Egy HR szakember mondta egyszer, hogy a nőknek sajnos három kora van az alkalmazotti világban: szülni fog, szült, már öreg.

A mai munkaerőpiacon egyre többször halljuk a munkáltatói panaszokat, miszerint nincs elég tehetséges, szakképzett munkaerő. Paradox módon sokszor éppen az a réteg, amelyben hatalmas potenciál rejlik - az anyák és az 50-es éveiket taposó nők - gyakran háttérbe szorul. Vajon miért alakulhatott így, és milyen káros hatásai vannak ennek mind a munkaerőpiacra, mind pedig a nőkre nézve?

Hogyan vezetnek az előítéletek a potenciál elpazarlásához?

Az előítéletek miatt a munkáltatók gyakran előre eldöntik, hogy a nők munkavállalói képességeiben hiányosságok vannak, vagy hogy az élethelyzetük miatt megbízhatatlanok. Egy fiatal nő esetében felmerül a kérdés: „Vajon mikor megy majd el szülni?” Az anyák esetében pedig gyakori előítélet, hogy a „gyerek mellett nem lesz képes maximálisan teljesíteni.” Az 50-es éveikben járó nők pedig sokszor sztereotípiák áldozatai, miszerint „túl öregek” ahhoz, hogy beilleszkedjenek a csapatba, vagy hogy hatékonyan dolgozzanak a mai gyorsan változó világban.

A statisztikák és kutatások azt mutatják, hogy ezek az előítéletek alaptalanok, és akadályozzák a munkaerőpiac fejlődését. Az Eurostat adatai szerint a nők foglalkoztatottsági aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké, különösen az anyák és az idősebb korosztályban lévő nők esetében. Egy 2023-as magyarországi felmérés szerint a kisgyermekes anyák több mint 45%-a tapasztal diszkriminációt munkahelykeresés közben.

Miért káros ez a nézet a munkaerőpiacra?

Ez a hozzáállás nemcsak a nőkre, hanem a munkáltatókra és az egész munkaerőpiacra is negatív hatással van. Egy olyan korban, amikor egyre nehezebb szakképzett, jó munkaerőt találni, a munkáltatók valójában elpazarolják azokat a lehetőségeket, amelyeket az anyák és az 50-es éveikben járó nők jelenthetnének számukra. Azok a munkáltatók, akik hajlandóak felismerni a nőkben rejlő lehetőségeket és kihasználni azokat, előnybe kerülhetnek a versenytársaikkal szemben. A diverzifikált csapatok ráadásul nemcsak kreatívabbak, hanem jobb eredményeket is elérnek.

Miért káros ez a nők számára?

Az előítéletek és sztereotípiák hosszútávú hatásai rendkívül károsak lehetnek a nőkre nézve. Az állandó visszautasítás és alábecsülés önbizalomhiányhoz vezethet, amely súlyos akadályt jelenthet a női munkavállalók számára az önérvényesítésben. Sok nő éppen a munkahelyi diszkrimináció miatt dönt úgy, hogy kiszorul a munkaerőpiacról vagy alacsonyabb pozícióban vállal munkát, mint amire képes lenne. Ennek következményeként a nők sokszor nem érik el a maximális potenciáljukat, és ez az egész társadalom számára veszteséget jelent.

Milyen következményekkel járhat hosszútávon, ha nem változik a helyzet?

Az előítéletek miatt a munkaerőpiac egyre kevésbé lesz képes kihasználni a női munkaerőben rejlő lehetőségeket, ami gazdasági veszteséget is jelenthet. A diverzifikált munkahelyek nemcsak kreatívabbak és innovatívabbak, hanem gazdaságilag is sikeresebbek. Ha azonban nem történik változás, a vállalatok egyre inkább lemaradnak, mert nem képesek alkalmazkodni a társadalmi változásokhoz és a női munkavállalók növekvő jelentőségéhez.

Mire lenne szükség, hogy ez változzon?

A munkáltatóknak és a társadalomnak is lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megszüntesse ezeket az előítéleteket. Ehhez szükség van nyitottságra és arra, hogy felismerjük a nők sokszínű képességeit és kompetenciáit. Ezenkívül fontos, hogy a cégek támogassák a rugalmas munkavégzést és olyan munkavégzési kereteket vezessenek be, amelyek lehetővé teszik a nők számára, hogy a családi kötelezettségeik mellett is sikeresen teljesítsenek a munkahelyükön.

A nőknek maguknak is fontos szerepük van a változás előmozdításában. Az önbizalom növelése, valamint a tudatosság és az értékeik felismerése segíthet abban, hogy bátran képviseljék magukat a munkaerőpiacon.

Miért fontos, hogy a nők magabiztosan kommunikálják értékeiket?

Az egyik legfontosabb lépés, amelyet egy nő megtehet a karrierje során, az az, hogy megtanulja, hogyan kommunikálja magabiztosan saját értékeit. Ez nemcsak az álláskeresés során fontos, hanem a munkahelyi előmenetel szempontjából is. Ha egy nő tisztában van azzal, hogy milyen értéket képvisel, sokkal könnyebben tudja meggyőzni a munkaadókat és kollégákat arról, hogy érdemes rá bízni a felelősségteljes feladatokat.

A saját értékeinek ismerete és az ezekről való hatékony kommunikáció megakadályozza, hogy a nők alábecsüljék magukat és alacsonyabb pozícióban maradjanak, mint amire valójában képesek. A karriertanácsadói konzultációimon ezért abszolút fókuszban van az önbizalom erősítés a női klienseimnél.

Mit tehetnek a munkáltatók a változás érdekében?

A munkáltatók számos lépést tehetnek annak érdekében, hogy megszüntessék a nők elleni előítéleteket és támogassák őket a munkaerőpiacon. Ezek közé tartozik:

• Rugalmas munkavégzési lehetőségek biztosítása: Ez különösen fontos az anyák számára, akiknek családi kötelezettségeik vannak.
• Érték-alapú teljesítményértékelés: Az értékelés ne csak a jelenlétre és a munkaidőre épüljön, hanem a tényleges teljesítményre és a munka eredményére.
• Nők támogatása a vezetői pozíciók elérésében: Azok a cégek, amelyek támogatják a nők előmenetelét, hosszútávon profitálhatnak a diverzifikált vezetői csapatokból.

A munkaerőpiaci előítéletek és merev szemléletek a nők – és ezzel együtt a teljes gazdaság – számára is komoly akadályokat jelentenek. Ahhoz, hogy valódi változás történjen, nemcsak a munkáltatóknak kell nyitniuk a sokszínűség, rugalmasság és teljesítményalapú szemlélet felé, de a nőknek is magabiztosan kell képviselniük a saját értékeiket. Ha mindkét oldal együtt dolgozik ezen, olyan munkaerőpiac jöhet létre, amely nemcsak hatékonyabb, hanem igazságosabb is, és ahol a tehetség és a teljesítmény valóban mindenki számára lehetőséget nyújt a kiteljesedésre.

A nők helyzete a munka világában az elmúlt években sokat fejlődött, de számos kihívás ma is fennáll. Míg a munkaerőpiacon egyre több nő jelenik meg és halad előre a ranglétrán, a nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is szembetűnőek. Mi áll ennek hátterében, és milyen lépéseket tehetnek a nők, hogy sikeresen, magabiztosan képviselhessék önmagukat?

A nők helyzete a munkaerőpiacon: kihívások és statisztikák

A nemek közötti egyenlőtlenségek sokféle formában jelennek meg, a bérezési különbségektől a vezetői pozíciók eléréséig. Az Eurostat 2022-es adatai alapján az Európai Unióban a nők átlagosan 13%-kal keresnek kevesebbet, mint férfi kollégáik ugyanazon munkakörben. Magyarországon pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-es adatai szerint a férfiak átlagosan 20%-kal magasabb fizetést kapnak.

Az elmúlt években szerencsére történt némi változás: a 2023-as Eurostat felmérés szerint az Európai Unióban a bérkülönbség 12,7%-ra csökkent, ami bár kicsi, de biztató előrelépés. Magyarországon a KSH 2023-as jelentése alapján a bérszakadék 18,5%-ra mérséklődött. Ezek az adatok jelzik, hogy a nemek közötti bérolló valamelyest szűkül, bár a változás lassú, és továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók a férfiak és nők bérezésében. Az üvegplafon-jelenség továbbra is fennáll, és sok nő tapasztalja, hogy nehezebben jut előre, különösen a vezetői pozíciókban.

A nők egyedi erősségei a munkahelyen

A nők sok olyan készséget hoznak a munkahelyekre, amelyek hatékonyabbá, sikeresebbé teszik a csapatot és a céget. Néhány ilyen jellemző tulajdonságuk:

• Empátia és érzelmi intelligencia: A nők többnyire érzékenyebben kezelik a csapatdinamikát, jól reagálnak az emberek érzelmeire, és segítenek a konfliktusok megoldásában. Az érzelmi intelligencia hozzájárul a jobb csapatmunkához és az együttműködéshez.

• Multitasking képesség: A nők általában több feladat egyidejű kezelésében is hatékonyak, ami különösen fontos az összetett, gyorsan változó munkakörnyezetekben.

• A részletek iránti figyelem: A nők gyakran figyelnek a részletekre, és kiválóan kezelik az aprólékos feladatokat. Ez az attitűd jelentős előnyt jelent olyan munkakörökben, ahol a precizitás elengedhetetlen.

• Támogató csapatmunka: A női munkavállalók gyakran kezdeményezik az együttműködést, elősegítve a közös célok elérését, és támogatják a csapat többi tagját.

Miért alacsonyabb sok nő önértékelése?

Az alacsony önértékelés és önbizalom számos női munkavállaló esetében jelent kihívást. Ennek kialakulásához hozzájárulnak a társadalmi elvárások, a sztereotípiák és a visszajelzések, amelyek folyamatosan megkérdőjelezik a nők képességeit. Néhány alapvető ok:

1. Sztereotípiák és előítéletek: A nőkről gyakran feltételezik, hogy kevésbé alkalmasak vezetői pozíciókra, és hogy családi kötelezettségeik miatt kevésbé elérhetők. Ezek az előítéletek és az ezekből fakadó negatív tapasztalatok önbizalomhiányhoz vezetnek.

2. Társadalmi nyomás: A nőkre nagy terhet ró az elvárás, hogy egyszerre legyenek sikeresek a karrierjükben és gondoskodó családanyák, társak. Az ezzel járó szerepkonfliktus jelentős önbizalom-csökkentő hatással bír.

3. Kritikai visszajelzések: A nőket gyakran hajlamosak alulértékelni vagy figyelmeztetni arra, hogy ne mutassák ki túlzottan az ambícióikat, hogy „ne tűnjenek túl erősnek.” Ezek a visszajelzések akadályozzák a nők önérvényesítési képességét.

Miért fontos az önbizalom és a pozitív énkép?

Az önbizalom és az egészséges énkép alapvető feltétele annak, hogy egy nő sikeresen és határozottan képviselje magát a munka világában. Az alacsony önértékelés és az önbizalomhiány gátolja a kezdeményezést, a hatékony kommunikációt és az előrelépést. Egy magabiztos nő azonban képes kiállni önmagáért, elismeri a saját erősségeit és képes rá, hogy a képességeit a munka világában megfelelően bemutassa.

Az önbizalom fejlesztése sokszor azzal kezdődik, hogy a nők felismerik, milyen értékeket és készségeket hoznak a munkahelyükre. Ezután fontos megtanulni azt is, hogy ezeket az értékeket hogyan lehet hatékonyan képviselni, és kommunikálni.

Mit tehetnek a nők, hogy magabiztosabbak legyenek a munka világában?

Az önbizalom és önértékelés tudatos fejlesztése elengedhetetlen, ha a nők sikeresen szeretnének érvényesülni a munkaerőpiacon. Néhány konkrét lépés, amely segíthet ebben:

• Pozitív önkép kialakítása: Fontos, hogy a nők tudatosan keressék azokat a pozitív tulajdonságokat és sikereket, amelyeket elértek, akár az életük más területein is. Az ilyen önbizalomerősítő pillanatok felidézése hozzájárul az önértékelés növeléséhez.

• A készségek kommunikálása: Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a nők megtanulják készségeiket, mint értéket bemutatni a munkaadóknak. 

• Önbizalomnövelő gyakorlatok: Az önbizalom fejlesztése napi gyakorlattá válhat, olyan technikákkal, mint a pozitív gondolatok, a hálanapló írása vagy a saját erősségeink tudatos felidézése.

Hogyan segíthet az önbizalom növelésében a 7 napos kihívás?

Az önbizalom fejlesztése sokszor hosszú folyamat, de már néhány nap alatt is jelentős előrelépést lehet elérni. Ezt a célt szolgálja a november 12-én induló 7 napos ingyenes önbizalomnövelő kihívásom. A kihívás kifejezetten nőknek, anyáknak szól, hogy megerősödjenek, és magabiztosabban tudják képviselni magukat a munkaerőpiacon. A program során hasznos gyakorlatokkal, kérdésekkel és tippekkel támogatom a résztvevőket abban, hogy jobban megértsék saját értékeiket, és képesek legyenek azokat hatékonyan bemutatni.

Csatlakozz a kihíváshoz, és kezdd el a saját önbizalmad építését, hogy 2025-ben már magabiztosabban, tudatosan képviselhesd önmagadat a munka világában.

Itt tudsz csatlakozni: subscribepage.io/onbizalomnoveles

A mai munkahelyi kultúrában a „jelenlét alapú teljesítményértékelés” mindennapos jelenség, amely különösen a szellemi munkakörökben válik problémássá. Sok helyen még mindig a „látványos jelenlét” az értékmérő, vagyis a dolgozók mintha attól lennének jó munkavállalók, hogy az irodában töltött idejüket mutatják. De vajon miért tartom ezt rendkívül károsnak, és milyen hatással van mindez azokra az anyákra, akik megpróbálnak visszatérni a munkaerőpiacra?

Miért káros a jelenlét alapú teljesítmény megítélés?

A jelenlét alapú teljesítmény megítélés kifejezetten káros lehet a szellemi munkakörökben, és hosszútávon rendkívül negatív hatással van a munkavállalók motivációjára és elköteleződésére. A jelenlét alapú értékelés lényege, hogy egy munkavállalót nem a tényleges teljesítménye, hanem az irodában töltött ideje alapján ítélnek meg. Ez a hozzáállás arra ösztönözheti a dolgozókat, hogy láthatóak legyenek, akár produktivitás nélkül is. Ez különösen problémás, hiszen nem az eredmények vagy a hatékonyság alapján történik a visszajelzés, hanem azon, hogy valaki fizikailag jelen van-e, mintha csupán ez adna értéket a munkájának.

A jelenlét alapú hozzáállás hatásai a munkavállalókra

1. Csökken a hatékonyság és a teljesítmény: Ha a munkavállalók számára a legfontosabb elismerési szempont az irodában töltött idő, akkor kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy hatékonyan végezzék el a feladataikat. Hiszen ha a nap végén úgyis csak az számít, hogy hány órát ültek az asztalnál, akkor mi ösztönözné őket arra, hogy gyorsan és eredményesen dolgozzanak?

2. Elveszíti a rugalmasságot és kreativitást: Számos szellemi munkakör – különösen az innovatív, kreatív területeken – igényelne rugalmasságot, hogy a dolgozók azokon az időszakokban legyenek produktívak, amikor igazán képesek inspiráltan dolgozni. Az ilyen rugalmas hozzáállás hiányában a kreatív emberek egyszerűen nem tudják kibontakoztatni tehetségüket, hiszen nincs lehetőségük arra, hogy a számukra optimális időpontban végezzék a munkát.

3. A munka-magánélet egyensúly felborulása: A merev munkaidőhöz való ragaszkodás gyakran egyensúlytalanságot okoz a munka és a magánélet között. Egy rugalmas munkarend nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a munkavállalók harmonikus életet éljenek, kevesebb stresszt érezzenek, és ennek következtében a munkahelyükhöz is pozitívan viszonyuljanak.

Mit nyerhetnek a munkáltatók a szemléletváltással?

A rugalmasság és a pozitív szemlélet bevezetése nemcsak a dolgozók, hanem a munkaadók szempontjából is jelentős előnyökkel jár. Azok a cégek, amelyek nyitottak a rugalmas munkaidőre és az atipikus munkavégzésre, sokkal motiváltabb, lojálisabb munkavállalókat kapnak cserébe. A dolgozók ugyanis érzik, hogy megbíznak bennük, ami növeli a munkavégzés minőségét és a vállalathoz való kötődést is.

Sok munkáltatónak azért vannak rossz tapasztalatai a munkavállalókkal, mert kizárólag a jelenlét alapján ítélik meg őket, és nem figyelnek az egyéni kompetenciákra és motivációra. Amikor egy munkáltató folyamatosan elégedetlen a munkavállalókkal, érdemes átgondolni, hogy a HR-szemlélet vagy a toborzási stratégia nem szorul-e fejlesztésre. Például sok kisvállalatnak nincs lehetősége saját HR-es toborzót foglalkoztatni teljes munkaidőben, de projektalapú HR-szolgáltató cégekkel is együttműködhetnek, akik a kiválasztásban és az emberi oldal megismerésében segíthetnek.

Az anyák kihívásai a munkaerőpiacon

A merev munkaidő-szemlélet különösen az anyák számára jelent nagy akadályt. Sok kisgyermekes anyuka szívesen maradna alkalmazotti státuszban, de a fix munkaidő gyakran ellehetetleníti ezt, és végül sokan kényszervállalkozásba kezdenek. Ez természetesen nem minden esetben ideális megoldás, hiszen nem mindenkinek ez a vágya, vagy a fő erőssége. Amikor a ténylegesen családbarátabb munkahelyek, atipikus munkavégzési formákat kínáló cégek jórészt hiányoznak, az anyák számára a választási lehetőségek is csökkennek.

Ugyanakkor fájdalmas kimondani, de az anyák önbizalomhiánya és kishitűsége szintén nagy akadály lehet a munkaerőpiacon. Ez nem véletlen, hiszen ha folyamatosan azt hallják, hogy „problémás” munkavállalóknak számítanak, nehézségek merülnek fel az önértékelésükben. Ez a hozzáállás nem csak a teljesítményükre, hanem az interjún mutatott magabiztosságukra, vagy egy-egy munkahelyi szituációban való helytállásukra is hatással lehet.

Miért fontos az önbizalom és a pozitív énkép?

Az évek során rengeteg tehetséges és inspiráló nővel találkoztam karrier tanácsadási konzultáció keretében, akik, bár szembenéztek a kishitűség és önbizalomhiány kihívásaival, képesek voltak felismerni a bennük rejlő értékeket és erősségeket. Gyakran a konzultációk elején a legelső lépés az volt, hogy az önbizalmat és az önértékelést kezdjük el építeni. Amint sikerült ezt az alapot megteremteni, ezek a nők magabiztosabban léptek fel, könnyebben teremtettek kapcsolatokat, és sokkal gördülékenyebben lépkedtek a karrierépítés útján.

Ez a változás nem pusztán technikai ismereteken vagy szakmai tapasztalatokon múlik; sokkal inkább az önértékelés tudatos fejlesztésén, az önismereten és azon a felismerésen, hogy az anyaság alatt szerzett kompetenciák és készségek mennyire értékesek lehetnek a munkaerőpiacon. Olyan képességek, mint a multitasking, a rugalmasság, az empátia, a hatékony időgazdálkodás és a problémamegoldás, egyaránt fontos erőforrások a munka világában. Amikor a nők felismerik, hogy ezek a készségek az ő különleges hozzáadott értékeiket képviselik, gyakran sokkal erősebben tudnak megjelenni egy állásinterjún vagy egy fontos munkahelyi helyzetben.

A pozitív énkép, az önbizalom fejlesztése és az anyasággal együtt megszerzett értékek felismerése tehát óriási hatással van a karrierútra. Ez a folyamat lehetővé teszi az anyák számára, hogy ne csak a kihívásokra, hanem a lehetőségekre is koncentráljanak, elhiggyék, hogy képességeikkel ők maguk is értéket teremtenek.

Hogyan lehetnek az anyák magabiztosabbak a munkaerőpiacon?

Amíg a munkáltatói oldal nem nyit a rugalmasabb munkavégzés felé, az anyáknak maguknak kell lépéseket tenniük. Ahhoz, hogy az interjúkon és a munkahelyen is erős önbizalommal tudják képviselni magukat, fontos, hogy dolgozzanak az önértékelésükön, és tudatosan készüljenek fel arra, hogyan mutassák be az anyaság során szerzett készségeiket.

Pontosan ebben szeretnék segíteni az anyáknak, ezért november 12-én elindítok egy 7 napos ingyenes önbizalomnövelő kihívást.  A célom, hogy ez a program felrázza a résztvevők önértékelését, és segítse őket abban, hogy felismerjék, mennyi értéket képviselnek a munkaerőpiacon, és megtanuljanak pozitívan kommunikálni az anyaságukról. 

A kihíváshoz itt tudsz csatlakozni: subscribepage.io/onbizalomnoveles

Legyen több magabiztos anya a munkaerőpiacon!

Még manapság is a munkaerőpiacon számtalanszor találkozunk a nézettel: „Csak akkor dolgozik a dolgozó, ha szem előtt van.” Ez a hozzáállás nemcsak káros, hanem rendkívül kontraproduktív is, és hosszútávon gátolja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók sikerét. Az alábbiakban beszélek arról, hogy miért fontos ezen változtatni, mit nyernének a munkáltatók, ha ezt megtennék, és mit nyernének a munkavállalók.

Miért káros a „szem előtt lévőség” elve?

Az „akkor dolgozik a dolgozó, ha szem előtt van” elv ma már elavult. Ez a hozzáállás a munkaidővel és a jelenléttel kapcsolatos elvárásokat helyezi előtérbe a valós teljesítmény és eredmények helyett. Nézzük meg, miért káros ez az elv a munkavállalókra és a munkáltatókra nézve:

1. A teljesítmény aláásása: Ahelyett, hogy az eredményeket és a hatékonyságot mérnék, a vezetők gyakran azt figyelik, hogy ki van az irodában és milyen hosszú ideig. Ez a szemlélet aláássa a munkavállalók motivációját, mert úgy érzik, a munkájuk értékét nem az elért eredményeik, hanem a fizikai jelenlétük határozza meg. Ez hosszútávon csökkenti a teljesítményt, és kiégéshez vezethet, mivel a munkavállalók inkább „jelenlét-alapú” munkát végeznek, mintsem ténylegesen produktívak lennének.

2. A bizalom hiánya: A „szem előtt lévő” munka elvárása azt sugallja, hogy a vezetőség nem bízik meg a munkavállalóiban, ami mérgező munkahelyi kultúrát eredményezhet. Ez különösen igaz azokra a munkavállalókra, akik bizonyos élethelyzetekben – például kisgyerekes anyák – rugalmas munkavégzést igényelnének. A bizalom hiánya miatt az érintettek feszültségben, folyamatos bizonyítási kényszerrel dolgoznak, ami rontja a munka minőségét és az elköteleződést.

3. A rugalmasság hiánya: A modern munkahelyi trendek a rugalmasságra és a munkavállalók egyéni igényeinek figyelembevételére helyezik a hangsúlyt. A merev, irodai jelenlétet megkövetelő szemlélet azonban nem veszi figyelembe azt, hogy sokan hatékonyabban dolgoznának, ha a munkavégzés helyszíne és időbeosztása rugalmasabb lenne. Ennek figyelmen kívül hagyása miatt a munkaadók értékes munkaerőt veszíthetnek el.

Mit nyernének a munkáltatók, ha megváltoztatnák ezt a hozzáállást?

Az előítéletes gondolkodás helyett a munkáltatóknak érdemes felismerniük a rugalmas munkavégzés előnyeit, különösen azokban a pozíciókban, ahol ez megengedhető. Íme néhány előny, amit a munkáltatók tapasztalnának:

• Növekvő lojalitás és elkötelezettség: Például az anyák, akik lehetőséget kapnak a rugalmas munkaidőre, általában lojálisabbak és motiváltabbak. Hálásak a bizalomért, amit kapnak, és ezt a munka minőségével hálálják meg.
• Nagyobb hatékonyság: A rugalmas keretek között dolgozó munkavállalók gyakran produktívabbak, mert maguk választhatják meg, hogy mikor és hogyan végzik el a feladataikat a legjobban.
• Tehetséges munkavállalók vonzása: A munkakörnyezet rugalmassága vonzó tényező a tehetségek számára, akik nemcsak hatékonyságukkal, hanem innovatív ötleteikkel is hozzájárulnak a cég sikeréhez.

Milyen megoldások vannak a toborzási technika javítására, ha nincs teljes munkaidős HR-es?

Sok kis- és középvállalkozás (KKV) nem engedheti meg magának, hogy teljes munkaidős HR-es szakembert alkalmazzon, de a toborzás és a munkaerő-kiválasztás professzionális támogatást igényel. Ez azért fontos, mert ha rossz embereket választasz a cégedbe, akkor a "szem előtt levőség" elve még jobban erősödik benned vezetőként, és ez ördögi körként gyűrűzik tovább.

Néhány megoldás a sikeresebb kiválasztáshoz:

1. Kiszervezett HR szolgáltatások: Számos HR-szolgáltató cég kínál projektalapú HR-szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a vállalatok a toborzási és kiválasztási folyamat egyes részeit szakértőkre bízzák, például az előszűrést, az interjúk lebonyolítását vagy az álláshirdetések megírását. Így a cégek profitálhatnak a szakértelemből anélkül, hogy teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatnának.

2. Toborzás projektalapon: Egyre több HR-szakértő és tanácsadó kínál projektalapú toborzási szolgáltatásokat, amelyek a munkáltató igényeire szabhatók. Ez lehet egy adott időszakra vagy projekt-specifikus toborzási igényekre szóló megbízás, amely biztosítja a minőségi munkaerő kiválasztását és segíti a cég működését anélkül, hogy folyamatos költségeket generálna.

Miért fontos az emberismeret a kiválasztási folyamatban?

A toborzási folyamatban gyakran alkalmazott tesztek, például személyiség- és képességtesztek, hasznosak lehetnek, de nem elegendőek a teljes kép megértéséhez. A tesztek fontosak, de az emberi tényező – az emberismeret és a tapasztalat – elengedhetetlen a jó döntéshozatalhoz.

Miért?

1. Az interjúk nem csak a válaszokról szólnak: Egy tapasztalt interjúztató figyeli a pályázó testbeszédét, érzelmi reakcióit és kommunikációját is. Az emberismeret segít abban, hogy az interjúztató meglássa, ki rejlik a jól felkészült válaszok mögött: ki az, aki valóban elkötelezett, motivált és hosszú távon értéket hozhat a cégbe.

2. A tesztek korrektsége: A tesztek gyakran egy-egy szempontot emelnek ki, és nem feltétlenül tükrözik a pályázó valódi munkahelyi viselkedését. Az emberi tényezők – például a stresszkezelés, a rugalmasság és az együttműködési készség – sokszor csak valós élethelyzetekben mérhetők fel pontosan.

Mit nyernének a munkavállalók, ha ez a szemlélet megváltozna munkaadói oldalon?

Ha a szemlélet megváltozna, és a munkáltatók elismernék a rugalmas és bizalmon alapuló munkavégzés értékét, a munkavállalók számára számos előny jelentkezne:

1. Nagyobb munkahelyi elégedettség és motiváció: A dolgozók értékelve éreznék magukat, ami növeli az elkötelezettségüket és hajlandóságukat a jobb teljesítményre.
2. Kiegyensúlyozottabb munkavégzés: A rugalmasság lehetősége csökkentené a stresszt és segítené a munka-magánélet egyensúlyának fenntartását, különösen az anyák számára.
3. Kevesebb fluktuáció: Ha a munkavállalók úgy érzik, hogy a munkahelyük támogatja őket, kisebb eséllyel keresnek új lehetőségeket, ami hosszútávon stabilitást biztosít a vállalatnak is.
4. Jobb csapatszellem és együttműködés: A bizalmi légkör és a rugalmas munkafeltételek hozzájárulnak a pozitív vállalati kultúrához, erősítve a csapatkohéziót.
5. Növekvő kreativitás és hatékonyság: A munkavállalók gyakran produktívabbak és innovatívabbak, ha olyan környezetben dolgozhatnak, ahol a teljesítményt nem a „szem előtt levés”, hanem az eredmények alapján ítélik meg.

Összességében a munkavállalók nyeresége nemcsak a jobb munkakörülményekben, hanem a személyes fejlődésben, elégedettségben és a munkahelyi lojalitásban is megmutatkozna.

Mivel küzdenek az anyák, amíg nincs szemléletváltás?

Az anyák számára az egyik legnagyobb kihívás a munkaerőpiacon az, hogy gyakran problémás munkavállalóknak ítélik meg őket, a rugalmas munkavégzést nem támogató munkáltatók.

Ez többféle következménnyel jár:

1. Önbizalomvesztés: Az az érzés, hogy a munkáltatók a gyermeknevelést akadályként látják, csökkenti az anyák magabiztosságát, és kétségeket ébreszt saját képességeikben.
2. Frusztráció és stressz: A folyamatos bizonyítási kényszer, hogy a gyerekük nem akadály, fokozza a stresszt és mentális terheket ró az anyákra.
3. Korlátozott karrierlehetőségek: Sok anya úgy érezheti, hogy a munkáltatók előítéletei miatt kevesebb lehetőség áll rendelkezésére, ami korlátozza a karrierfejlődésüket.
4. Tartós stigmatizáció: A munkaerőpiaci előítéletek miatt az anyák gyakran érzik úgy, hogy „megbélyegezve” vannak, és meg kell küzdeniük az „alkalmatlan” címke ellen.
5. Csökkenő munkahelyi elégedettség: Ha egy munkahely nem támogatja a rugalmas munkavégzést, az anyák kevésbé érzik magukat megbecsültnek, ami csökkenti a munkahelyi motivációt és elkötelezettséget.
6. Elidegenedés a munkaerőpiactól: Sok anya végül visszavonulhat a munkaerőpiactól vagy alulértékelt állásokat vállalhat, mert úgy érzi, hogy a családi kötelezettségek miatt nem tud megfelelni a hagyományos elvárásoknak.

Mit tehet az anya, hogy sikeres legyen a munkaerőpiacon? 

Az anyák számára rendkívül fontos, hogy felismerjék: a sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedés és karrierépítés proaktív lépéseket igényel. Az önbizalom növelése, a megszerzett készségek tudatosítása és hatékony kommunikációja mind hozzájárul ahhoz, hogy pozitív képet alakítsanak ki magukról a munkáltatók előtt.

Az anyáknak szóló szolgáltatáscsomagom, „Növeld az értéked anyaként a munkaerőpiacon”, pontosan ezért született meg. Célom, hogy támogassam az anyákat abban, hogy megtalálják a helyüket a munka világában. Az önbizalom erősítésében, a bennük rejlő potenciál feltérképezésében és a lehetőségek feltárásában segítek, hogy magabiztosan és sikeresen építhessék karrierjüket anyaként is.

A munkaerőpiacon gyakran felmerül a kérdés: vajon az anyák jó munkavállalók? A válasz messze túlmutat egy egyszerű „igen” vagy „nem” kijelentésen. Számos tényező és tapasztalat alapján kell mérlegelni, hogyan illeszkedik az anyák munkavállalói szerepe a modern munkahelyek elvárásaiba. Ebben a cikkben beszélek arról, hogy miért hoznak az anyák értékes készségeket és attitűdöket a munka világába, miért alakulnak ki előítéletek, és hogyan küzdhetők le ezek a korlátok. Végezetül pedig elmondom, hogy mit tehetnek az anyák azért, hogy jobban kiemeljék és megjelenítsék az értékeiket egy állásinterjún.

1. Az anyák egyedülálló értékei a munkahelyen

Az anyaság egy olyan életszakasz, amely számos készséget fejleszt és erősít meg, amelyek közvetlenül átültethetők a munkahelyi környezetbe.

• Multitasking és prioritáskezelés: Az anyák nap mint nap gyakorolják, hogyan kezeljenek egyszerre több feladatot, például gyermeknevelést, háztartási teendőket és gyakran a saját szakmai fejlődésüket is. Ez a képesség lehetővé teszi számukra, hogy munkahelyi környezetben gyorsan átlássák a teendőket, és hatékonyan priorizáljanak.
• Problémamegoldó képesség: A gyermeknevelés során az anyák folyamatosan szembesülnek váratlan helyzetekkel, amelyeket rövid idő alatt kell megoldaniuk. Ez a rugalmasság és kreatív hozzáállás az üzleti életben is nagy előnyt jelent.
• Empátia és kommunikációs készség: Az anyák gyakran rendelkeznek magas empátiával, ami előnyös a csapatmunkában és a vezetői szerepekben is. Jobban megértik kollégáik érzéseit, és képesek hatékonyan kommunikálni.

2. Az előítéletek és kihívások

Bár az anyák rengeteg értéket hoznak a munkahelyekre, a valóságban gyakran találkoznak előítéletekkel. A leggyakoribb sztereotípiák közé tartozik, hogy:

• Nem elérhetők: A munkáltatók attól tartanak, hogy az anyák gyakrabban hiányoznak a munkahelyről a gyermeknevelés miatt. Bár valóban lehetnek olyan helyzetek, amikor a gyermek betegsége vagy egyéb családi esemény közbejöhet, az anyák általában jól szervezettek, és megoldásokat keresnek ezekre a helyzetekre. Ha a pozíció megengedi, és a munkáltató nyitott rá, akkor nagyon sok megoldási lehetőség létezik, hogy ilyen esetben hogyan nem esik ki az anya a feladatok elvégzési határidejéből.
• Nincs elég rugalmasságuk: Egy másik előítélet szerint az anyák nem tudnak alkalmazkodni a változó munkakörülményekhez. A valóságban viszont épp az anyaság alatt fejlesztett rugalmasság és a gyors problémamegoldás képessége segíti őket abban, hogy hatékonyan reagáljanak a munkahelyi kihívásokra.
• Kevesebb elköteleződés: Néhány munkáltató úgy véli, hogy az anyák nem fognak olyan mértékben elköteleződni, mint más munkavállalók. Ezt az előítéletet azonban gyakran megcáfolja a gyakorlat, hiszen az anyák lojálisak és hálásak a munkalehetőségekért.

3. Hogyan készülj fel az interjúkra anyaként?

Az egyik legfontosabb dolog, amit egy anya tehet a munkaerőpiacon való sikeres szereplésért, az az önbizalom erősítése és a felkészülés. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú szempontot emelek ki:

• Ismerd fel és tudd bemutatni az anyaság alatt szerzett készségeidet: Gondold végig, milyen konkrét készségeket szereztél anyaként, és hogyan illeszkednek ezek a munkakör elvárásaihoz. Például, ha a szervezőkészséged fejlődött, akkor ezt érdemes kiemelni a kommunikációdban.
• Készülj fel a nehéz kérdésekre: Az interjúkon gyakran felmerülhetnek „rázós” kérdések, például: „Mi történik, ha a gyereke megbetegszik?”. Fontos, hogy az ilyen kérdésekre felkészült és megoldásorientált válaszokat adj. Ne hagyd, hogy a kérdés negatívan hasson rád; inkább mutasd meg, hogy képes vagy proaktív megoldásokat találni.

4. Mit tehet az anya a felkészülésért?

Az anyák számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek saját értékeikkel és azzal, hogy hogyan kommunikálják azokat a munkahelyi környezetben. Íme néhány stratégia:

• Önismeret fejlesztése: Vizsgáld meg, melyek azok a készségek, amelyeket az anyaság erősített meg benned. Készíts listát ezekről, és gondold végig, hogyan mutathatod be ezeket egy interjú során.
• Próbainterjúk: Gyakorolj olyan helyzeteket, amelyek az interjún előfordulhatnak. Ez segít abban, hogy természetesen és magabiztosan válaszolj a kérdésekre.
• Pozitív hozzáállás és önbizalom építése: Az önbizalom az egyik legfontosabb tényező az álláskeresésben. Minél jobban hiszel magadban, annál magabiztosabb leszel a beszélgetések során.

Hogyan tudok segíteni az anyáknak?

A héten megjelent e-bookomban (Útmutató, hogyan készülj fel anyaként egy állásinterjúra; Turbózd fel az önbizalmad!) konkrét tanácsokat, gyakorlati feladatokat és önismereti kérdéseket találsz, amelyek segítenek anyaként felkészülni az állásinterjúkra, és a legjobbat kihozni magadból. Valamint, ha úgy érzed, hogy személyre szabott tanácsadásra van szükséged, akkor jelentkezz első ingyenes konzultációra.

Célom, hogy minden anya magabiztosan képviselhesse önmagát, és bebizonyíthassa, hogy az anyaság nem akadály, hanem erőforrás. 

A honlapomon megtalálsz minden információt.

A munka világában gyakran találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy egy állásinterjún az anyaság nem befolyásoló tényező, csak a szakmai tapasztalat és a teljesítmény számít.Ugyanakkor az anyák gyakran tapasztalják ennek ellenkezőjét: a szakmai beszélgetések során az anyaságból fakadó mindennapi életük, helyzetük is reflektorfénybe kerül. Sokan számolnak be rázós kérdésekről, amelyek a családi életük szervezésével vagy a gyermeknevelésükkel kapcsolatosak, például: „Mi történik, ha a gyermek megbetegszik?”

Egy ilyen interjún természetes érzés védekező módon reagálni, ám ha előre felkészülsz, a válaszaid magabiztosan közvetíthetik, hogy az anyaság nem akadály, hanem hozzáadott érték – olyan, amely új készségeket, megoldóképességet és elkötelezettséget ad. A következő témák segíthetnek abban, hogy határozottan, önértéked teljes tudatában készülj fel a következő interjúra.

Miért fontos a tudatos felkészülés anyaként?

Az állásinterjú nemcsak arról szól, hogy a szakmai tudásodat és tapasztalataidat bemutasd, hanem arról is, hogy olyan benyomást kelts, amely alapján az interjúztatók egyértelműen látják, hogyan oldod meg a hétköznapi kihívásokat. 

A tudatos felkészülés nemcsak azt jelenti, hogy ismered a szakmai erősségeidet, hanem azt is, hogy pontosan tudod, hogyan szeretnéd az anyaságodat bemutatni az interjú során, ha erre sor kerül. Érdemes átvenni az esetleges érzékeny kérdéseket és olyan válaszokat találni, amelyek nem védekezőek, hanem pozitív irányba fordítják a beszélgetést, így elkerülheted, hogy az anyaságot hátrányként kezeljék.

Az önbizalom jelentősége és építése

Az önbizalom az interjún különösen fontos, hiszen ha saját magadban biztos vagy, azt sugározni fogod mások felé is. Sok anyának nehézséget okoz, hogy a gyermeknevelés alatt eltelt időszakot ne tekintse szakmai „szünetként”. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magabiztos válaszok jelentősen növelik az interjú sikerességét.

Az önbizalom egyik titka, hogy tudatosan készülsz fel az interjúra, és megtalálod azokat a pozitív aspektusokat, amelyeket az anyaság hozzáadott az életedhez. Ha tisztában vagy azzal, hogy milyen értékekkel és készségekkel gazdagodtál az anyaság során – például hatékony időbeosztás, gyors problémamegoldás, figyelemmegosztás – ezek közvetítése természetesebbé válik az interjú során, így előnyösen tudod feltüntetni a szakmai "szünetet". Az önbizalom nem csak a szakmai tapasztalataidból fakad; része az is, hogy képes vagy a saját történetedet pozitív, erőteljes oldalról bemutatni.

Az anyaság során szerzett készségek felismerése és bemutatása

Anyaként egy sor olyan képességre tehettél szert, amelyek szerves részét képezhetik a szakmai profilodnak is. Amikor szervezed a család időbeosztását, különböző feladatokat végzel egy időben, és megoldásokat keresel a mindennapi kihívásokra, valójában számos olyan készséget fejlesztesz, amelyeket a munkahelyi környezetben is kamatoztathatsz.

Fontos, hogy a gyermeknevelés alatt megszerzett készségeidet ne csak felsorolás szintjén kezeld, hanem mindegyikhez konkrét példát, eredményeket köss, amelyek jól érzékeltetik az értéküket. Ha például a konfliktuskezelést jól megtanultad otthon, ezt összekötheted olyan helyzetekkel, ahol ez a képesség releváns lehet a munkakörben. Ezzel azt sugározod, hogy az anyaság nem pusztán egy privát élethelyzet, hanem egy fejlődési út, amely új és fontos kompetenciákkal gazdagított.

Felkészülés a „nehezebb” kérdésekre

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre is magabiztosan válaszolj, érdemes előre átgondolni, milyen válaszokat szeretnél adni. A váratlan kérdések, mint például „Hogyan oldod meg, ha a gyermek beteg lesz?” vagy „Ki tud segíteni a gyermekfelügyeletben?”, elsőre kellemetlenek lehetnek, ám ha előre felkészülsz, olyan válaszokat adhatsz, amelyek pozitív fényben tüntetnek fel. Az ilyen válaszok nemcsak nyugalmat sugároznak, de az interjúztatónak is azt mutatják, hogy képes vagy rugalmasan kezelni a helyzeteket, és megoldásfókuszú hozzáállást képviselsz.

Miért fontos a proaktív hozzáállás és kérdezés?

Az interjú nem csupán arról szól, hogy válaszolsz a feltett kérdésekre, hanem arról is, hogy saját kíváncsiságodról, céljaidról és igényeidről is számot adj. Ha proaktívan teszel fel kérdéseket, például a távmunkáról vagy a rugalmas munkaidőről (ha ezt a munkakör lehetővé teszi), azzal azt kommunikálod, hogy képes vagy megoldásfókuszúan gondolkodni. A munkáltatók értékelik ezt a hozzáállást, hiszen azt mutatja, hogy te már előre a lehetséges megoldásokban gondolkodsz, és fontos számodra, hogy a feladataidat jól végezd el. Valamint motivál, hogy az adott cégnél dolgozz.

A proaktív kérdésekben rejlő erő abban rejlik, hogy nemcsak a munkaadó elvárásaihoz való alkalmazkodásról szólnak, hanem arról is, hogy saját elvárásaidat és igényeidet tudatosan kifejezd, így segítve mindkét felet a hatékony együttműködés kialakításában. 

Az állásinterjú lezárása és a pozitív benyomás megerősítése

Az interjú lezárása az egyik legfontosabb pont, hiszen ekkor hagyod az utolsó benyomást, amelyre később is emlékezni fognak. Az interjú végén érdemes egy rövid összefoglalót adni, amely megerősíti az elkötelezettségedet, valamint kifejezi a motivációdat. Például megemlítheted, hogy örülsz az interjún elhangzottaknak, és úgy érzed, a vállalat értékei összhangban vannak a saját elveiddel.

Az utolsó benyomás különösen meghatározó, mivel egy rövid és határozott elköszönés után gyakran ez marad meg az interjúztató fejében. Ha ezt magabiztosan és pozitívan kezeled, az interjú egészét kedvezőbb fényben láthatják, és emlékezetes maradhatsz a munkáltatónak.

Záró gondolatok

A sikeres interjú kulcsa a felkészültség, különösen, ha anyaként lépsz be az interjú világába (ami tudjuk, hogy manapság nehezített felállás). Az önbizalom építésével, az anyaság során megszerzett készségeid tudatosításával, a rázós kérdések előzetes átgondolásával és a proaktív kérdések feltevésével valódi előnyt szerezhetsz a munkaerőpiacon.

Egyet azonban ne felejts egy interjún nem szabad, hogy az "alárendelt, mindenben meghunyászkodok" szerepben tündökölj, hanem fontos, hogy arra törekedj, hogy mindkét fél számára előnyös megoldás szülessen. Nem a "bocsánat, hogy létezem, és meghúzom magam" hozzáállás lesz a nyerő, nem így fogod elnyerni a vágyott pozíciót.

Az interjúd sikere nagyrészt azon múlik, hogy mennyire vagy tudatos abban, hogyan kommunikálsz, és hogyan mutatod be saját történetedet, és mennyire tudod átadni az értékeidet. A következő héten megjelenő e-bookomban konkrét tanácsokat, gyakorlatokat és felkészítő kérdéseket találhatsz majd, amelyek segítenek abban, hogy anyaként is magabiztos légy az állásinterjúk világában.

Azt érzed jelenleg, hogy valami nem stimmel a munkahelyeden? Nem vagy egyedül, sokan éreztük már ezt. Nap mint nap dolgozunk, ellátjuk a feladatainkat, de közben valami folyamatosan jelzi: nem vagyunk a helyünkön. Szinte halljuk a belső hangot, amely emlékeztet rá, hogy itt az idő lépni. A legtöbbször viszont nem olyan egyszerű ez a döntés. Abszolút tudom, hogy milyen érzés: én is így voltam, mielőtt vállalkozóvá váltam. Az alkalmazotti lét biztonsága visszahúzott, még akkor is, amikor már tudtam, hogy a hivatásom máshová hív.

Ez az állapot hosszú hónapokon át tarthat, sőt évekig is elhúzódhat. Ha túl sokáig maradunk egy olyan helyzetben, ahol már nem érezzük magunkat teljesnek, az nemcsak a karrierünkre, hanem az önértékelésünkre és a mindennapi életünkre is hatással lehet. Mi történik akkor, ha beleragadsz ebbe az állapotba, és hogyan segíthet az önismeret abban, hogy megtaláld a továbblépéshez szükséges bátorságot?

Mi történik, ha beleragadsz egy számodra már nem megfelelő helyzetbe?

Amikor úgy érzed, hogy nem a helyeden vagy, de mégsem változtatsz, az hosszútávon komoly következményekkel járhat. Íme néhány példa arra, hogy milyen hatásai lehetnek ennek:

• Elveszted a motivációdat: Minden reggel úgy indulsz munkába, hogy érzed, nem ez a te helyed. Az a lelkesedés egyre kevésbé van jelen, és csak a szükség vezérli a tetteidet.
• Csökken az önértékelésed: Ha úgy érzed, hogy nem tudsz megfelelni önmagad elvárásainak, egy idő után elkezdesz kételkedni a saját képességeidben, és jön az önostorozás. Ez hosszútávon az önbizalmadat is alááshatja.
• Megjelenik a frusztráció: A belső konfliktus folyamatos stresszforrássá válik. Minden nap egy kis adag feszültséget ad hozzá az életedhez, amely felhalmozódik, és frusztrációvá alakul.
• Kiégés veszélye: Ha túl sokáig végzel olyan munkát, amit nem szeretsz, az mentálisan és érzelmileg is kimerít. A kiégés gyakran azoknál jelentkezik, akik olyan munkahelyen dolgoznak, amely már nem jelent értéket számukra.
• Stagnálás: Az elköteleződés hiánya miatt kevésbé érzel késztetést arra, hogy új dolgokat tanulj, fejleszd magad.
• Kapcsolati problémák: Ha hosszútávon rossz helyen vagy, az nemcsak a munkahelyedre, hanem a magánéletedre is kihatással lehet. Egyre több negatív energiát viszel haza, ami befolyásolhatja a kapcsolataidat, és távolságot hozhat létre közted és a szeretteid között.

Miért nehéz lépni? A beleragadás mögött meghúzódó félelmek

A beleragadás egyik legnagyobb oka a félelem. Íme néhány gyakori félelem, ami visszatarthat a továbblépéstől:

• „Mi van, ha nem vagyok elég jó?”Az önértékelésünk és az önbizalmunk kulcsfontosságú a változás során. Sokszor a belső kritikusunk hangja szólal meg, és elhiteti velünk, hogy talán nem vagyunk elég jók ahhoz, hogy más területen is sikeresek legyünk.
• „Mi van, ha nem sikerül?”Az ismeretlenbe való lépés mindig kockázattal jár. A kudarctól való félelem sokakat visszatart, mert az aggodalom ott van, hogy talán nem leszünk képesek megfelelni az új kihívásoknak.
• „Mit fognak gondolni mások?”A társadalmi elvárások és a környezetünk véleménye nagy hatással lehet ránk. Ha attól tartasz, hogy mások ítélkeznek a döntésed felett, az visszatarthat, még akkor is, ha pontosan tudod, hogy ez lenne a helyes út számodra.
• „Mi van, ha elveszítem a biztos megélhetést?”Az anyagi biztonság sokak számára az egyik legerősebb visszatartó tényező. A karrierváltás esetén gyakran megjelenik az a félelem, hogy elveszítjük a jelenlegi pénzügyi stabilitásunkat.
• „Mi van, ha egyedül maradok?”Az új helyzetek sokszor magányosnak tűnhetnek, különösen, ha a környezetünkben senki más nem vágott még bele hasonló változtatásba. A közösség hiánya és az egyedüllét érzése szintén visszatarthat a váltástól.

Hogyan segíthet az önismeret a továbblépésben?

A félelmek és az elakadások leküzdéséhez önismereti munkára van szükség. Az alábbi kérdések segíthetnek tisztábban látni, hogy mi tart vissza, és hogyan tudnál továbblépni:

1. Milyen félelmek tartanak vissza a váltástól, és honnan származnak ezek a félelmek? Egyáltalán az enyémek ezek a félelmek, vagy kaptam valakitől?
2. Ha most nem változtatok, hogyan fogom érezni magam egy év múlva?
3. Mi az, amit már most elértem az életemben, és ami alapján bízom magamban?
4. Mi lenne a legrosszabb dolog, ami történhet, ha lépek, és hogy kezelném azt?
5. Mit szeretnék látni, ha 10 év múlva visszatekintek a jelenlegi döntésemre?
6. Mitől érzem magam biztonságban, és hogyan építhetek ki egy új biztonsági hálót?

Ezek a kérdések segítenek abban, hogy tisztábban lásd a helyzetedet, és felismerd, hogy az, amit félelmetesnek gondolsz, valójában kezelhető.

Az agyad a biztonságot választaná – de mi történik, ha te többre vágysz?

A változástól való félelem teljesen természetes, hiszen az agyunk eredendően úgy van programozva, hogy a lehető legkisebb energiabefektetéssel biztosítsa a túlélést. Ez az evolúciós védelem sokszor megakadályozza, hogy kilépjünk a megszokottból, különösen akkor, amikor olyan jelentős változás előtt állunk, mint a munkahely- vagy karrierváltás. Az agy számára ugyanis ez nagyobb energiaráfordítást igényel, és ilyenkor a "túlélő" mechanizmusok bekapcsolnak. Az agy mindent megtesz azért, hogy a komfortzónán belül tartson, hiszen így kevesebb erőfeszítést igényel a mindennapi működés.

A munkával kapcsolatos változtatás különösen nehéz, hiszen ez nem csupán napi rutint, hanem jövedelmet, identitást és megszokott szerepeket is érint. Az agy tehát hajlamos lebeszélni a váltásról, hogy az ismert, „biztonságos” környezetben maradjunk. Éppen ezért a félelem természetes, de nem leküzdhetetlen. Néha egy külső nézőpont vagy egy jól felépített önismereti folyamat segíthet abban, hogy átlépd a komfortzónád határait, és elindulj a számodra legjobb úton.

Két önismereti feladat a továbblépéshez

1. „Mi a legrosszabb, ami történhet?” gyakorlat

Vegyél elő egy papírt, és írd fel a legrosszabb forgatókönyvet, ami eszedbe jut, ha most lépsz. Ne szépíts, és ne hagyj ki semmit! Ezután sorolj fel olyan megoldásokat, amelyekkel ezek a kihívások kezelhetők lennének. Az esetek többségében rájöhetsz, hogy a legrosszabb kimenetelt is fel lehet dolgozni, és sokszor a képzeletbeli akadályok nagyobbak, mint a valós helyzetek.

2. „A legjobb önmagam” vizualizációs gyakorlat

Képzeld el, hogy már megtetted a lépést, és az új helyeden vagy, elégedetten, magabiztosan és sikeresen. Hogyan néz ki ez a helyzet? Milyen érzések töltenek el? Milyen gondolatok járnak a fejedben? Írd le részletesen, és őrizd meg ezt a leírást, hogy emlékeztessen: képes vagy elérni ezt az állapotot, ha lépsz. A vizualizáció segít abban, hogy az agyad pozitív jövőképeket hozzon létre, és támogassa az új helyzetbe való belépést.

Ezek a feladatok támogatnak abban, hogy jobban megértsd a félelmeidet, és megkönnyítik a döntésedet, hogy továbblépj.

Érdemes segítséget kérni!

Ha úgy érzed, hogy egyedül nehezen boldogulsz a döntéssel, ne félj segítséget kérni! Az ügyfeleimmel pontosan ilyen helyzeteken dolgozunk, és segítek nekik abban, hogy szembenézzenek a beleragadás mögött meghúzódó félelmekkel, valamint dolgozunk az önértékelésükön és önbizalmukon, hogy le tudják küzdeni az akadályokat. Egy ilyen folyamat során fontos, hogy kialakuljon benned a hit és a bátorság, amely segít továbblépni.

A váltás sosem könnyű, de az önismeret, egy jól kidolgozott stratégia és a támogatás hozzásegíthet, hogy egy olyan utat válassz, amely valóban a boldogságodhoz vezet.

Az életünk során számos döntéshelyzetben találkozunk kompromisszumokkal. Ezek sokszor okosan átgondolt lépések, melyek segítenek egy stabilabb jövőt építeni. Ugyanakkor könnyen átbillenhetünk az önámításba, amikor már nem csupán észszerű kompromisszumokról van szó, hanem inkább félelmek és kifogások mögé rejtőzünk. Ez az állapot sokak számára ismerős lehet, különösen azoknak, akik vállalkozás indításban vagy karrierváltásban vannak.

Ebben a cikkben segítek felismerni a határt a reális kompromisszum és az önámítás között, és megmutatom, miért fontos, hogy őszintén szembenézz ezzel a témával, ha valóban változtatni szeretnél.

Mikor észszerű a kompromisszum?

Először is tisztázzuk, mikor beszélünk reális kompromisszumról. Például, amikor valaki másodállásban kezd vállalkozni, és amíg nem stabilizálódik a bevétel, megtartja a főállását, az egy megfontolt, átgondolt lépés. Ez a normál kompromisszum arra szolgál, hogy a fokozatos átmenet biztonságérzetet nyújtson a változásban, és elkerülhető legyen a pénzügyi bizonytalanság. Egy ilyen helyzet lehetőséget ad arra, hogy egy stabil alapra építsük a vállalkozást vagy a karrierváltást.

A probléma ott kezdődik, amikor ez az átmeneti időszak tartós állapottá válik, és a "biztonsági háló" inkább a változás akadályává válik. Ilyenkor lényeges kérdés: vajon az adott kompromisszum még mindig reális, vagy már az önámítás területére léptél?

Mikor válik az észszerű kompromisszum önámítássá?

Az önámítás és a reális kompromisszum közötti határvonal vékony, és könnyen átléphető. Az önámítás ott kezdődik, amikor már léphetnél, de a félelmek és kifogások visszatartanak. Ezt a belső feszültséget sokan jól ismerik: egyre gyakoribb az érzés, hogy valami nem stimmel, a döntést mégis halogatják. Az alábbi jelek arra utalhatnak, hogy már önámítás zajlik, és nem a valós kompromisszum.

Jelek, hogy már önámításban vagy:

• Érzed, hogy változtatnod kellene, mégsem lépsz
  Az első és talán legbeszédesebb jel az a folyamatos belső feszültség, hogy valami nem jó, de mégis kitartasz. Az érzés, hogy minden nap újra el kell magyaráznod magadnak, miért is vársz még a váltással, egyértelmű jele lehet az önámításnak.
• Kifogásokat keresel, hogy miért nem most kell lépned
  Amikor minden létező külső körülményre mutogatsz – legyen az anyagiak, családi felelősség vagy akár időhiány –, az önámítás egyértelmű jeleit tapasztalod. Ezek a kifogások általában csak a felszínen tűnnek valódinak, valójában a változás miatti félelem szüli őket.
• A “biztonság” érve egyre üresebbé válik
  A kompromisszumok gyakran biztonságot adnak, de ha a "biztonság" érv egyre inkább kényelmetlen gondolattá válik, az azt jelezheti, hogy ideje továbblépned. A gyomortájéki szorongás, a belső nyugtalanság és az egyre fokozódó frusztráció egyértelmű jelei annak, hogy a kompromisszum már nem működik számodra.

Miért káros, ha beleragadsz az önámítás állapotába?

Az önámítás csapdájába esni nemcsak frusztráló, hanem hosszútávon káros is lehet, mind mentális, mind szakmai szempontból. Az elakadás és a halogatás következményei az alábbiak lehetnek:

• Motivációvesztés: Minél tovább maradsz egy olyan helyzetben, amelyről tudod, hogy nem szolgálja a céljaidat, annál inkább veszítesz a lendületedből és a lelkesedésedből.

• Stressz és belső feszültség: A belső elégedetlenség stresszt, szorongást és frusztrációt okozhat. Ahelyett, hogy boldogabb és sikeresebb lennél, ezek az érzések hátráltathatnak a fejlődésben.

• Önbizalomhiány: Minden kihagyott lehetőség és elodázott lépés aláássa az önbizalmadat, és egyre kevésbé hiszel abban, hogy képes vagy változtatni.

Az önámítás tehát egy ördögi kör, amelyben egyre nehezebben döntesz a változás mellett, míg végül belefáradsz és belecsúszol a megrekedés állapotába.

Hogyan lépj ki az önámítás csapdájából?

Az első lépés az őszinte szembenézés. Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket, hogy tisztábban láss:

• Mitől félek a változás kapcsán? A félelmek az esetek többségében nagyobbak a valóságnál. Ha megérted, hogy mi tart vissza, sokkal könnyebb kezelni ezeket az érzéseket.
• Mi a legrosszabb, ami történhet? Kérdezd meg magadtól, mi a legrosszabb forgatókönyv. Sokan azt tapasztalják, hogy ha szembenéznek ezzel a kérdéssel, rájönnek, hogy a legrosszabb sem olyan ijesztő, mint amilyennek tűnik.
• Mik a következmények, ha nem lépek? Nézz szembe azzal, hogy milyen lesz az életed, ha nem változtatsz. Az önámításban maradva lehet, hogy elkerülöd a bizonytalanságot, de megfosztod magad attól a lehetőségtől is, hogy valóban kiteljesedj.

Hogyan tud egy külső nézőpont segíteni?

Sokszor egy külső nézőpont, egy friss perspektíva adja meg azt a lendületet, amelyre szükséged van. Egy karriertanácsadóval való beszélgetés során világosabban láthatod a helyzetedet, és jobban megértheted, mi az, ami visszatart. Ez a külső támogatás és rálátás segíthet abban, hogy egy lépést hátralépve átlásd a teljes képet, és végre eldöntsd, merre indulj tovább.

Ideje lépned?

Az észszerű kompromisszumok átgondolt stratégiák lehetnek sok esetben, de ha már elérkezett az idő, hogy lépj, ne hagyd, hogy az önámítás visszatartson. Az elakadás és a halogatás hosszútávon megterhelő és káros. Ismerd fel a jeleket, és ha úgy érzed, hogy belülről érzed a nyomást, hogy változtatnod kellene, légy bátor és tedd meg az első lépést.

Ha érzed, hogy jól jönne egy kis lendület vagy külső perspektíva, beszélgessünk egy első ingyenes konzultáción, és nézzük meg, hogyan tudnál kimozdulni az elakadásodból!

benohelga.hu

Fontos mérföldkő, amikor eljön a pillanat egy vállalkozó életében, hogy bizonyos feladatokat delegálni szeretne. Itt viszont bejön egy dilemma: mi alapján válassza ki az új munkatársát (napjainkban leginkább virtuális asszisztensét)?

A vállalkozók számára a megfelelő munkatársak kiválasztása kulcstényező. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rossz választások nemcsak frusztrációt okoznak, és visszavethetik a delegálási hajlandóságot, de hosszútávon a vállalkozás növekedését is gátolják. Sokan ebben az esetben hajlamosak az árat tekinteni az egyik legfontosabb szempontnak, de a valóságban a minőség és a megfelelő kémia sokkal inkább a sikeres együttműködés záloga lehet. Nem véletlenül létezik a jó kis mondásunk: olcsó húsnak híg a leve. A minőséget meg kell, és hosszútávon nagyon is megéri megfizetni.

Milyen szempontokat vegyél figyelembe, amikor munkatársat választasz?

1. Kémia és emberi tényezők. Amikor valaki távoli munkatársat keres,  a személyes kompatibilitás, az úgynevezett „kémia” döntő fontosságú. Az asszisztensed nemcsak adminisztratív feladatokat fog ellátni, hanem a vállalkozásod mindennapi része lesz. Fontos, hogy jól tudjatok együttműködni, és értse, hogy mi a vállalkozásod célja. Ha az első beszélgetés során úgy érzed, hogy a kommunikáció gördülékeny, a stílusa passzol hozzád, és érti az igényeidet, már jó úton jársz.

2. Tudás és tapasztalat. Bár az ár csábító tényező lehet, mindig tartsd szem előtt a jelölt tényleges szakmai tudását és tapasztalatát. Kérdezz rá, milyen projekteken dolgozott korábban, és győződj meg arról, hogy rendelkezik-e azokkal a készségekkel, amelyek a te vállalkozásodban szükségesek lesznek. A szakmai múlt és a tapasztalat fontos mutatói annak, hogy az asszisztens képes-e önállóan megoldani a feladatokat, és biztosítja-e azt a minőséget, amit elvársz.

3. Ajánlások és referencia. Mindig kérj ajánlásokat és referenciákat. Egy megbízható virtuális asszisztens általában már dolgozott más vállalkozásoknak vagy ha induló VA, akkor nézd meg, olyan helyen végzett-e képzést, ami garantálja a minőséget. Ez nagyban megkönnyíti a döntésedet. Ez által képet kaphatsz a jelölt munkamoráljáról, pontosságáról és minőségéről.

4. Kommunikációs készségek. A virtuális munkatársaknál különösen fontos a jó kommunikáció, hiszen nem személyesen dolgoztok együtt. Győződj meg arról, hogy képes világosan, érthetően és időben kommunikálni, hiszen ez elengedhetetlen lesz a sikeres együttműködéshez. A jó kommunikáció segít abban, hogy tisztán lásd, hol tartanak a feladatok, és elkerüld a késéseket vagy félreértéseket.

Hogyan válassz, ha több jelentkező van?

Ha több jelölt jelentkezik egy felhívásodra, hasznos, ha kialakítasz egy szisztematikus kiválasztási folyamatot. Ezzel biztosíthatod, hogy nemcsak a legjobb ár-érték arányú jelöltet találod meg, hanem azt is, aki valóban illeszkedik a vállalkozásodhoz. Íme egy lépésről lépésre útmutató:

1. Előszűrés – Első lépésként nézd át a jelentkezők anyagait, és szűkítsd le a kört azokra, akik megfelelnek az alapvető követelményeknek (pl. tapasztalat, elérhető referenciák, megfelelő minőségű pályázati anyag). Ne csak az ár alapján dönts, hanem vedd figyelembe a szakmai hátteret is.

2. Referenciák, ajánlások, social aktivitás– Nézd meg, hogy vannak-e a social felületein ajánlások más vállalkozóktól, korábbi munkáltatóktól (pl. Linkedin profilján). Figyeld meg, hogy mennyire szimpatikusak számodra az általa kitett posztok, megnyilvánulások. Tudsz-e azonosulni a stílusával, gondolkodásmódjával.

3. "Interjúztatás" – Kérj első konzultációt a kiválasztott asszisztensekkel (ha több közül nem tudsz dönteni). Ennek során ne csak a szakmai kérdésekre koncentrálj, hanem figyeld meg a kommunikációs stílusukat, rugalmasságukat és hogy milyen érzés velük beszélgetni. Ha az beszélgetés után jól érzed magad, valószínű, hogy a mindennapi munka is gördülékeny lesz.

4. Döntés - Válaszd ki azt a munkatársat, aki mind szakmai és mind emberi oldalról megfelel számodra. Hidd el a folyamat végén látni fogod, hogy nem az órabére lesz a döntő.

Miért nem jó az ár alapján dönteni?

Sokan abba a csapdába esnek, hogy a legolcsóbb opciót választják, különösen egy projektmunka esetén. Bár elsőre csábítónak tűnik a költségek csökkentése, hosszútávon a legolcsóbb döntés válhat a legdrágábbá. Az olcsóbb ár gyakran kompromisszumokkal jár a minőség terén. Egy gyengébb minőségű munka hosszabb időt vesz igénybe, több utómunkát igényelhet, vagy akár újra is kell csinálni, ami végül több pénzbe és időbe kerül.

A minőségbe való befektetés hosszútávon mindig kifizetődőbb, különösen, ha a vállalkozásod hírneve és hatékonysága forog kockán. Egy jól képzett, megbízható munkatárs segít a növekedésben, míg egy rossz választás lassítja a fejlődést és elbizonytalaníthat.

Mit nyerhetsz, ha megtalálod a megfelelő munkatársat és mersz delegálni?

Ha megtalálod a számodra megfelelő, minőségi munkát végző munkatársat, az számos pozitív változást hozhat:

• Lehetőséged nyílik arra, hogy a növekedésre és a stratégiai döntésekre koncentrálj.
• Végre azzal a tevékenységgel foglalkozhatsz, amiért eredetileg belevágtál a vállalkozásodba.
• A nemszeretem feladatokat másra bízva újraélesztheted a motivációdat és kreativitásodat.
• Több időd marad a családodra és önmagadra, így kiegyensúlyozottabbá válhat az életed.
• Hatékonyabbá válhatsz, és fokozhatod a vállalkozásod eredményességét a megfelelő delegálással.

Záró gondolatként fontos megemlíteni, hogy ér segítséget kérni, ha nem tudod, hogy milyen stratégia mentén válaszd ki a munkatársaidat. Karriertanácsadóként a vállalkozónőknek ezen a területen is segítek a tapasztalatommal, hiszen 12 évig emberek kiválasztásával foglalkoztam toborzásban fejvadászként. Látom, hogy sokszor kihívást jelent a jó ember felvétele, és ez komoly akadályokat gördíthet a vállalkozás fejlődése elé. A rossz döntések sok esetben elvehetik a kedvet a delegálástól, ezért is fontos, hogy megfelelő támogatással, átgondoltan hozd meg ezt a döntést.

Összegzésként elmondható, hogy a megfelelő munkatárs kiválasztása alapvetően meghatározza a vállalkozásod sikerességét és növekedését. Az ár nem lehet az egyetlen mérce: figyelj a tudásra, a kémiai összhangra és a referenciákra. Egy jól átgondolt kiválasztási folyamat során, ha a minőségre és a megbízhatóságra összpontosítasz, nemcsak hatékonyabbá válik a vállalkozásod, hanem új lendületet is kaphatsz. Ne feledd, a delegálás lehetőséget ad arra, hogy arra fókuszálj, ami igazán fontos, miközben időt nyersz magadnak és a szeretteidnek.

A héten voltam egy szakmai rendezvényen, ahol az egyik előadó egy megdöbbentő adatot osztott meg a közönséggel: Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidő vagy a távmunka, aránya mindössze 4%. Ez az adat különösen szomorú annak fényében, hogy egyre több anya keresi a módját, hogy rugalmasabb keretek között térhessen vissza a munka világába a gyereknevelés mellett.

Ez a statisztika rávilágít egy olyan rendszerszintű problémára, amely nemcsak a családokat érinti hátrányosan, hanem a munkaadók számára is jelentős kihasználatlan lehetőségeket jelent. 

Mi az atipikus foglalkoztatás, és miért fontos ez az anyáknak?

Az atipikus foglalkoztatás minden olyan munkavégzési formát takarja, amely eltér a hagyományos, teljes munkaidős irodai jelenléttől. Ide sorolhatók a részmunkaidő, a távmunka (otthonról végzett munka), a projektalapú, vagy akár az időszakos, szezonális munkák. Ezek a foglalkoztatási formák rugalmasak, így lehetőséget adnak arra, hogy az anyák könnyebben összeegyeztessék a gyermeknevelést és a szakmai karrierjüket.

De miért is lenne ez fontos? Az anyák életében a rugalmasság kulcsszerepet játszik. Gondoljunk csak bele: reggel a gyerekeket el kell vinni az óvodába vagy iskolába, délután értük kell menni, nem beszélve azokról az esetekről, amikor a gyermek váratlanul megbetegszik. Ezek az apró, mindennapos logisztikai kihívások teszik az anyák számára kifejezetten nehézzé, hogy egy teljes munkaidős állást vállaljanak fix irodai jelenléttel.

A családi kötelességek és a munka közötti egyensúly fenntartása sokszor egyedülállóan nehéz feladat, és a megoldás kulcsa a rugalmas munkavégzési formák bevezetésében rejlik. Egy olyan anya, aki például napi 6 órában dolgozik, vagy távmunkában látja el a feladatait, sokkal hatékonyabb és motiváltabb lehet, mint valaki, aki állandóan azon aggódik, hogy nem tud elég időt tölteni a gyermekeivel.

A valóság: Miért ilyen alacsony az atipikus foglalkoztatás aránya Magyarországon?

Az alacsony 4%-os arány mögött több rendszerszintű probléma és rossz beidegződés áll. A magyar munkaadók nagy része még mindig ragaszkodik a hagyományos, irodai jelenléthez és a fix munkaidőt megkövetelő foglalkoztatási formákhoz. De milyen rossz beidegződések lehetnek ezek mögött? 

1. "Csak az dolgozik, aki az irodában ül": Sokan még mindig azt feltételezik, hogy a munka értékét az határozza meg, hogy valaki mennyi időt tölt az irodában. Ez az elképzelés abból a régi felfogásból ered, hogy a munkahelyi jelenlét a hatékonyság fokmérője. Azonban a mai digitális világban ez már messze nem igaz. A távmunka és a rugalmas munkaidővel dolgozók ugyanolyan, ha nem hatékonyabb eredményeket érhetnek el, hiszen képesek jobban beosztani az idejüket.

2. "A részmunkaidős alkalmazottal csak a baj van": A részmunkaidőt sok munkaadó problémásnak tartja, mert úgy vélik, hogy a kevesebb munkaóra kevesebb elkötelezettséggel és hatékonysággal jár. Pedig ez a legtöbbször nem így van. A részmunkaidő lehetősége éppen hogy növeli az elkötelezettséget, hiszen a dolgozó értékeli a rugalmasságot, és cserébe sokkal fókuszáltabban és hatékonyabban hajlandó végezni a munkáját.

3. "Az anyák nem megbízható munkavállalók, mert állandóan otthon vannak a gyerekkel": Ez egy rendkívül káros sztereotípia. Az anyák képesek kiválóan egyensúlyozni a munka és a család között, és sok esetben épp azért válik hatékonyabbá a munkavégzésük, mert pontosan tudják, hogy milyen rövid idő áll rendelkezésükre, és jobban tudnak koncentrálni a feladataikra. Az anyák gyakran magasabb szintű problémamegoldó készségekkel rendelkeznek, hiszen a mindennapi életben számtalan kihívással kell megküzdeniük.

A munkaadói szemléletváltás fontossága

A fent említett rossz beidegződések rávilágítanak arra, hogy a munkaadói oldalon elengedhetetlen a szemléletváltás. Miért lenne érdemes több rugalmas foglalkoztatási lehetőséget biztosítani?

1. Nagyobb munkaerőmegtartás és hűség: A rugalmas munkavégzés lehetősége jelentősen növeli a dolgozói elégedettséget és elkötelezettséget. Azok a munkaadók, akik megértik, hogy az anyáknak különleges szükségleteik vannak, és ezeket figyelembe veszik, hosszútávon lojálisabb, elkötelezettebb munkavállalókat nyerhetnek.

2. Nagyobb produktivitás: Az anyák – köszönhetően annak, hogy kevesebb idejük van a munkahelyi felesleges teendőkre – hatékonyabban dolgoznak sok esetben. A koncentrációjuk és problémamegoldó képességük erősebb lehet, hiszen az otthoni feladatok is folyamatosan fejlesztik ezeket a képességeket.

3. Diverzitás és kreativitás növelése: A rugalmasabb munkahelyek sokszínűbb munkaerőt vonzhatnak be. Az anyák sajátos perspektívákat hoznak magukkal, amelyek gazdagítják a vállalati kultúrát és hozzájárulnak a kreatív, innovatív megoldások kidolgozásához.

Mit tehet az anya, hogy ebből a helyzetből kihozza a legjobbat?

Míg a munkaadói oldalon lassan változik a szemlélet, az anyák számára is fontos, hogy aktívan lépjenek saját szakmai életük alakításában. A munkaerőpiac nem mindig kínál könnyű megoldásokat, de van kiút. Íme néhány lépés, amely segíthet az anyáknak abban, hogy ne adják fel, és kihozzák a legtöbbet a jelenlegi helyzetből:

1. Önismereti munka

Az önismeret fejlesztése az egyik legfontosabb lépés a szakmai kiteljesedés felé. Kérdezd meg magadtól: Mi az, ami igazán inspirál? Milyen erősségekkel rendelkezem? Mely területeken szeretnék fejlődni? Az önismereti munka segít abban, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb munkát, ami nemcsak a képességeidhez, de a szenvedélyeidhez is illeszkedik.

2. Potenciálok és erősségek feltérképezése

Az anyaság alatt szerzett tapasztalatok, mint például a szervezőkészség, stresszkezelés vagy időgazdálkodás, mind olyan képességek, amelyek a munkahelyen is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Térképezd fel ezeket az erősségeidet, és gondold át, hogyan tudod ezeket a szakmai életedben kamatoztatni.

3. Lehetőségek feltárása és kiaknázása

Az anyaság időszaka alatt sokan elgondolkodnak azon, hogy érdemes-e egyáltalán visszatérni a régi munkahelyükre, vagy inkább új lehetőségeket kellene keresniük. Az atipikus foglalkoztatási formák mellett érdemes megfontolni egy esetleges karrierváltást, vagy akár saját vállalkozás indítását is. Rengeteg olyan lehetőség van, ami akár részmunkaidőben is működhet.

4. Munkahely és karrierváltási stratégia kialakítása

A karrierút újragondolása stratégiai tervezést igényel. Hogyan tudsz visszatérni a munkaerőpiacra? Milyen új készségeket kell megszerezned? Ez a tudatos tervezés segít abban, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb munkát.

Sok anyával dolgozom ezeken a témákon, és csodálatos látni, ahogy felfedezik a bennük rejlő lehetőségeket és megtalálják az új karrierútjukat, és anyaként tudnak érvényesülni a munka világában. Ez nem csak a saját önbizalmukra hat pozitívan, hanem a családi harmóniára is jó hatással van.

Drága ANYÁK, ideje cselekedni!

Nem kérdés, hogy nehéz helyzetben vannak az anyák a munkaerőpiacon. A statisztikák nem kedveznek nekik, a munkaadói mentalitás csak lassan változik. De ez nem jelenti azt, hogy el kellene veszni a nehézségekben, és feladni. Az önismeret, a képességek fejlesztése és a tudatos tervezés az út ahhoz, hogy az anyák újra helyet találjanak a munka világában, és sikeresek legyenek.