• Halogatás, akár az addig szeretett tevékenységeknél is

Nagyon fontos a szembenézés önmagunkkal, ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, hiszen ha megfigyeljük a napjaink-, és feladataink ütemét, akkor sok kiégést elősegítő forrás feltárulhat előttünk. Célszerű már ehhez a kutakodáshoz is szakember segítségét kérni, hiszen amikor benne ülünk a trutyiban, nehéz észrevenni reálisan az elakadásunk okozóit.

Mik okozhatják a kiégés közeli állapotot?

• Elaprózódás a feladataink között
• Állandó tűzoltás
• A "nem szeretem" feladataink túl sok időt vesznek el a "szeretem" feladatoktól
• Nem adunk időt és teret a lelki és fizikális töltődésre

Itt jöjjön akkor a vesszőparipám, egy varázs mondat: segítséget kérni soha nem ciki. Ha felismerted, hogy valami nincs rendben, akkor fordulhatsz olyan szakemberhez, akivel a lelki részen (gondolkodásmód) kezdesz el dolgozni, erre pl. egy coach tökéletes választás. Valamint megnézheted azt, hogy milyen tevékenységeidet tudod kiszervezni, hogy ne vessz el a to do listák tengerében. Itt jöhet képbe virtuális asszisztens, ételrendelés, takarítónő stb...

Fontos megvizsgálni azt, hogy mi lehet az oka annak, hogy nem tudsz/akarsz segítséget kérni, hiszen emögött akár régről hozott paradigmák is meghúzódhatnak, és ezáltal saját magad szabotálod. Pl. segítséget kérni ciki; ha nem tudom egyedül megoldani kudarcot vallok; csak az a jó megoldás, amit én csinálok meg. Egy coaching folyamatban nagyon szépen vissza tudjuk fejteni ezeket a korlátozó hiedelmeket, és dolgozni tudunk ennek átírásán. Van egy fontos pont a tünetek felsorolásában, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, ez pedig a halogatás. Ez egy olyan önostorozó spirál beindítására képes, amivel az önbizalmad és a vállalkozásod szárnyalását is elfojthatod. Célszerű megnézni azt, hogy mi állhat a halogatásod mögött.

• Félelem: halogatás fülön csípése esetén tedd fel magadnak a kérdést: mitől félek? Beugratós a dolog, mert félelmek olyan változások kapcsán is lehetnek bennünk, ahol pozitív kimenetelt sejtünk. Kulcsa az, hogy az agyunk mindennemű változásról megpróbál minket lebeszélni.
• Perfekcionizmus: ha azt feltételezzük, hogy az adott dolgot nem tudjuk valami miatt tökéletesen megcsinálni, akkor inkább bele sem kezdünk.
• Egyben próbáljuk lenyelni az elefántot: túl nagy az előttünk álló cél, vagy feladathalmaz, amit nem bontunk részegységekre, emiatt nem vesszük el az adott dolog félelmetesség faktorát. 

A cél az a vállalkozásunk létrehozásánál, hogy hosszú távon és boldogan tudjuk működtetni, ezért fontos, hogy foglalkozzunk a gondolatainkkal, és hogy delegáljunk. Pontosan ezért beszélgettünk B.Kis Eszter (eszer_ateasszisztensed) virtuális asszisztenssel, hogy minél több vállalkozó tudjon megszabadulni a puttonyában lévő kövektől, és szárnyalásba kezdjen.

A beszélgetést itt tudod megnézni: Hogyan legyen hosszú távon és boldogan működtetett vállalkozásod?

Legyen 2024. az az év, amikor vállalkozóként igazán kibontod a szárnyaidat.

Vannak olyanok, akik már gyerekkoruktól tudják, hogy mik szeretnének lenni. De vannak olyanok is, akik felnőttként érzik azt, hogy nem a helyükön vannak a munkájukban. Tudják, hogy valami másra vágynak, de elakadnak, hogy hogyan induljanak el a keresésben. Sok kliensem érkezik így meg hozzám, hogy változtatni szeretnének, de nincs meg a hogyan tovább, teljes a káosz ez ügyben.

A hivatás megtalálása mindig egy önismereti munkával indul, hiszen hogyan tudnád azt, hogy mi a vágyad, miben vagy jó, mik a céljaid, és mit szeretnél csinálni, anélkül, hogy közelebb kerülnél önmagadhoz, hogy tudatosítanád a gondolataidat.

Hoztam 4 kérdést, ami egy jó kiindulási alapot képez.

Ez alapján el tudod kezdeni azt az utat, hogy közelebb kerülj a hivatásod megtalálásához. 

• Mi az a 10 dolog, ami fontos számodra a munkád során? (kötetlen munkaidő, munkakörnyezet, elismerések, legyen-ne legyen főnök, elismerések, anyagiak stb...) Ha megvan a 10-es lista, akkor priorizáld ezt. Az első három helyre kerüljenek azok a tényezők, amiket elengedhetetlennek tartasz, az utolsó 3-ra pedig azok, amiktől azért el tudsz tekinteni, amikben kompromisszumot tudnál kötni.
• Tevékenységi lista összeírása. Első körben cenzúra nélkül gyűjtsd össze azokat a tevékenységeket, amiket szeretsz csinálni. Ezek a tevékenységek az életed bármely területéről jöhetnek (ne kösd ezeket a jelenlegi munkádhoz, vagy szakmádhoz). Miután ez megvan, szűkítsd a listát. Válaszd ki azokat a tevékenységeket, amiknél azt érzed, hogy igazán jó vagy bennük. Majd újra csökkentjük a listát. A harmadik rostán azok a tevékenységek mehetnek át, amikről el tudod képzelni, hogy meg is lehetne élni belőlük, amiért mások fizetnének. Ha még ezek alapján sem rajzolódik ki a fejedben semmi, akkor nézd újra meg a szeretett tevékenységeket, és alkoss benne csoportokat. Pl. szeretek beszélgetni, jó hallgatóság vagyok, érdekel az emberek lelkivilága - pl. ebből kiindulhat egy coach, vagy egyéb támogató szakember irány is.
• Egészítsd ki a következő mondatot: "Akkor érezem magam boldogan sikeresnek a munkámban, amikor.... Nagyon fontos tisztáznod magadban a fogalmakat. Mit jelent számodra a boldogság? Mit jelent az, hogy sikeres vagy a munkádban? Mitől lennél boldogan sikeres? Milyen tényezők szükségesek ehhez neked?
• Milyen életet élhetnél 3 év múlva, ha most meghozod a döntést, hogy elkezded megkeresni a hivatásod? Hogy elkezdesz közelebb kerülni önmagadhoz? Hogy rálépsz arra az útra, hogy jobban megismered a működésedet, a céljaidat, a vágyaidat, az érzéseidet? Ide kapcsolhatóan van még egy fontos, és sokszor fájdalmas kérdés. Milyen életed lesz 3 év múlva, ha érdemben semmi nem változik? Elégedett és boldog leszel?

Javaslom vegyél elő egy lapot, vagy egy füzetet, ülj le egy nyugisabb helyen, és kezdd el magadnak megválaszolni ezeket a kérdéseket. Légy magadhoz nagyon őszinte, ne cenzúrázd a gondolataidat, a papír mindent elbír. Ez a 4 kérdés segít téged abban, hogy rálépj az önismereti utadra, hogy tegyél egy nagy lépést a változás, és a hivatásod megtalálásának az irányába. Egy coaching folyamatban ezeket a kérdéseket tudjuk szétcincálni. Milyen érzéseid vannak ennek kapcsán, milyen blokkok vannak a fejedben, milyen félelmeid és kételyeid gátolnak? Ennek mentén el tudjuk kezdeni tisztábbá varázsolni azt a képet, ami jelenleg a gondolataid káoszának a mélyén csücsül. 

Egy önismereti folyamat sokszor nem könnyű, néha legszívesebben feladnád, de ki ne szeretne úgy dolgozni, hogy élvezi azt, amit csinál? Hogy teljesülnek a vágyai, és értelmet nyernek a munkával töltött órái?

Anyaként örök fejtörést okoz, hogy hogyan oldjuk meg a munkát, ha lebetegszik a gyerek. Vannak cégek, akik már támogatják a homeoffice lehetőségét, így alkalmazotti lét esetén sem kényszerül azonnal táppénzre az anya, valamint vállalkozóként abszolút nem megoldható, hogy akár hetekre eltűnik az ember a vállalkozásából.

Lebetegedett gyerek mellett dolgozni nem egyszerű feladat, főleg úgy, hogy az anyák zöme hajlamos arra, hogy mindig minden szerepében a tökéletességre törekedjen. Nagyon fontos, hogy legyen egy vészforgatókönyved erre az esetre, és be tudj építeni a napodba kapaszkodókat, hogy haladj a feladataiddal, és az idegszálaid is viszonylag épek maradjanak. Ebben az esetben a tudatosság, és a tervezés hatalmas segítség lehet.

4 kapaszkodó, ami támogat téged abban, hogy túléld ezt a kihívásban gazdag időszakot:

• Írj teendő listát (to do lista), és priorizáld. Ne most akard megváltani a világot, mert csak feszültség és stressz lesz a vége. Írj össze minden napra egy feladat listát. Mi nők hajlamosak vagyunk arra, hogy véget nem érő listákkal vegyük körbe magunkat, ezért fontos, hogy ez egy priorizált lista legyen. Minden napra határozd meg, hogy mi az a két feladat erről, amivel mindenképpen jó lenne végezned nap végére. A többi pedig ha átcsúszik a következő napra ne ostorozd önmagad érte. Fontos most, hogy rugalmas légy, és megengedő magaddal. Minden egyes napra jelöld ki azt a két feladatot, ami a prioritás lesz.
• Tervezd be a szüneteket is. Minél kisebb a gyereked, annál biztosabb, hogy nem tudja magát lekötni sokáig egyedül. Saját magad kíméled meg a feszültségtől, ha tudatosan betervezed a szüneteket is. pl. 1 óra munka 20 perc közös játék. Nem győzöm hangsúlyozni, itt is lehet olyan helyzet, hogy borul a terv, és a rugalmasság életmentő ilyenkor.
  
  
• Beszéld meg a gyerekkel. Természetesen a saját szintjén mondd el neki, hogy anya mit csinál éppen, milyen feladatot, kikkel beszél. Mesélj neki arról, hogy miért fontos, hogy anya most ezt a munkát megcsinálja. Kommunikáld neki azt is, hogy meddig tart végezned az adott feladattal, és utána mit fogtok közösen csinálni. Mondd el neki, hogy ha hagyja, hogy anya gyorsan haladjon, akkor több idő marad játékra.
  
  
• "Segítők" bevetése. Pakolj magatok köré mindent, színezők, játékok, mesekönyvek. Én azt gondolom (de biztos ezt sokan másképp látják), hogy az alfa generáció már belenő a digitalizációba, tehát egy-egy fontos meeting alkalmával, ha előkerül a mesenézés, akkor nem leszel szar anya, és nem okozol visszavonhatatlan lelki kárt a gyerekben.

A kulcs abban van, hogy mennyire tudsz rugalmas lenni, és megengedő önmagaddal szemben. A perfekcionizmus ilyen élethelyzetekben (másokban is) kifejezetten az ellenségünk tud lenni, így célszerű az önismereteddel foglalkozni abban az esetben, ha ilyenkor is próbálsz tökéletesen teljesíteni, és csak azzal vagy elégedett. Ebben a nehezített helyzetben a cél az, hogy lelkileg ne forgácsold szét magad, a gyerek gyógyuljon, és a feladataiddal is haladj, amennyire lehet. Felejtsd el az önostorozás, gondolkodj megoldásokban, és nap végén jutalmazd meg magad valamivel, mert nem volt egyszerű, de megcsináltad.