A legtöbben szeretnénk olyan munkát végezni, ami nemcsak anyagi biztonságot ad, hanem értelmet és elégedettséget is hoz az életünkbe. Azonban a valóság sokszor nem ilyen egyszerű. Sokan megrekednek egy olyan állásban, ami már nem motiválja őket vagy ami egyenesen károsan hat az egészségükre és lelki jóllétükre. Ha te is úgy érzed, hogy nem a helyeden vagy, de nem tudod pontosan, hogyan tovább, akkor ez a cikk neked szól.

Ismerd fel a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy itt az ideje a változtatásnak.

1. Folyamatos stressz és gyomorideg minden reggel

Az egyik legelső és talán legszembetűnőbb jel, hogy nem vagy a helyeden a munkádban, amikor minden reggel gyomorideggel ébredsz. Ezt személyesen is megtapasztaltam, amikor banki munkámban ragadtam éveken át. Bár a fizetés stabil volt, a munka egyszerűen nem motivált, és egyre inkább szorongást keltett bennem, hogy nem tudtam összeegyeztetni az értékrendemmel. Ez az érzés annyira erős volt, hogy végül az egészségem is kezdett rámenni – folyamatos fáradtság, levertség, sőt pajzsmirigy alulműködés.
Ha minden nap feszülten mész be dolgozni, és már a hétvége sem hoz feloldozást, az egyértelmű jele annak, hogy valami nem stimmel a jelenlegi munkádban.

2. Nincs motivációd a munkád iránt

Emlékszel arra az időre, amikor még izgatottan indultál munkába, mert lelkesített, amit csinálsz (remélem kezdetben volt ilyen)? Amikor igazán a helyeden vagy, a munka nem csak egy kötelesség, hanem egy olyan tevékenység, amiben örömöt találsz. Ha viszont minden nap kényszeredett robotolásnak tűnik, és nem érzel semmi motivációt, hogy fejlődj vagy újdonságokat tanulj, akkor valószínűleg eljött az ideje, hogy elgondolkodj egy változáson.
Ha hiányzik a szeretet a munkád iránt, az nemcsak a teljesítményedre lesz hatással, hanem hosszútávon az életminőségedet is rontja. A monotonitás és a motiváció hiánya kiégéshez vezethet, és bár lehet, hogy rövidtávon sikerül "túlélned" a napokat, hosszútávon komoly árat fizetsz érte.

3. Nem látod az értelmét a munkádnak

A munka sokkal több lehet annál, mint csupán egy pénzkereseti forrás. Az emberek többsége vágyik arra, hogy a munkája értékkel bírjon, hogy érezze: hozzájárul valamihez, amit fontosnak tart. Ha úgy látod, hogy az, amit nap mint nap csinálsz, teljesen értelmetlen, és nincs semmilyen pozitív hatása a környezetedre vagy a társadalomra, akkor ez egy erős jel, hogy nem a helyeden vagy.
Sokan azért rekednek meg ilyen helyzetben, mert nem tudják, mi lehetne a következő lépés. Én pl. a bankban azt éreztem, hogy láthatatlan vagyok, én is és a munkám is. Bár a munka stabilitást biztosított, nem találtam meg benne azt a pluszt, amiért érdemes lenne nap mint nap újult erővel dolgozni.

4. Folyamatos konfliktusok a munkahelyen

A munkahelyi légkör és a munkatársakhoz való viszony meghatározó tényező abban, hogy jól érezd magad a munkádban. Ha folyamatosan konfliktusokba ütközöl a kollégáiddal vagy a vezetőséggel, és úgy érzed, hogy nem értékelnek, nem becsülnek meg, az súlyosan befolyásolja a mindennapi életminőségedet. A mérgező munkahelyi környezet hosszútávon komoly károkat okozhat az önbecsülésedben, az önbizalmadban, és akár a magánéletedre is átszivároghat.
Ha a munkahelyi kapcsolatok miatt állandóan stresszben élsz, és úgy érzed, hogy ez már az általános közérzetedre is hatással van, itt az idő elgondolkodni azon, hogy változtatni kell.

5. Megrekedtél és nincs fejlődési lehetőség

A karriered fejlődése elengedhetetlen ahhoz, hogy folyamatosan motivált maradj. Ha viszont úgy érzed, megrekedtél, és nincs lehetőséged továbblépni, az idővel kiégéshez vezethet. Ha már évek óta ugyanazokat a feladatokat végzed, nem érzel kihívást, és nincs lehetőséged új készségeket elsajátítani, az hosszútávon komoly elégedetlenséghez vezethet.
A karrier stagnálása sokszor észrevétlenül telepszik ránk, és csak akkor válik egyértelművé, amikor már túl késő. 

A karrierút egyik legnagyobb fájdalma: beleragadni egy rossz állásba

Az egyik legnehezebb dolog a karrierutad során, amikor felismered, hogy nem vagy a helyeden, de nem tudod, hogyan lépj tovább. Beleragadni egy rossz állásba rendkívül frusztráló, mert a napi stressz és elégedetlenség mellett folyamatosan ott lebeg a bizonytalanság és csalódottság érzése: "Merre tovább? Fogalmam sincs." Esetemben bár mindenki azt mondta, hogy hálás lehetek a stabil állásomért, belül éreztem, hogy ez az út nem vezet boldogsághoz és kiteljesedéshez. A legfontosabb dolog, amit megtehetsz ebben a helyzetben, hogy azonosítod a problémát, és elkezdesz aktívan dolgozni a megoldáson.

Az első lépés: azonosítsd a helyzetet

Az első és legfontosabb lépés, hogy tudatosítsd magadban, mi nem működik a jelenlegi munkádban. Az még édes kevés, hogy a jelenlegi munkám rossz. De mi a rossz benne? Ez lehet a munkahelyi közeg, a munkatársak, a feladatok vagy éppen a munkahelyi kultúra. Fontos, hogy pontosan megfogalmazd, mi okozza a legnagyobb problémát. Ez alapján tudod eldönteni, hogy egy "egyszerű" munkahelyváltás elegendő lesz-e, vagy ennél mélyebb változtatásra, teljes karrierváltásra van szükség.

Hogyan tovább?

Ha úgy érzed, hogy megrekedtél, és nem tudod, merre indulj el, szeretnék támogatás adni neked az első lépésben. Október elején hozok egy ingyenesen kitölthető 20 kérdésből álló tesztet, ami segít feltérképezni, hogy hol tartasz jelenleg a karrieredben, és mely területeken van szükséged változtatásra. Ez a teszt egy nagyszerű kiindulópont ahhoz, hogy elkezdj dolgozni a változási stratégián. Ne hagyd, hogy a bizonytalanság visszatartson, indulj el a tudatos karrierépítés útján!

Kövess Instagramon és LinkedIn-en, hogy elsőként értesülj a teszt indulásáról, és lépj egy lépéssel közelebb a vágyott karrierhez!

Itt találsz Instagramon

Itt találsz Linkedinen

A hivatáskeresés és a karrierváltás nagy kihívást jelenthet, amikor szembesülünk vele életünk folyamán. Bár gyakran hallunk olyan történeteket, amelyek inspirálóak – emberekről, akik megtalálták az álommunkájukat vagy sikeresen pályát váltottak –, azonban keveset beszélünk arról a félelemről és bizonytalanságról, amely minden ilyen változás mögött ott lapul. Az igazság az, hogy a karrierváltás nem csak izgalmas lehetőség, hanem gyakran rendkívül ijesztő is. Ebben a cikkben azt a "tabu témát" szeretném boncolgatni, amelyről nem beszélünk eleget: miért olyan félelmetes érzés a hivatáskeresés és a változtatás megkezdése?

Miért félelmetes a hivatáskeresés?

A karrierváltás és hivatáskeresés során a legnagyobb kihívás talán az ismeretlenbe való ugrás. Amikor a jelenlegi helyzetünk már nem elégít ki, de még nem látjuk világosan, merre tovább. Gyakran előfordul, hogy pontosan emiatt rekedünk meg a status quo-ban. Ez nem azért van, mert a változás ne lenne kívánatos, hanem mert az ismeretlen jövő szinte bénító félelemmel tölti el az emberek jó részét. Mielőtt továbblépnénk, nézzük meg a leggyakoribb félelmeket, amelyekkel szembesülhetünk, amikor a hivatásukban változtatásra készülünk.

1. A biztonság elvesztésétől való félelem

Az emberek természetüknél fogva a biztonságot és a stabilitást keresik. Ha egy jól megszokott munkakörnyezetben dolgozol, amely ugyan nem inspirál, de biztos megélhetést nyújt, akkor a változtatás gondolata ijesztő lehet. Az ismeretlen terepre lépni azt jelenti, hogy lemondunk a megszokott és biztos dolgokról – legyen az a havi fix fizetés, a munkarutin vagy a kollégák támogatása. Ez a "mi lesz, ha" félelem sokszor visszatart attól, hogy meglépjük azt a döntést, ami végül boldogabbá tehetne minket.

2. A kudarctól való félelem

A karrierváltás egyik legnagyobb félelme a kudarc lehetősége. "Mi van, ha nem sikerül?" A kudarc gondolata annyira erős lehet, hogy inkább a stagnálást választjuk, minthogy kockáztassunk. Az emberek zöme fél attól, hogy az új hivatásuk sem hozza meg azt az elégedettséget, amit keresnek, vagy hogy egyszerűen nem lesznek sikeresek benne. Ez a félelem gyakran összekapcsolódik a tökéletesség igényével, amely arra ösztönöz, hogy csak akkor lépünk, ha minden biztosnak tűnik – ami a valóságban ritkán fordul elő.

3. Elutasítástól való félelem

Amikor új karrierútra lépünk, sok új emberrel, helyzettel és kihívással kell szembenéznünk. Ez magában hordozza az elutasítás lehetőségét is. Mi van, ha nem vagyunk elég jók? Mi van, ha nem fogadnak el az új közösségben vagy a munkahelyen? Az elutasítás félelme sokszor tudattalanul is erős gátat képez, amely visszatart minket attól, hogy új lehetőségeket keressünk. 

4. A kényelmi zóna elhagyása

Bármennyire is nem szeretjük a jelenlegi helyzetünket, a komfortzónánk gyakran sokkal biztonságosabbnak tűnik, mint az ismeretlen. A kényelmi zóna azt jelenti, hogy a jelenlegi életünk és munkánk kiszámítható, még akkor is, ha nem érezzük magunkat benne boldognak. Az elhagyása olyan érzést kelthet bennünk, mintha a biztos talaj kicsúszna a lábunk alól, és semmi kapaszkodó nem maradna. Ez az egyik legnehezebb dolog a karrierváltás során, hiszen a megszokott dolgoktól való elszakadás mindig kockázattal jár.

5. Az érzelmi bizonytalanság érzése

Az érzelmi bizonytalanság az egyik legnagyobb teher, amellyel szembe kell néznünk a karrierváltás során. Amikor változtatunk, nem látjuk előre, hogy pontosan mi fog történni. Nem tudjuk, hogy az új hivatás valóban passzolni fog-e hozzánk, hogy megtaláljuk-e benne a boldogságot, vagy hogy sikeresek leszünk-e benne. A bizonytalanság érzése pedig természetes módon félelmet vált ki belőlünk. Az emberi természet hajlamos a legrosszabb forgatókönyvre gondolni: "Mi van, ha nem találom meg a helyem?", "Mi van, ha nem sikerül előrelépni?" Ez a bizonytalanságérzés képes megbénítani és visszatartani attól, hogy megtegyük az első lépést a változás felé. 

6. Anyagi bizonytalanság

A karrierváltás nem csak érzelmi, hanem gyakorlati kockázatokkal is jár, és talán az egyik legnagyobb gyakorlati félelem az anyagi bizonytalanság. Az emberek félnek attól, hogy a váltással elveszíthetik a stabil jövedelmüket, a megszokott életszínvonalat, és ez komoly stresszt okozhat. Az anyagi kérdés mindig fontos szempont egy ilyen döntés meghozatalánál, és sokszor éppen ez tart vissza attól sokakat, hogy merjenek lépni.

6. Identitásvesztéstől való félelem

A karrierünk szorosan összefügg az identitásunkkal. Amikor egy új útra lépünk, vagy elhagyunk egy régi hivatást, gyakran az a kérdés is felmerül, hogy "Ki is vagyok én valójában?". Az évek során kialakult szakmai identitásunk sokszor mélyen beépül az önképünkbe, és az attól való elszakadás félelmetes lehet. 

Hogyan küzdhetünk meg a félelemmel és a bizonytalansággal?

A hivatáskeresés és karrierváltás során a legfontosabb, hogy felismerjük: a félelmek természetesek, de nem kell, hogy visszatartsanak minket. Az első lépés a félelmek leküzdéséhez az, ha elfogadjuk ezeket, és megértjük, hogy mindenki szembenéz ilyen érzésekkel. Nem velünk van a gond.

Egy másik fontos lépés a fokozatosság. Nem kell azonnal mindent megváltoztatni, és nem kell minden kérdésre egyből választ találni. A változás kis lépésekkel kezdődik. Kérd ki egy mentor vagy karriertanácsadó segítségét, aki strukturált módon tud segíteni abban, hogy kitaláld, merre érdemes továbbindulni. Egy jól megtervezett karrierstratégia sokat segíthet abban, hogy a bizonytalanság érzését kézben tartsuk, és fokozatosan magabiztosabbá váljunk az új úton.

Ezt az egy dolgot vidd el magaddal

A hivatáskeresés és a karrierváltás kétségtelenül félelmetes feladat. A változás mindig kihívás, különösen akkor, ha az életünk egyik fontos területét, a munkánkat érinti. A félelmek és a bizonytalanságérzés természetes velejárói ennek a folyamatnak, de nem kell, hogy ezek visszatartsanak minket. A siker kulcsa az, hogy elfogadjuk ezeket az érzéseket, és elinduljunk az úton – még ha kis lépésekben is.

"A bátorság nem a félelem hiánya,  sokkal inkább egy döntés, hogy a félelemnél van, ami fontosabb. 

Hamarosan hozok egy olyan ingyenes karrier tesztet, amely segít megnézni, hol tartasz jelenleg a karrieredben, és rávilágít arra, hogy merre lenne érdemes továbbindulnod. Hiszen az első lépés a változás felé az, hogy tudatosítod a jelenlegi helyzetedet.

Ne maradj le, kövess Instagramon, hogy elsőként értesülj róla!

Instagram oldalam itt találod.

Sokan úgy gondolják, hogy a hivatás megtalálása szerencse kérdése. Mintha egyesek különleges képességgel születnének arra, hogy ráérezzenek, mi az, ami igazán boldoggá és sikeressé teszi őket. De az igazság az, hogy a hivatás megtalálása nem varázslat, és nem egyetlen pillanat eredménye. Ez egy hosszútávú folyamat, amely tudatos önismeretet és türelmet igényel.

Miért olyan nehéz megtalálni a hivatásunkat?

A mai világban gyakran úgy érezhetjük, hogy az élet gyors tempójában kellene rátalálnunk arra a munkára, amiben ki tudunk teljesedni, de ebben a pörgő mindennapokban nehéz megállni és igazán átgondolni, mit is akarunk valójában. Sokan azért ragadnak bele olyan munkába, amely nem tölti el őket örömmel, mert úgy gondolják, hogy „ilyen a munka” – fárasztó, monoton, és leginkább csak a megélhetésről szól, magyarul egyszerűen túl kell élni.

A hivatás alatt viszont nem az eltűrt munka kategóriát értem. A hivatás az, ahol igazán kiteljesedsz, ahol motivált és elégedett vagy, ahol úgy érzed, hogy amit csinálsz, annak értéke van.

A hivatás megtalálásának titka: A tudatos önreflexió

A hivatás megtalálásához az első lépés az, hogy időt szánj az önreflexióra, az önismereti munkára. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

1. Mi az, amit igazán szeretek csinálni?
   Azok a tevékenységek, amelyek örömet okoznak neked lehetnek a kulcsai, hogy megtaláld a hivatásodat. Gondolj azokra a pillanatokra, amikor teljesen elmerültél valamiben, amikor az idő elrepült, és élvezted, amit csináltál. Ezek a tevékenységek megmutathatják, milyen irányba érdemes elindulnod a keresésben.
2. Milyen készségeim vannak, amelyeket szeretek használni?
   Mindenki jó valamiben, de ez még nem jelenti azt, hogy szereti is azt csinálni, amiben jó. Fontos, hogy ne csak azokat a készségeidet vizsgáld meg, amelyekben eredményes vagy, hanem azt is, hogy okoz-e örömet, amikor ezeket a készségeket kell használnod valamilyen tevékenység során.
3. Mi az, ami motivál?
   Az emberek különböző dolgokért dolgoznak: pénzügyi biztonság, elismerés, kreativitás, társadalmi hozzájárulás, stb... Ha tudod mi az, ami igazán motivál téged, könnyebben megtalálhatod azt a karrierutat, amely kielégíti ezeket az igényeket.
4. Melyek azok az értékek, amelyek szerint élni és dolgozni szeretnék?
   A hivatásod megtalálásához elengedhetetlen, hogy tudatosan átgondold, milyen értékek fontosak számodra. Ha nincs meg az összhang a munkád és a személyes értékrended között, akkor hosszú távon nehéz lesz elégedettnek maradnod.

 A hivatás megtalálása nem egy cél, hanem egy utazás

A hivatás megtalálása nem egy egyszeri döntés, hanem egy folyamat, amelyben új dolgokat fedezel fel önmagadról és arról, hogy mi tesz boldoggá. Ez az utazás gyakran próbálkozásokkal és tévedésekkel is jár. Minden egyes tapasztalat közelebb visz ahhoz, hogy megértsd, mi az, ami igazán számít neked. Egyet ne felejts bármikor jogod van irányt váltani.

Plusz egy dolog, amit tarts észben: a kudarc is a hivatáskeresés része. Sokszor azt hisszük, hogy ha valami nem sikerül, az azt jelenti, hogy rossz irányba mentünk, hibáztunk, tévedtünk. Pedig a kudarcok és a kihívások segítenek abban, hogy tisztábban lássuk, mi az, ami valóban hozzánk illik, és mi az, amit el kell engednünk.

Ne veszítsd el a türelmed és a kitartásod

Fontos, hogy ne várj azonnali eredményeket. A hivatás megtalálása időt igényel, és nem történik meg egyik napról a másikra. Néha el kell távolodnod a megszokottól és új perspektívából kell ránézned a dolgokra, hogy új lehetőségeket fedezhess fel. Előfordulhat, hogy el kell engedned az elvárásokat, amelyeket mások vagy saját magad állítottál fel, és nyitottabbnak kell lenned a változásra.

Új nézőpont behozására tökéletes segítség egy szakember bevonása. Néha, amikor a trutyiban ülünk nagyon nehéz meglátnunk a körülöttünk lévő lehetőségeket. A szakember viszont segít, hogy hátrébb tudj egyet lépni a helyzetedtől, és más szemmel nézz rá a dolgokra.

 A hivatás megtalálása mindenkinek mást jelent

Ne hasonlítsd magad másokhoz. Mindenki más utat jár be, és ami másnak a hivatása, lehet, hogy neked nem való. A hivatás szó alatt ne egy világmegváltó, lila ködös valamit keress. Szimplán azt a munkát, amit szeretsz csinálni, amiben jó vagy, amivel értéket adhatsz és ami találkozik a piac igényeivel. 

Pontosan ezért állítottam össze egy ingyenes, 30 kérdésből álló anyagot, hogy segíthessen neked, hogy közelebb kerülj a hivatásodhoz. Én már alig várom, hogy október elején dönts, hogy elindulsz a hivatáskeresés útján, én pedig támogatni foglak ebben.

Mikor érezted utoljára, hogy szereted a munkád?

Amikor reggel felébredsz, izgalommal tölt el az a gondolat, hogy új nap kezdődik vagy inkább úgy érzed, hogy ma is csak nyűg, hogy megint dolgoznod kell?

Mikor éreztél utoljára motivációt ezen a területen?

Miért fontos, hogy szeresd a munkádat?

A munka életünk jelentős részét teszi ki, és ha úgy érzed, hogy az, amit nap mint nap csinálsz, nem tölt el örömmel vagy elégedettséggel, annak nemcsak a karrieredre, hanem az életed más területeire is komoly hatása lehet. A frusztráltság előbb-utóbb begyűrűzik a családi életedbe, a baráti kapcsolataidba, és minden szerepedbe. 

Illúzió, hogy lehet szerethető munkát találni?

Sokan azt gondolják, hogy a munka csak munka – el kell végezni akkor is, ha nem szeretjük. Hamis illúzióként elhiszik, hogy a munkaidő lejártával leteszik a fásultságot, a frusztrációt, és boldogan élik a munkán kívüli életüket. Ne csapd be magad ezzel a tévhittel.

Mi van, ha létezik olyan munka, amit igazán élvezhetsz, ami feltölt, inspirál és ahol önmagad lehetsz? Milyen lenne az életed, ha rátalálnál erre a hivatásra?

Miért veszítjük el a motivációt?

• Nem érzed értékesnek a munkádat: Ha úgy gondolod, hogy a munkádnak nincs valódi értelme, könnyen elveszítheted a lelkesedést. Amikor nem látod a nagyobb képet vagy hogy munkád hogyan járul hozzá valami fontoshoz, az motivációhiányhoz vezethet.
• Bedarál a monotonitás: Ha a feladatok egyhangúvá, kiszámíthatóvá válnak, nehéz örömet találni bennük. Az ismétlődő feladatok nem nyújtanak kihívást, és elvész a munka iránti lelkesedés.
• Értékrend ütközés: Lehet, hogy a munkád nem illik a személyes értékrendedhez. Amikor nem érzed, hogy az, amit csinálsz, összhangban van azzal, ami számodra fontos, az hosszútávon frusztrációhoz vezethet.
• Fejlődési lehetőségek hiánya:  Amikor úgy érzed, hogy a munkádban nincs lehetőséged új készségeket elsajátítani vagy nincs jövőbeni perspektíva, az hamar unalomhoz és érdektelenséghez vezet.

Hogyan találhatod meg újra a szenvedélyed a munkában?

Ha úgy látod, hogy elveszítetted a motivációdat, és már nem tölt el örömmel a munkád, ne aggódj – ez nem jelenti azt, hogy véglegesen megrekedtél. Gyakran csak néhány egyszerű lépésre van szükség ahhoz, hogy újra rátalálj arra a szenvedélyre, ami korábban hajtott (mert remélhetőleg hajtott valaha). A belső elégedettség visszanyerése lehet, hogy apró változtatásokkal kezdődik, amelyek új perspektívát adnak a munkádhoz. Íme néhány módszer, amelyek segíthetnek abban, hogy visszatalálj ahhoz a lelkesedéshez, amit egykor a karriered iránt éreztél.

1. Tedd fel a kérdést: Miért csinálom azt, amit csinálok?
   Néha érdemes egy lépést hátralépni, és átgondolni, hogy miért választottad ezt a pályát, miért kezdtél el ezzel a munkával foglalkozni. Mi volt az a dolog, ami kezdetben motivált? Mi volt a célod? Ha sikerül újra kapcsolatot teremtened ezzel az érzéssel, az segíthet visszanyerni a motivációdat.
2. Keress új kihívásokat
   Ha úgy érzed, hogy a munkahelyeden már nincs kihívás, és a feladataid monotonok, próbálj meg új projekteket keresni, új készségeket elsajátítani. Beszélj a feletteseddel, és kérdezd meg, van-e lehetőség olyan feladatokra, amelyek jobban motiválnak. 
3. Értékeld újra a céljaidat
   Vajon még mindig ugyanazokat a célokat követed, mint amikor elkezdted a karrieredet? Néha változnak az életcélok, és ez teljesen normális. Vizsgáld meg, hogy a jelenlegi munkád mennyire van összhangban a mostani életcéljaiddal.

A hivatás megtalálása nem luxus

Sokan azt hiszik, hogy szerethető munkát találni csak kevesek kiváltsága, de ez nem így van. A hivatásod megtalálása nem azt jelenti, hogy minden nap tökéletes lesz. De azt igen, hogy úgy érezheted van értelme annak, amit csinálsz, és örömmel végzed a feladataidat.

A jó hírt a végére hagytam. Változtatni (akár drasztikusan is) soha nem késő. A legfontosabb, hogy felismerd azt az érzést, hogy már nem motivál a munkád, és elkezdj tenni a változás érdekében. Tedd fel magadnak a kérdést: mi az, amit igazán szeretek csinálni? Mi az, ami boldoggá tesz? Kezdd el összeírni ezeket a tevékenységeket. Ez az első lépés ahhoz, hogy közelebb kerülj a hivatásod megtalálásához.

 Pontosan ezért érkezik hamarosan egy ingyenesen letölthető anyagom is, mert látom, hogy a hivatáskerésben a hogyan induljak, és az egymás utáni lépése kitalálása a legnehezebb, így ebben fogok segíteni. 

A modern élet rohanó tempója és a magas elvárások mellett egyre többen találkoznak a kiégés jelenségével. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a kiégés csupán a túl sok és túl stresszes munka eredménye, de számos esetben mélyebb problémák állnak a háttérben. Karriertanácsadóként gyakran találkozom olyan emberekkel, akik hosszú éveken át dolgoznak anélkül, hogy szeretnék a munkájukat, és motiváltak lennének, ennek következményeként pedig kiégnek. Ebben a cikkben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kiégés nem csupán a túlterheltség következménye, hanem sokszor a hozzánk illő, szerethető munka megtalálásának a hiánya, vagy a rossz karrierút választásának eredménye.

Mi is jelent a kiégés?

A kiégés egy olyan állapot, amely hosszan tartó stressz, érzelmi kimerültség és motivációvesztés következményeként alakul ki. A kiégés sokszor akkor jelentkezik, ha valaki hosszú időn keresztül egy számára nem megfelelő környezetben dolgozik, vagy olyan feladatokat végez, amelyek nem kompatibilisek a saját céljaival és értékeivel.

A kiégés jelei 

1. Állandó kimerültség és fáradtság
   Az egyik leggyakoribb jele a kiégésnek az állandó kimerültség, ami nem csupán fizikai, hanem érzelmi szinten is jelentkezik. Az ilyen típusú fáradtságot nem lehet egy egyszerű alvással orvosolni, és sokszor még egy hétvégi pihenés vagy szabadság sem segít.

2. Motiváció elvesztése
   Azok, akik a kiégés állapotában vannak, gyakran vesztik el a lelkesedésüket a munkájuk iránt. A napi feladatok monotonná, terhessé válnak, és már nem érzik, hogy amit csinálnak értékkel bírna számukra.

3. Érzelmi távolságtartás és cinizmus
   A kiégés gyakran érzelmi távolságtartást is eredményez, amikor valaki már nem érez kötődést a munkája, kollégái vagy a cég céljai iránt. Ezzel együtt gyakran megjelenik a cinizmus is, amely az elégedetlenség és kiábrándultság jele.

4. Csökkenő teljesítmény
   Amikor valaki nem találja a munkája értelmét, az teljesítményromláshoz vezet. A feladatokat egyre nehezebb időben elvégezni, a koncentráció gyengül.

Tényleg csak a túl sok munka a probléma?

Sokan gondolják, hogy a kiégés csupán a túl sok munka eredménye, de ez csak részben lehet igaz. Fontos felismerni, hogy a kiégés hátterében gyakran mélyebb problémák is állhatnak. Karriertanácsadóként azt látom, hogy a kiégést nemcsak a munka mennyisége, hanem a nem megfelelő karrierút választása is előidézheti. 

Az alábbi tényezők szintén közrejátszhatnak a kiégésben:

1. A hozzánk passzoló és szerethető munka hiánya
   Az egyik leggyakoribb oka a kiégésnek, amikor valaki nem találja meg a számára motiváló munkát. Amikor valaki olyan feladatokat végez, ami nem felel meg a személyes értékeinek, érdeklődésének és céljainak, ezáltal hosszútávon elkerülhetetlen a kimerültség és a frusztráció. Az olyan munka, ami nem hoz örömet vagy nem ad kielégülést, hiába biztosítja a megélhetést, kiégéshez vezethet.

2. Munka és magánélet egyensúlyának hiánya
   Ha valaki teljesen feláldozza magát a munkája érdekében, és nem fordít elegendő időt a pihenésre, kapcsolataira vagy hobbikra, könnyen kimerülhet. A munka-magánélet egyensúlyának hiánya szintén fontos tényezője a kiégésnek, hiszen a folyamatos nyomás és stressz hosszútávon nem fenntartható.

3. Túlzott elvárások 
   Sokan azért égnek ki, mert folyamatosan irreálisan magas elvárásokat támasztanak maguk felé, és soha nem érzik úgy, hogy elég jó munkát végeznek. Ez állandó belső nyomást és elégedetlenséget eredményez. 

4. Rossz munkakörnyezet vagy támogatás hiánya
   A munkakörnyezet szintén nagy szerepet játszhat a kiégés kialakulásában. Ha valaki olyan helyen dolgozik, ahol nem kap megfelelő támogatást a vezetőktől, nem értékelik a munkáját, vagy ahol állandó konfliktusok vannak, az érzelmi és mentális terhek gyorsan kiégéshez vezethetnek.

A kiút: Találd meg a hivatásodat!

Arra bátorítok mindenkit, hogy ha a kiégés jeleit tapasztalja magán, ne csak a munka mennyiségét vagy a körülményeket vizsgálja meg, hanem azt is, hogy valóban a megfelelő pályán van-e. A hivatáskeresés egy mélyebb önismereti folyamat, amelyben az egyén felfedezheti, mi az, ami igazán inspirálja, és mi az, ami örömet ad neki a munkájában.

Ez gyakran nem könnyű út, de megéri elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi munkád valóban kielégít-e, vagy csak egy "biztos" állás, amit megszoktál. Néha a kiégés éppen arra figyelmeztet, hogy változásra van szükség: egy új karrierre, más munkakörnyezetre, vagy éppen arra, hogy jobban megismerd önmagad és felfedezd a valódi hivatásodat.

Összegzés

A kiégés egy összetett jelenség, és nem feltétlenül a túl sok munka az egyetlen kiváltó oka. Gyakran a hozzánk illő és motiváló munka hiánya, vagy a munkakörnyezet okozta frusztráció vezet el ehhez az állapothoz. Ha felismerjük a jeleket, és időben lépünk, képesek lehetünk visszatérni egy kiegyensúlyozottabb, elégedettebb élethez, és megtalálni azt a hivatást, amely valóban kielégít bennünket.

Érezted már úgy, hogy bár dolgozol, de valami mégsem stimmel? Nem találod a helyed a munkádban, és a motivációd is egyre csökken, ezzel párhuzamosan nő a frusztrációd?

Sokan tapasztalják ezt, és hidd el, nem vagy rossz ember ezért. Azonban célszerű a dolgok mögé nézni, és elkezdeni tudatosan foglalkozni ezzel a témával, és előkészíteni a változtatást.

Miért érezheted így magad?

1. Nem kapsz elég kihívást, nem tudod kihasználni a benned rejlő potenciálokat. Ha úgy látod, hogy minden nap ugyanazokat az unalmas feladatokat végzed, és nincs lehetőséged fejlődni vagy új dolgokat tanulni, az könnyen megölheti a motivációdat. A kihívás hiánya gyakran azt eredményezi, hogy úgy érzed, „csak elvagy”, és ez az érzés egyre jobban húzza le a hangulatodat.
2. Nem látod a munkád értelmét, nem érzed értékesnek magad a munkahelyeden. Lehet, hogy elvégzed a napi feladataidat, de ha nem látod, hogy ezek hogyan járulnak hozzá valami nagyobb célhoz, könnyen elveszítheted a lelkesedésed. Az embereknek szükségük van arra, hogy értelmet lássanak abban, amit csinálnak. Könnyebb fenntartani úgy a motivációt, ha azt érzed fontos része vagy valaminek, értéket képvisel a munkád.
3. Nem egyezik az értékrended a munkáltatód értékrendjével. Néha a motivációhiány abból fakad, hogy a munkahelyi kultúra vagy a tevékenységeid nem illenek össze az értékeiddel. Ha úgy érzed, hogy a munkahelyi célok és a személyes értékeid eltérnek egymástól, az folyamatos belső konfliktushoz vezethet. Fogalmazódott már meg valaha benned az a kijelentés, hogy én ezzel nem tudok azonosulni? Akkor tudod miről beszélek.  Ez hosszú távon borzasztóan kimerítő.
4. Túl nagy a nyomás, túl kevés a támogatás. Ha folyamatos nyomás és stressz alatt dolgozol, és közben úgy érzed, hogy nincs megfelelő támogatásod, az nemcsak a motivációdat veszi el, hanem a kiégés határára is sodorhat. A túlterheltség és az elismerés hiánya szintén vezethet ahhoz az érzéshez, hogy nem vagy a helyeden.

Hogyan válhatsz újra motiválttá a munkád vonatkozásában?

Az első lépés az, hogy tudatosítod ezt az érzést: nem érzem jól magam a munkámban. Nem kell azonnal döntened a változtatásról, de fontos, hogy elkezdj gondolkodni azon, mi az, ami igazán motivál téged, mi az, ami most nem jó, és mire lenne szükséged. A hozzád illő munka megtalálása nem egyik napról a másikra történik, de minden apró felismerés közelebb visz hozzá.

• Tedd fel magadnak a kérdést: Mi az, ami motivál? Mik azok a tevékenységek, amiket örömmel végzel?
• Vizsgáld meg a preferenciáidat: Milyen értékek fontosak neked a munkádban? Hogyan illeszkedik ehhez a jelenlegi pozíciód? Mik azok az értékek, amik jelenleg nincsenek meg, de szükséged lenne rájuk?
• Keresd a kihívásokat: Van lehetőséged fejlődni a munkádban, vagy mindig ugyanazokat a feladatokat végzed? Próbálj ki új projekteket, ha hagyják. Nézd meg, hogy motiválhat-e még bármi a jelenlegi pozíciódban.

Sokszor magányos érzés, amikor nem találod a helyed, de hidd el, nem vagy egyedül.

Sokan éreznek hasonlóan. A legfontosabb, hogy ne hagyd figyelmen kívül ezt az érzést. A motiváció hiánya annak a jele, hogy ideje változtatni. Lehet, hogy csak egy kis finomhangolásra van szükséged, de az is lehet, hogy egy teljesen új utat kell felfedezned. Az első lépés az, hogy felismered, valami nem stimmel. A második pedig az, hogy elkezdesz dolgozni ezen érzések és vágyak tudatosításán.

Klienseimmel a konzultációkon a cél az, hogy mélyüljön az önismeretük, sok érzéssel és kétellyel szembenézzenek, és észrevegyék a bennük- és a körülöttük lévő lehetőségeket.

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Ildikó mesél nekünk arról, hogyan változtatta meg az életét a pályaváltása. Milyen félelmei, nehézségei voltak az út elején, valamint mi az, ami segített neki.

Mit dolgoztál a karrierváltásod előtt?

Igazgatásszervezőként, majd jogászként végeztem, és évtizedeken keresztül ezen a pályán is dolgoztam.

Mi hozta el a váltás gondolatát az életedbe?

Közel 40 éves voltam, amikor két kis gyerekkel külföldre költöztünk a férjemmel. Tudtam, hogy ezekkel a diplomákkal Németországban nem fogok tudni boldogulni, tehát más irányba kell terelnem a karrieremet. Egy darabig háztartásbeliként funkcionáltam, hiszen a legfőbb szempont az volt, hogy a gyerekek beszokjanak az idegen környezetbe, és a család lelkileg jól legyen. Azonban tudtam, hogy ez számomra hosszú távon nem lesz opció, mert fontos nekem, hogy a munkámban is kiteljesedhessek.

Hogyan találtál rá az új hivatásodra?

Nagyon sokat töprengtem merre induljak, rengeteget foglalkoztam az érzéseimmel és gondolataimmal. Majd egyszer csak megszületett az ötlet, eszembe jutott, hogy gyerekkorom óta van egy hobbim, a fotózás, miért ne foglalkozhatnék ezzel. Ezen felbuzdulva el is végeztem egy 2 évig tartó hivatalos képzést, melynek végén portré fotográfus lettem.

Voltak-e nehézségeid az induláskor?

Nem volt egyszerű, hogy egy idegen országban,  idegen nyelvterületen vállalkozóként kilépjek a piacra, és képviseljem a saját értékeimet és tudásomat. Nagyon alapos előkészületek előzték meg ezt a színrelépést, készítettem weboldalt, névjegykártyát, minden engedélyt beszereztem és végeztem piackutatást. 50 éves voltam ekkor, és pályaváltóként bátran vállaltam önmagam.

Mit tapasztalsz, kinek hasznos elmennie egy ilyen fotózásra?

Egyszer egy ügyfelem azt mondta nekem, hogy amit csinálok receptre írná fel mindenkinek. A munkámat nem úgy kell elképzelni, hogy egy „szimpla” fotósorozatot készítek, hanem az emberek lelkével is foglalkozom, felkészítem őket, hogy a kamera előtt meg merjenek nyílni, ezáltal pozitívan hasson a folyamat az önbizalmukra is. Úgy gondolom, egy vállalkozónak egy ilyen fotózás kifejezetten szükséges, de akár az egyén magánéletébe is hozhat változásokat, hiszen nem egyszer előfordult, hogy a fotózásnak köszönhetően nőtt a klienseim önértékelése, és másképp kezdtek el működni a mindennapokban. Nagyrészt nőkkel dolgozom egyéni portréfotózásokon, és nagyon fontos küldetésemnek tekintem, hogy pozitívan befolyásoljam a nők önértékelését a munkám által.

3 évvel ezelőtt egy súlyos betegség felforgatta az életedet. Milyen változást hozott ez el a karrieredben?

A betegség és a gyógyulás hatására elmondhatom, hogy elkezdtem egy kicsit másképp nézni a világra, sok mindent átértékeltem az életemben. Valahogy úgy hozta a sors, hogy a korábban fotózás előkészítésénél is nagy nyomatékot kapó beszélgetésekre még nagyobb hangsúly került. A betegségem alatt jöttem rá, hogy mennyire jól esik, amikor kibeszélhetem magamból az érzéseimet, kételyeimet, és ráébredtem arra az emberekkel való kapcsolódás során, hogy nemcsak nekem van erre igényem, hanem másoknak is. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy valamilyen beszélgetős-támogató tevékenységgel akarok foglalkozni a fotózástól függetlenül. 3 év érés és előkészítés után indult el az „Ildikónak elmondhatod” nevű szolgáltatásom.

Mit takar ez az új tevékenység?

Azt szoktam mondani, hogy társalkodónő vagyok a XXI. században. Ez nem coaching, nem mentoring, inkább időt és teret biztosítok az embereknek arra, hogy kimondják a bennük lévő érzéseket, és ítéletmentes figyelmet kapjanak. Azt tapasztalom, hogy a mai világban kevés lehetőségünk van arra, hogy őszintén megnyílhassunk, és megkapjuk a másik embertől az értő hallgatást.

Alkalmazotti lét, külföldre költözés, pályaváltás, majd vállalkozóként egy új szerep. Dúltak-e benned félelmek vagy kételyek? Ha igen, hogyan győzted le ezeket?

Persze, hogy voltak kételyeim. Itt kell elmondanom, nagyon hálás vagyok, hogy van mellettem egy olyan férj, aki végig a támaszom volt, biztatott a lenteknél vagy ötletelt velem. Ő találta ki például a fotós vállalkozásom szlogenjét is, ami most is szerepel minden felületemen: „Megmutatom benned is a szépet!”. Egy vállalkozás felfuttatása, beindítása időbe telik, sok bukkanót rejthet, és nagyon sok múlik azon, hogy valaki támogat-e, vagy azt mondja, hagyd már,  ez neked nem megy! A külföldre költözés és egyben egy pályaváltás riasztónak tűnhet, ennyi év távlatából már úgy könyvelem el magamban, hogy nem volt az.

A férjeden és családodon kívül volt-e bárki, aki támogatott a vállalkozás indításban?

A fotós vállalkozásomnál mindent egyedül építettem fel a nulláról. Én szerkesztettem a szórólapokat, raktam össze a weblapom tartalmát, találtam ki a social megjelenésemet. Az „Ildikónak elmondhatod” beszélgetős szolgáltatásomnál már több szakember segítségét is kértem. Itt már sokkal tudatosabban építettem fel az egész folyamatot, és önmagamat is ebben az új szerepben. Emberek lelkével dolgozni csodálatos érzés, de egyben felelősség is, nagyon sokat képeztem magam, hogy ezt jól csinálhassam, és kristálytisztán meg tudjam húzni a kompetencia határaimat is.

Mit adott az életedhez a karrierváltás? 

Egy hatalmas szabadságérzetet kaptam azáltal, hogy magam mögött hagytam az alkalmazotti lét kereteit. Úgy érzem sokkal jobban ki tudtam bontakoztatni a kreatív energiáimat. Lelki felszabadultságot kaptam a szakmai szabadság által. Egyszerűen azt érzem, hogy a munkám boldoggá tesz és kiteljesedtem a vállalkozásomban.

Hogyan látod magad a közeljövőben, milyen céljaid vannak?

Célom az, hogy mindkét tevékenységemet minél több nőhöz el tudjam juttatni, ezáltal pedig hozzájáruljak az önbizalmuk és önbecsülésük növekedéséhez. Azt érzem, hogy nagyon a helyemen vagyok jelenleg a munkámban, és vágyom arra, hogy minél több embernek adhassak lelki támogatást, hogy boldogabbak legyenek.

Mit üzennél azoknak, akiknek megfogalmazódott a fejükben a váltás gondolata, de még nem mernek belevágni?

Könnyű azt mondani, hogy gyerünk, csináld, de ez közel sem egy ilyen egyszerű lépés, meggondolatlanul ugrani a semmibe nem célszerű. Képmutatás lenne egy ilyen álpozitív biztatás, hogy csak vágj bele, és biztos sikerül. Nagyon sok összetevőt meg kell előtte vizsgálni: az önismereti vonatkozású kérdéseket, az anyagi tartalékokat, az ötlet megvalósíthatóságát, vállalkozás indításnál a piacra lépés feltételeit, a meglévő és fejlesztendő kompetenciákat. De ha megtetted a szükséges előkészületeket és a szívedben azt érzed, hogy ez lesz az utad, akkor viszont indulj. Keresd meg azt a közeget, ahol támogatnak és bátorítanak téged.

Nagyon köszönöm Ildikónak, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

 Ildikó munkásságát itt tudjátok követni: 

https://portrait-moment.com

https://www.facebook.com/horanyi.ildiko.fotografus

https://www.facebook.com/Ildikonakelmondhatod

Milyen érzés, amikor az ember azt a munkát végezheti, ami egyben a hobbija is? Hogyan alakít ki egy karrierváltás egy önazonos életet?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Nelly mesél nekünk arról, hogyan változtatta meg az életét a pályaváltása. Mi segített neki abban, hogy sikeres vállalkozóvá váljon az alkalmazotti létből kilépve.

Mit dolgoztál a karrierváltásod előtt?

Eredetileg közgazdász végzettségem van, amivel külkereskedelemben és bankban dolgoztam. Munka mellett felvételiztem jogi képzésre, amit levelezőn elvégeztem. Ezután a Fogyasztóvédelemnél jogász lettem. Gyermekeimmel több évet töltöttem otthon, és ekkor kezdtem azt érezni, hogy valami mást szeretnék csinálni.

Mi volt ez a más, és hogyan alakult az utad?

Van Budapesten egy barátnőm, aki abban az időben egy olasz női ruhaüzletben dolgozott. Nagyon tetszett az a butik, mondtam is neki, mennyire kár, hogy Szolnokon nincs egy ilyen bolt. Már ott a barátnőmnél kiderült, hogy van érzékem a divathoz, és felvetette, hogy miért nem nyitunk egy lakásbutikot? 5 évvel ezelőtt járunk, és akkor Pesten ez egy jól menő üzleti forma volt, Szolnokon szinte senki sem tudta mi ez. Az eredeti koncepciónk az volt, hogy az Olaszországból behozott ruhák két hétig nála vannak Pesten, majd utána két hétig nálam Szolnokon. A barátnőm azonban pont az első bejövő kollekciónál elment nyaralni, így először hozzám kerültek a ruhák, és az utolsó darabig elkapkodták. Így kimentünk még egyszer beszerző körútra, de rájöttünk, hogy a ruhák utaztatása Pest és Szolnok között körülményes, ennek köszönhetően a barátnőm úgy döntött, hogy kiszáll a projektből. Én addigra már tudtam, hogy ezt akarom csinálni. Kezdetben a ruhák népszerűsítése Facebook egy zárt csoportban zajlott, majd a vállalkozásommal egyre több social platformon jelen lettem, és kialakítottam a webshopomat is.

Mivé nőtte ki magát a vállalkozásod mostanra a kezdeti Facebook csoportos indulásból?

4 hetente járok ki Olaszországba, és a nagykereskedésekből saját kezűleg válogatom össze a kollekciót. Jelenleg lehet nálam személyesen vásárolni a lakásbutikban, és a webshopon keresztül is. Ha valaki bejön hozzám és tanácstalan, hogy mi állna jól neki, akkor tudok benne segíteni, hogy alkat-, színtípus-, és stílus függően mi lehet számára megfelelő. Tőlem csak úgy mehet el bárki, hogy az adott ruhában jól érzi magát, és csinos is benne.

Autodidakta módon sajátítottad el ezt a tudást, vagy tanultad?

3 éve végeztem el egy szín- és stílustanácsadói képzést, ekkor kezdtem el tejesen tudatosan hozni a különböző színösszeállítású ruhákat kintről. 

Voltak-e benned kételyek, félelmek a vállalkozásod elindítása előtt?

Valahogy annyira éreztem, hogy megtaláltam az utam a divat területén, hogy ez a motiváció, lendület vitt engem előre. A volt kollégáim és a környezetem meg volt lepődve, hogy miért hagyom ott a közigazgatást. Én pedig büszkén meséltem mindenkinek, hogy olasz női ruhákból álló lakásbutikot fogok nyitni, egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy sikerre viszem. Az induláskor kezdődött a Covid időszaka, nos ott volt egy kis megingás bennem. Eszembe jutott, hogy biztos jól döntöttem-e az alkalmazotti lét feladásával. De ma már tudom, hogy ennek pontosan így kellett lennie, hiszen ekkor tanultam bele a videózásba és az élőzésbe, így szintet tudtam lépni a social media területén, sokkal tudatosabban kezdem a tartalmakat gyártani, ami által egyre több embernek tudok segíteni.

Voltak-e buckák az utad elején, amit meg kellett ugranod?

Annyira tudtam, hogy a helyemen vagyok, hogy jöhetett bármilyen bucka, tudtam, hogy a megoldást kell keresnem, és a következő lépésre kell csak fókuszálnom. Mindig lesznek nehézségek az utadon, de ha megvan benned a motiváció és a hit, akkor nem fogod feladni.

Említetted, hogy a barátnőddel kezdted az üzletet, de volt-e még bárki, aki támogatott a karrierváltás folyamán, vagy egyedül csináltad a nagy részét?

A férjem hatalmas támaszom ezen az úton. Azt gondolom, hogy ha nem támogat a férjed/párod/családod úgy nagyon nehéz változtatni. Fontos, hogy legyen egy olyan közeged, akiknek beszélhetsz az érzéseidről, terveidről, félelmeidről. Indulástól 3 évig mindent egyedül csináltam és találtam ki, majd volt egy komplett márka imázs átformálásom. Készült egy egyedi weboldalam, logóm, arculatom és bepozícionáltuk a vállalkozásomat. Itt már igénybe vettem szakértő segítségét. 

Volt-e bármilyen kihívásod vagy nehézséged az énmárkaépítés, marketing tevékenység, vállalkozás népszerűsítés vonatkozásában?

A legnagyobb kihívás az volt, hogy hogyan tudom átadni azt az embereknek, hogy nekem nincs egy fix nyilvántartásos üzlethelyiségem, hanem időpontfoglalás mellett  működő lakásbutikom van. Itt a bizalomépítés nagyon fontos alappillér. Valamint nekem lényeges volt az is, hogy a webshopos vásárlókkal is ki tudjak alakítani egy személyesebb kapcsolatot, így nagyon sok üzenetet kell kezelnem, mert bátran írhatnak nekem a social felületeimen, és kérhetnek tanácsot a rendelés előtt.

Miben változott az életed a karrierváltásod óta?

Elmondhatom, hogy a munkám a hobbim, és azt gondolom, hogy csodás dolog, ha valakinek ez megadatik az életében. Nagyon sokat foglalkoztam az önismeretemmel, ami által kirajzolódott az utam, hogy én egy kreatív szakmában érezhetem jól magam. Az önismereti munka hatalmas támogatás volt abban, hogy a helyemre kerüljek karrier vonatkozásában. Természetesen a vállalkozói lét nehézségei közé tartozik, hogy nincs havi fixen érkező jövedelem, de minden nap úgy kelek fel, hogy nagyon szeretem a munkámat, és ez boldoggá tesz.

Mit tett a személyiségedhez a karrierváltásod?

Önazonosnak érzem a munkámat, és ezáltal az életemet. Elmondható, hogy a vállalkozásépítés növelte az önbizalmam és az önértékelésem.

Milyen terveid vannak a közeljövőben a vállalkozásod kapcsán?

Szeretném fejleszteni a VIP Facebook zárt csoportomat, ami egy előfizetéses tagsági elven működő közösség, ahol támogatást adok öltözködés, stílus és önbizalom növelés vonatkozásában. Valamint többször tartottam már cégeknek csapatépítés keretein belül szín- és stílustanácsadást, és ezt szeretném jobban népszerűsíteni a jövőben. Azt látom ezeken az alkalmakon, hogy hatalmas szükség van a nők önbizalmának az építésére, és egy-egy ilyen csapatépítő foglalkozás remek lehetőség erre.

Mit gondolsz mi kell egy sikeres karrierváltáshoz?

Alapvető tényező, hogy a karrierváltó bízzon és higgyen magában. A mai világban az is fontos, hogy tudatosan készüljünk a váltásra, akár anyagi, akár önismereti vonatkozásban. Valamint azt gondolom, hogy a social media jelenlét ma már elkerülhetetlenné vált. Dolgozni kell azon, hogy az ember legyőzze a félelmeit ennek kapcsán.

Mit üzennél azoknak, akikben megfogalmazódott a váltás, de a kételyeik még visszatartják őket?

Keressenek egy támogató közeget, akikkel megoszthatják a gondolataikat. Szerencsés esetben ez az ember párja vagy családja. Itt tenném hozzá, hogy nagyon sok szakember van a piacon, akiktől lehet támogatást kapni az induláshoz, és nem szégyen segítséget kérni. Elképzelhető, hogy egy ilyen beszélgetés feloldja a félelmeket, vagy ad egy újfajta nézőpontot, vagy éppen meghozza a szükséges löketet. Én azt látom a környezetemben, hogy akik váltás előtt voltak, és szakemberhez fordultak, azok mindig sikeresen véghez vitték a kezdő lépést.

Nagyon köszönöm Nellynek, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

 Nelly munkásságát itt tudjátok követni: 

webshop: www.stellanelly.hu

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/stellaruha

Tiktok: @stellanelly.hu

Instagram: https://www.instagram.com/stellanelly.hu/

Hogyan születik meg a döntés, hogy az ember elhagy egy presztízs értékű, jól fizető szakmát, hogy a boldogságát válassza? Mi történik akkor, ha az anyasággal megérkezik egy szerelem vállalkozás ötlete is?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Orsi mesél nekünk arról, hogyan változtatta meg az életét a pályaváltása. Milyen félelmei, nehézségei voltak az út elején, és mi az, ami segített neki.

Dr. Fügedi-Hegedűs Orsolya édesanya, egészségügyi szervezetfejlesztő, valamint a Lillemor Maternity szoptatós ruhamárka megálmodója.

Mit dolgoztál a karrierváltásod előtt?

2013-ban fogorvosként végeztem a Semmelweis Egyetemen, ami után kutatói karriert kezdtem kiépíteni, így 7-8 évet töltöttem még tanulással. A PhD fokozat megszerzése mellett 2019-ben diplomáztam Egészségügyi Menedzsment szakon. A tanulmányaim mellett fogorvosi praxisban is dolgoztam jó pár évet.

Mikor fogalmazódott meg benned, hogy változtatni szeretnél a karrier utadon?

Ez egy meglehetősen hosszú ideig érő döntés volt, amiben a a Covid hozta el a töréspontot: ekkor történt, hogy teljesen kiléptem a fogorvosi szakmából, és elkezdtem főállású praxis menedzserként, később magánegészségügyi szervezetfejlesztőként dolgozni. Ezt megelőzően azonban jó ideje éreztem már, hogy nem tesz boldoggá a hivatásom. Nem távolodtam el teljesen a fogorvosoktól, hiszen az ő munkájukat segítem, hogy könnyebb legyen megszervezni a rendelőjük működtetését. 

Személy szerint keveset hallottam még erről a praxis menedzseri szakmáról. Mit csinálsz pontosan?

A praxismenedzser biztosítja az alapot ahhoz, hogy a betegellátás zavartalanul működhessen. Segíti például a hatósági megfelelésekhez kötődő követelmények betartását, és az évenkénti felülvizsgálathoz szükséges dokumentáció előkészítését. Van olyan rendelő, ahol a pénzügyi kontrolling részt is ő tartja kézben. Feladatai közé tartozik még a készletgazdálkodás, valamint akár a panaszkezelés is. Felügyeli a marketing folyamatokat, social media megjelenést. Egy szóval elmondható, hogy egy jó praxis menedzser széleskörűen tudja támogatni a fogorvosok munkáját.

Az változó lehet, hogy melyik rendelőben melyik feladat kap nagyobb hangsúlyt: elmúlt évben nekem ezek közül elsősorban a pénzügyi és a marketing területeken volt elsődleges szerepem.

Volt egy olyan hivatásod, ami presztízs szakmának számít. Mennyire volt nehéz a váltás?

Egy ilyen váltás úgy gondolom, sosem könnyű. Nálam különösen nehézzé tette az, hogy eléggé jellemző rám a megfelelési kényszer és a perfekcionizmus, ráadásul a szüleim is fogorvosok, így nagyon erősen dolgozott bennem az az érzés, hogy nem akarok nekik csalódást okozni. Ezeket a sorokat olvasva teljesen jogosan merülhet fel sokakban a kérdés: mi visz rá valakit, hogy eltávolodjon egy ilyen szakmából, hiszen jól keres, van presztízse és megbecsült hivatás. Én mégis éreztem, hogy nem tesz engem boldoggá. Ennek az volt az oka, hogy a fogorvosi munka egy elképesztően nagy belső szorongást okozott nekem, ami stresszessé és feszültté tett. Mindig törekedtem arra, hogy tökéletesen végezzem a munkámat, és a páciensek elégedettek legyenek, de sajnos a fogorvoslásban nem minden tankönyv szerint működik. Hiába teszed bele szíved-lelked a munkába, ha a beteg jelzi, hogy nem jó az eredmény, például továbbra is fáj a foga. Ez a  szakmánk természetes velejárója, s van aki könnyen, van aki nehezebben, de túllép rajta. Engem azonban, személyiségemből adódóan nagyon erősen megviseltek ezek az esetek, napokig rágódtam rajtuk.

Az anyasággal megérkezett az életedbe egy vállalkozási ötlet is.  Erről mesélnél egy kicsit?

Van egy hatalmas szerelem projektem, ami az anyasághoz kötődik. Kb. fél éve megálmodtam a Lillemor Maternity szoptatós ruhamárkát, és jelenleg annak a munkálatai, valamint a népszerűsítése zajlik gőzerővel.

Ahogy mondtad a paxis menedzsmentben rátaláltál arra a szakmára, ami boldogságot okoz neked.  Hogyan jött el mégis a gondolat, hogy vállalkozást indítasz egy teljesen más területen? 

Az a típusú ember vagyok, aki nehezen ül meg a fenekén, így a szülés utáni itthonlét alatt is folyamatosan pörögtek a gondolatok a fejemben. Az ötlet adta magát, hiszen én is egy szoptatós édesanya vagyok, és azt vettem észre, hogy nem igazán tudok olyan ruhát felvenni, ami maximálisan megfelel minden elvárásomnak. Nem találtam olyan ruhákat, amik jó minőségűek, jól érzem magam bennük és csinosak.

Mennyire volt nehéz ez az ugrás? Milyen előkészületeket igényelt a vállalkozás elindítása?

Általában minden vállalkozásra igaz az, hogy csinálta már előtted valaki, így lesz olyan ember, akitől tudsz kérdezni. Nem feltétlenül egyszerű azokat megtalálni, akik hajlandóak információt adni, de kitartó kereséssel nem lehetetlen. Elindulás előtt nagyon fontosnak tartom, hogy az ember az önismeretével is mélyebben foglalkozzon, tisztában legyen azzal, hogy buckák esetén mi tudja motiválni, az úton tartani. Esetemben elmondható például, hogy minden újdonságnál kell, hogy legyen mellettem egy „pajtás”, aki hol jobban, hol kevésbé folyik bele a tevékenység szervezésébe, de motiváló- és húzóerőként szükségem van a jelenlétére. Tény az, hogy egy vállalkozás elindítása szinte soha nem zajlik le hiba nélkül, de ezekből tanulhatunk, és szépen lassan minden a helyére kerül. 

Volt bármilyen ismétlődő mintázat a váltásaid kapcsán?

Mindkét váltásomnál megfigyelhető, hogy a belső ötlet megléte mellett kellett külső segítség is, valamint egy kis elcsendesülés, hogy meghalljam a belső hangomat.  Ahogy említettem az első váltásom a Covid után következett be. A Covid nekem az az időszak volt, ahol egy kicsit volt időm lelassulni, és befelé figyelni. A szerelem vállalkozásom elindításához pedig az anyaság hozta el azt a lecsendesülést, ahol szembenéztem önmagammal, a terveimmel, céljaimmal, ötleteimmel.

Csinálnál valamit másképp a karrierváltásodban, ha visszamehetnél az időben? 

Ma már látom, hogy az önismereti munkának mekkora ereje van. Úgy érzem sokkal hamarabb elmennék segítő szakemberhez, hogy dolgozni kezdjünk a bennem lévő gondolatokon, érzéseken, félelmeken és a megfelelési kényszeren. Szerintem egy sikeres karrierváltásnak alapja az, hogy fel tudjuk-e ismerni mire van szükségünk, mi tenne minket boldoggá. Ha a biztos önismereti alapok megvannak, akkor sokkal nagyobb eséllyel fog jól működni egy váltás, vagy egy vállalkozás indítás. 

Nem bántad meg, hogy 12 évet töltöttél a fogorvosi- és kutatói tanulmányaiddal, mégis teljesen más lett az utad?

Úgy érzem az egyetemen egy nagyon jó szemléletmódot kaptam, és értékes embereket ismerhettem meg. A baráti köröm nagy részét, a családomat az egyetemnek köszönhetem, ezen felül pedig rengeteg értékes tapasztalatot, élményt, amiért nagyon hálás vagyok. Emiatt sosem jutott eszembe, hogy haszontalan lett volna az a 12 év: a tanulmányaim miatt tudom megtenni jelenleg a social media felületein, hogy nem csak szép szoptatós ruhákat posztolok, hanem időről időre van edukatív tartalmam is. Az egyetemi éveknek köszönhetem, hogy tudom hol keressem a hiteles információkat, így mélyebben beszélhetek például egy-egy szoptatási problémáról, vagy ehhez kötődő nehéz érzésekről. A karrier utam minden pontja hozzátett ahhoz, hogy el merjem indítani a vállalkozásom.

Hogyan érzed magad jelenleg?

Stabil vagyok és boldog, ami kihat a családi életünkre is. A férjem mondta, hogy egészen mások az estéink, a beszélgetéseink, mint amikor egy olyan munkát végeztem, amit nem szerettem. Az ember néha észre sem veszi, hogy a munka miatti szorongás mennyire hatással tud lenni az élete egyéb területeire is, mennyi energiát képes elvenni. Befolyásolja a kreativitást, a motiváltságot, a problémák megoldásának képességét. Ha hozzászokunk ehhez a szorongó állapothoz, akkor ezek szinte fel sem tűnnek. Amikor váltunk és azt csináljuk, amit szeretünk, akkor vesszük észre, hogy milyen minőségi változáson megy keresztül az életünk, és mennyi energiánk felszabadul.

Szerinted mi kell ahhoz, hogy egy karrierváltás sikeres legyen?

A legfontosabb az önismeret. Ha az ember nem ismeri a saját erősségeit, gyengeségeit, valamint vágyait és igényeit, akkor a körülmények csak ide-oda dobálják az élet tengerén. Az önismeret adja meg a belső biztonságot. A második fontos lépés az információszerzés. Lényeges, hogy mielőtt belevágunk a változtatásba, kerüljön a birtokunkba a lehető legtöbb információ. Sok dolog kívülről mindig egy picit rózsaszínebbnek tűnik, emiatt jobb az, ha a teljesebb képet látjuk. Így kevésbé érnek váratlanul minket a buckák az úton. Elmesélem a férjem módszerét, ami segítség lehet mindkét tényezőhöz. A karrierváltása előtt egy ideje érezte már, hogy nem szereti azt a munkát, amit csinál, de nem igazán tisztult a kép számára, hogy merre induljon. Gondolt egyet, és a 20 legközelebbi ismerősének kiküldött egy részletes e-mailt arról, hogy karrierváltáson gondolkodik. Kérte a segítségüket, hogy írjanak egy pár soros válasz e-mailt, hogyan látják őt, szerintük miben jó, milyen szakma illene hozzá stb… Ezáltal nagyon hasznos inputokat kapott, hogy letisztuljon számára a teljes kép. Nyilván ezeket a véleményeket nem vakon kell követni, de adhatnak egy olyan perspektívát, ami segít téged abban, hogy rátalálj a hivatásodra. A férjem útja példa volt számomra, hiszen ő már korábban hasonló váltást vitt véghez, mint amire én készültem. Hálás vagyok, hogy végig támogatott engem. Nagyon fontos, hogy ha változtatáson töröd a fejed, legyen egy támogató háttered.

Mit üzennél azoknak, akik karrierváltáson gondolkodnak, de még a félelmeik erősek?

Tudom mit éreztek, ez egy nagyon nehéz döntési szituáció, és természetes, hogy fél az ember előtte. Sokan sokféleképpen éljük meg ezt a helyzetet, de ha szorongást vagy nehézséget okoz a döntés meghozása, akkor ér segítséget kérni. Akár szakemberét vagy barátokét. Ha a közvetlen környezetben nincs olyan, aki átment hasonlón, a social media felületein is ott vannak azok a vállalkozók, akik előtted járnak, és nyugodtan lehet írni nekik, hogy “karrierváltás/vállalkozásindítás előtt állok, nem vagyok jól. Tudnál pár sort írni, hogy ez ilyenkor hogy működik?” Ők is emberek, szabad tőlük kérdezni. Ez félelmetes lehet, de megéri:  nekem legalábbis rengeteget adott egy-egy nyitott, kedves visszajelzés vagy tanács.

Nagyon köszönöm Orsinak, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

 Orsi munkásságát itt tudjátok követni: 

Lillemor Maternity: www.lillemor.hu, instagram.com/lillemormaternity

Együttható Podcast Párkapcsolatról, a könnyed témáktól a mélyvízig: https://open.spotify.com/show/3FyxBYC7LKM6PFHnOPxiBf     instagram.com/egyutthatopodcast

Fogorvosi kiégésprevenciós tartalmak: instagram.com/dentalmindset

Hogyan hat valakire, ha többszörös karrierváltóvá válik? Mikor és miért jön el a pillanat a saját álmaid megvalósítására?

A Pályaváltók blog interjú sorozatban olyan nőkkel beszélgetek, akik sikeres karrierváltást vittek véghez. Célom az, hogy a történetük erőt adjon annak, aki éppen pályamódosításon gondolkodik. Interjúalanyaim által olyan felismerésekre és tanulságokra jöhetsz rá, ami motivációt adhat számodra is, hogy bátran elindulj a saját utadon.

Rózsa  mesél nekünk arról, hogyan változott az élete a karrierváltásai hatására, milyen nehézségei voltak, és mit tanult belőlük.

Konkoly Rózsa kétgyermekes édesanya és holisztikus mentor-Otthonokkal Suttogó.

Mesélj nekem a karrier utad elejéről. Mivel foglalkoztál kezdetben?

Divattervezőnek tanultam, de a pályám kezdetén keveset dolgoztam ebben a szakmában, mert 23 éves koromban az akkori párommal átvettük egy húsüzem irányítását. Evidensnek tűnt, hogy nem az én divattervezői karrieremet fogom megvalósítani. Mai fejemmel már azt mondanám, nem biztos, hogy a saját szempontomból hosszú távon jó döntés volt, hogy teljesen háttérbe szorítottam az álmaimat. 2010-ben született meg a kisfiunk, ezután már nem volt tartható, hogy 10+ órákat a húsüzem dolgaival tudjak foglalkozni. 3 éves volt a gyermekünk, amikor nőként egy nagyon érdekes fordulópont jött el az életemben, a párommal tönkrement a kapcsolatunk. Elköltöztem tőle a fiammal, és gyakorlatilag 28 évesen munkanélkülivé váltam. Ekkor döntöttem úgy, hogy visszatérek a divattervezéshez.

Hogyan alakult a karriered a továbbiakban?  Ha jól tudom többszörös váltás van még az utadban.

Azt éreztem, hogy a húsüzem irányítása dörzsöltebbé, és felnőttebbé tett, de divat szakmailag ott álltam pályakezdőként, amit ennyi idősen furcsa volt megélni. Nehéz volt újraépítenem magam nőként és karrier vonatkozásában egyaránt. Ebben az időszakban nyitottam egy showroomot, amiben saját tervezésű ruhák és magyar divattervezők ruhái voltak. Azonban nem ez volt az utolsó állomása a karrieremnek. A mostani férjem megismerése, és a közös gyerekünk megszületése után szintén pályát módosítottam. A férjem álmainak a megvalósítását segítettem a turizmus vonalán, itt marketing és rendezvényszervezési tapasztalatra tettem szert. Elmondható, hogy én az a típusú nő vagyok, aki egy kapcsolatban oldalbordaként funkcionál, és támogatja a párja karrierjét. De ezt soha nem kényszerből tettem, hanem azokban a pillanatokban ez volt a jó döntés, és ez tett boldoggá. A  Covid időszaka után következett egy nagy váltás az életemben.

Gyanítom a Covid nem tett jót egy turizmussal foglalkozó cégnek. Mi volt ez a radikális változás, amit elhozott?

A cégünk ebben az időszakban tönkrement, és jött egy rövidebb idő alkalmazottként. Azt elmondhatom, hogy az utamon hiába nem az én álmaim megvalósítása volt előtérben, de minden munka hozzám tett valamit, illetve közben folyamatosan képeztem magam. Tanultam térrendezést, Vaszati szakértői tanulmányokat folytattam, amik által szert tettem egy holisztikus szemléletmódra. Ma már tudom, hogy az évek alatt a háttérben folyamatosan állt össze az, amivel ma foglalkozom. 

Mivel foglalkozol most, és hogyan jött el ez a karrieredben?

Tavaly januárban munkanélküli lettem, ami hatalmas csalódás volt, mert tőlem független okok miatt következett be. Ekkor jött egy nagy váltás számomra, márciusban megjelent a social media felületein az első olyan anyagom, ahol holisztikus mentorként, védikus térrendezőként szerepeltem. A háttérben már 2019. óta vezettem blogot ebben a témában, de ekkor jött el az a pont, hogy sokkal aktívabbá váltam ezen a területen.

Egyértelmű volt számodra, hogy most a saját karriered helyezed előtérbe, vagy sok kétely előzte meg ezt a döntést?

Eljött a pont az életemben, amikor azt mondtam, hogy már nem szeretnék más álmainak a megvalósításában segédkezni. Idén leszek 40 éves, és egyszerűen azt érezem, hogy most én jövök. 

Nagyon más a karrier utadon ez a mostani váltás. Ha összehasonlítod a többi váltásoddal, könnyebb vagy nehezebb volt ez?

Sokkal nehezebb volt. Meg kellett tanulnom az önmarketinget  és az énmárkaépítést. Más értékeit könnyebben tudom képviselni, mint a sajátomat. Előjöttek bennem azok a gondolatok, hogy vajon elég jó-e az ügyfeleimnek, amit én adni tudok. Lelkileg sokat edződtem, de ehhez az kellett, hogy folyamatosan foglalkoztam az önismeretemmel.

Volt segítséged a vállalkozásod megalapítása és a social jelenléted kialakítása kapcsán?

Mindent egyedül csináltam: a weboldalt, a foglalási rendszert, landing oldalakat, podcastet és az egyéb technikai dolgokat. Nem volt egyszerű feladat, de sokat tanultam belőle.

Szerinted mitől lesz sikeres egy karrierváltás?

Régen volt egy kis cetli a smink szekrényemre ragasztva, amire az volt írva, hogy „türelemmel és kitartással bármire viheted”. Úgy látom, hogy amikor az egyik pillér megbillen, akkor az a feladatod, hogy azt az oldalt erősítsd, és így nem térsz le az utadról.

Milyen hosszabb távú terveid vannak holisztikus mentorként és Otthonokkal Suttogóként?

Nagyon szeretném, ha bekerülne ez a téma jobban a köztudatba, és kellőképpen tisztában lennénk az otthonunk által betöltött szerep jelentőségével. Sokkal több lehetőség van egy otthonnal kapcsolatban, mint amennyit legtöbbször felszínre engedünk. Az otthonunknak kellene az elsődleges bázisunknak lenni, és sokaknál ez nem így van. Szeretném, ha ennek a gondolkodásmódnak lenne itthon egy kultúrája. Valamint boldog lennék, ha az elterjedése a nevemhez lenne köthető. A későbbiekben terveim között szerepel egy könyv megírása is ebben a témában. 

Mit adtak a személyiségedhez a karrierváltások?

Magabiztosabbá tettek a váltások. De az is tény, hogy a sok csalódás növelte a félelmeimet. Hiszem azt, hogy minden karrierváltásból hozunk valamilyen nagyon fontos tanítást, amit későbbi életünk folyamán fel tudunk használni.

Mit üzensz azoknak, akik ott állnak a pályaváltás rajtvonalánál, de még kicsit toporognak az elindulás előtt a félelmeik miatt?

Nyissák meg az otthonuk észak-, észak-keleti és keleti területeit.

Ez mit takar, mit érhetnek el vele?

Az észak a női oldal, és a tudás oldala. A kelet a kezdetek, a Nap, a férfi energia és az elindulás. Az észak-kelet pedig a spirituális tiszta gondolatok területe. Ezáltal az otthonuk is támogatni fogja a változtatási szándékukat.

Nagyon köszönöm Rózsának, hogy interjúalanyom volt, és megosztotta a történetét velünk. Remélem sok nő tud motivációt meríteni belőle a változás elindításához.

Rózsa munkásságát itt tudjátok követni: 

www.rozsakonkoly.hu

https://www.instagram.com/otthonokkal_suttogo/

https://www.youtube.com/@OtthonokkalSuttogo

https://www.facebook.com/otthonokkalsuttogo

https://www.tiktok.com/@otthonokkalsuttogo

https://hu.pinterest.com/KonkolyRozsa/