A mesterséges intelligencia, azon belül is a ChatGPT az utóbbi hónapokban berobbant a köztudatba. Van, aki online recepteket írat vele, mások szerelmes leveleket… és egyre többen az álláskeresésben is bevetik.

Az internet tele van instant tippekkel:
„Írasd meg vele az önéletrajzod!”
„Motivációs levél? Egy perc alatt kész!”
„ChatGPT segít felkészülni az interjúra!”

Jól hangzik, nem? Csakhogy ez így óriási csapda.

A valóság ugyanis az, hogy a ChatGPT nem varázspálca, hanem kétélű fegyver. Segíthet, ha jól használod, de ha rosszul, pillanatok alatt elveszítheted a hitelességed, és az állást is.

Nézzük végig, hogyan érdemes (és hogyan nem érdemes) használni.

1. Önéletrajz: sablon vagy értékajánlat?

Az önéletrajz az első szűrő az álláskeresésben. A nagyvállalatok többsége ATS-t (Applicant Tracking System) használ: gép dönti el, hogy az anyagod átjut-e a HR-esig.

Ha rosszul kulcsszavaztad a CV-det, hiába vagy szuper szakember, egyszerűen kiesel a rostán.

Mit csinál sok álláskereső? Beírja a ChatGPT-be:
„Írj nekem önéletrajzot marketinges pozícióra.”

Az eredmény? Egy korrekt, de teljesen sablonos anyag. Szinte bárki nevére ráhúzható. Semmi egyediség, semmi személyes értékajánlat. És ezt egy jó HR-es kiszúrja.

Hogyan használd jól?
Ne a nulláról írasd meg vele. Inkább add meg a saját vázlatodat, tapasztalataidat, eredményeidet, és kérj tőle javaslatot kulcsszavakra, formázásra. Segíthet abban, hogy az anyagod ATS-barát legyen, de az igazi tartalomnak belőled kell fakadnia.

Az önéletrajz nem munkaköri leírás, hanem értékajánlat: azt kell megmutatnia, mit nyer a cég azzal, ha téged választ.

2. Motivációs levél: a steril sablon végzetes lehet

A motivációs levél az álláskeresés „kézifegyvere”: rövid, személyes, ütős. Néhány mondat, amiben azonnal át kell adnod, miért te vagy a nyerő választás.

És itt jön a kísértés:
„Írj nekem motivációs levelet a XY pozícióra.”

A ChatGPT persze kidob valamit. Csakhogy ez steril, sablonos, és minden második pályázónak ugyanazt a fordulatot írja. 

Hogyan használd jól?
Írd meg először te, miért érdekel az adott cég, milyen hozzáadott értéket tudsz adni. Ezután kérd meg a ChatGPT-t, hogy csiszolja a szöveget: legyen tömörebb, gördülékenyebb, jobban strukturált.

A személyes hang, az egyedi érvek nélkülözhetetlenek. Ha gép ír helyetted, az interjúig sem jutsz el.

3. Interjúfelkészülés: rossz válasz, rossz benyomás

Ez az egyik legnagyobb buktató. Sokan bedobják a klasszikus kérdéseket:
„Meséljen magáról”
„Miért pont minket választana?”
És várják a kész válaszokat a ChatGPT-től.

Csakhogy az így kapott mondatok tankönyvszerűek, steril válaszok. Könnyű őket bemagolni, de stresszhelyzetben természetellenesen jönnek elő, és a másik oldal azonnal leveszi, hogy nem a te saját gondolataidat hallja.

Hogyan használd jól?
Írd le a saját válaszaidat, majd kérj visszajelzést: érthető-e, nem túl hosszú-e, logikus-e. A ChatGPT így tükörként működhet, de a hitelesség a tiéd kell, hogy maradjon.

Az interjún nem a tökéletes válasz számít, hanem az, hogy önazonosan képviseld magad.

4. Rejtett munkaerőpiac: itt vérzik el a gép

A legtöbb állás soha nem kerül ki nyilvános hirdetési portálokra. Ez a rejtett munkaerőpiac. Ide kapcsolatépítés, networking és tudatos láthatóság vezet el.

A ChatGPT itt legfeljebb ötleteket adhat: hogyan írj kapcsolatfelvételi üzenetet LinkedInen, hogyan építsd fel egy kereső e-mailt. De kapcsolatokat nem fog építeni helyetted. Nem megy el helyetted szakmai eseményekre, nem alakít ki bizalmat, nem nyit ajtókat, nem lesz aktív a Linkedinen, nem épít akciótervet.

Ez az a terület, ahol az emberi jelenlét és stratégiai szemlélet pótolhatatlan.

5. Akkor most lehetőség vagy zsákutca?

A ChatGPT nem ellenség. De nem is megváltó.

Használhatod eszközként, ötletelésre, szövegcsiszolásra, kulcsszavak ellenőrzésére. Segíthet gyorsítani a folyamatokat.

De ha teljesen ráhagyatkozol, az önéletrajzod, a motivációs leveled, sőt a saját szavaid is elvesznek. És akkor pont azt veszíted el, ami a legfontosabb: a hitelességedet.

Az álláskeresés nem arról szól, hogy ki tud szebb mondatokat gépeltetni egy AI-val. Hanem arról, hogy mennyire tudod átadni a saját erősségeidet, tapasztalatodat, hozzáadott értékedet.

A ChatGPT lehet egy jó társ, de a karriered kulcsát nem adhatod ki a kezedből.

Zárszó

Az álláskeresés ma már sokkal több, mint önéletrajz-küldözgetés. Ez egy tudatos stratégiai folyamat.
A technológia segíthet, de az igazi különbséget mindig te magad jelentheted: az egyedi értékajánlatod, a tudatosságod és a stratégiád.

Ha szeretnél kitűnni a tömegből, ne csak géppel dolgozz.
Dolgozz a saját értékeiddel is.

A mesterséges intelligencia (AI), és különösen a ChatGPT berobbanása óta sokan keresik a gyorsabb, hatékonyabb megoldásokat az álláskeresésben is. Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés: lehet-e AI-t használni az önéletrajz megírásához?

Sokan – főleg tanácsadók – azonnal rávágják: „ne tedd, csak ártasz vele.”
Én viszont azt mondom: ne tiltsuk, tanítsuk. Mert az AI nem ellenség, hanem eszköz. De, mint minden eszköznél  itt is az számít, ki és hogyan használja.

Az önéletrajzírás valójában önismereti gyakorlat

Egy ütős önéletrajz nem pusztán múltbéli feladatok felsorolása. A modern CV pozíció- és célpiac-specifikus értékajánlat, amiben a múltad mellett a jövőd is benne van. Nem csak arról szól, hogy mit csináltál, hanem arról is, hogy mit tudsz hozni a következő munkahelyedre.

Ezért van az, hogy ha valaki csak beírja a ChatGPT-be, hogy „írj egy önéletrajzot marketinges pozícióra és felsorolja neki kb. a munkaköri leírását”, akkor legfeljebb egy semmitmondó sablont kap. Olyat, ami bármelyik másik álláskeresőé is lehetne. Tele közhelyekkel, és sokszor nem is igaz állításokkal.

Például:

„Részt vettem stratégiai tervek kidolgozásában.”

– miközben valójában az illető csak adminisztratív feladatokat végzett.

Ezek az apróságok az interjún könnyen kiderülnek. Ez nem azért van, mert az AI buta, hanem mert nem ismeri a valós tapasztalatodat.

A ChatGPT akkor segít, ha te is tudod, mit akarsz

A jó önéletrajz alapja a tisztázott irány. Ha pontosan tudod:

• mik az erősségeid

• mire vagy büszke munkáidból

• hová szeretnél továbblépni

• milyen nyelven, milyen stílusban kommunikál a szakmád

Ebben az esetben a ChatGPT fantasztikus társ lehet a rendszerezésben, szövegezésben és szerkesztésben.

A siker titka: jó prompt = jó eredmény.
Az AI azt adja vissza, amit beleteszel. Ha nincs benne gondolat, akkor csak zaj jön vissza.
De ha tudatos vagy, és jól vezeted végig a gépet, akkor gyorsítótársként működhet.

De miből veszi észre egy HR-es, ha AI segített?

Ez gyakori vita lett a szakmában. Sokan azt mondják: „rögtön kiszúrom, ha ChatGPT írta.”

Valójában ez csak akkor igaz, ha az önéletrajz sablonos, pongyola és személytelen.

Egyre több ügyfelem használ AI-t a szöveg stilisztikai csiszolására, és ez nem „csalás”, hanem technikai támogatás.
Ahogy a helyesírás-ellenőrzőt sem szégyelljük használni, úgy egy jól promptolt AI-t sem kell.

A probléma ott van, ha valaki vakon rábízza magát, és azt hiszi, hogy ez így elég jó lesz.
Nem az AI a hiba, hanem az igénytelenség.

Friss kutatási eredmények: használják, de félnek tőle

A ResumeBuilder 2023-as felmérése szerint az álláskeresők közel 46%-a kipróbálta már az AI-t önéletrajz írására.
Ugyanebben a kutatásban a munkaadók 40%-a jelezte, hogy ha észreveszi, hogy AI írta a CV-t, az negatív benyomást kelt, de csak akkor, ha az önéletrajz sablonos vagy hiteltelen.

Ez is azt mutatja: nem maga a technológia a gond, hanem az, ahogyan használják.

Van még szükség karriertanácsadókra?

Sokan úgy gondolják, hogy a tanácsadók ellenérdekeltek az AI elterjedésében.
Én pont fordítva látom.

A tanácsadók szerepe éppen most válik még fontosabbá.
Az én feladatom nem az, hogy megírjam helyetted az önéletrajzot, hanem az, hogy:

• segítsek tisztázni az irányt

• feltárjuk együtt az erősségeidet

• megtaláljuk, hogyan pozícionáld magad a piacon

A jövő karriertanácsadása nem technológia-ellenes. Hanem technológia-tudatos.

Zárásként

A mesterséges intelligencia nem pótolja az önismeretet.
De segíthet megfogalmazni azt, amit magadtól már úgyis tudsz, csak még nem tudod jól elmondani.

Ne félj a technológiától. Inkább tanuld meg használni.
És ha nem tudod, hol kezdj bele, kérj segítséget, nem azért, mert gyenge vagy, hanem mert erős akarsz lenni.

Évek óta dolgozom álláskeresőkkel, és egy dolgot mindig látok újra és újra: az emberek túlnyomó többsége még mindig úgy ír önéletrajzot, mintha egy múltbéli leltárt állítana össze. Felsorolás. Feladatlista. Munkaköri leírás. És mindez gyakran ráadásul egy oldalba préselve, mert valahol egyszer azt hallotta, hogy az az ideális.

Szerintem ez óriási hiba.

Az önéletrajz nem visszanéz. Hanem előre mutat.
Nem bemutat. Hanem pozícionál.

Az önéletrajzod ajánlat. Nem múltidézés.

Nagyon szeretem azt mondani ügyfeleimnek: az önéletrajzod nem csupán egy leírás. Hanem egy ajánlat. Egy ajánlat arra, hogyan fogsz értéket teremteni. Nem csak arról kell szólnia, mit csináltál, hanem arról, mit tudsz nyújtani. Ez az a nézőpont, amit ma már nem lehet kikerülni, főleg nem akkor, amikor mesterséges intelligencia olvassa először az anyagodat.

A legjobb anyagok azok, amik irányt mutatnak.
Amik nem csak felsorolnak, hanem fókuszálnak.
Amik nem csak írnak, hanem pozícionálnak, jó értelemben eladnak.

Elavult sémák helyett tudatosság kell

Sokan még mindig ragaszkodnak az „egyoldalas szabályhoz”, a sablonos megoldásokhoz, és ahhoz az elképzeléshez, hogy „megírom a CV-m, és aztán mindenhová küldöm”. Csakhogy ez már nem működik.

Az önéletrajz nem tömegtermék.
Egyetlen jó anyag is többet ér, mint húsz szétszórt.

A mai álláspiac túl zajos ahhoz, hogy véletlenszerűen próbálkozzunk. Kell mögé egy stratégia. Egy irány. Egy világos pozíció, amit képviselsz.

A mesterséges intelligencia új szabályokat hozott

A legtöbb középszintű és magasabb szintű állásra beadott önéletrajz ma már többszintű előszűrésen megy át, gyakran AI-alapú rendszerek segítségével. Ez azt jelenti, hogy az önéletrajzodnak egyszerre kell emberi és gépi szempontból is jól működnie. Nem lehet túl általános. Nem lehet túlírt, de túl sablonos sem. És nem lehet koncepció nélküli.

A jó anyag ma már nem csak a HR-esek figyelmét kell, hogy felkeltse, hanem át kell mennie egy algoritmuson is.
Ezért fontos, hogy a szövegezésed célzott, világos, strukturált és releváns legyen.

A tudatos önéletrajzírás első lépése: pozícióválasztás

Sokan úgy ülnek neki az önéletrajzírásnak, hogy még azt sem tisztázták magukban: milyen irányba tartanak. Hogy mit keresnek. Mi az, amire pozicionálni akarják magukat. Ilyenkor lesz az anyag semmilyen, észrevehetetlen.

A jó önéletrajz azzal indul, hogy te magad tudod, ki vagy és merre tartasz. Hogy mi az erősséged, mi a célod, és hogyan tudsz értéket adni egy szervezetnek. Ez nem történik meg egy délután alatt, de megéri az időt.

Nem csak írás, hanem építés

Egy jó önéletrajz nem a Word dokumentum megnyitásával kezdődik, hanem önismerettel.
Utána jön a stratégia: mire pályázol, milyen szerepet keresel, milyen kihívásokat tudsz megoldani.
És csak ezután jöhet a szövegezés, a formázás, az esztétika.

Ezért van az, hogy sokan nem tudják egyedül jól megírni a saját anyagukat.
Túl közel vannak hozzá. Nem látják kívülről.
Ez teljesen rendben van, szerintem ez nem gyengeség, hanem emberi.

A legfontosabb kérdés, amit fel kell tenned: mit nyújtok én?

Nem az a kérdés, mit csináltál eddig. Hanem az, hogyan tudsz segíteni ott, ahová pályázol.
Mit hozol a csapatba?
Hogyan oldasz meg problémákat?
Miben vagy más, mint a többi jelentkező?

Amíg ez nincs világosan megfogalmazva, addig a CV-d csak egy adatlap lesz.
De ha ez megvan, akkor az önéletrajzod elkezd dolgozni érted.

Összefoglalva: az önéletrajz nem múlt, hanem jövő

Én azt látom, hogy azok a jelentkezők jutnak interjúra, akik nem csak egy dokumentumot küldenek be, hanem egy üzenetet. Azt üzenik: „Tudom, hol tudok értéket adni. És itt vagyok, készen.”

Ha a te önéletrajzod inkább csak egy leírás most, semmint egy ajánlat, akkor érdemes átgondolnod:
Valóban azt kommunikálja rólad, amit szeretnél?
Tényleg azt látja belőle a másik oldal, hogy „ő kell nekünk”?

Ha nem vagy benne biztos, jelentkezz egy díjmentes konzultációra. Átnézzük, hol tartasz most, és felépítjük azt az anyagot, ami nem csak bekerül, hanem kiemelkedik.

https://calendly.com/benohelga/elozetes-konzultacio-1

Szerintem erről még mindig túl kevesen beszélnek. Márpedig a mai munkaerőpiacon ez az egyik leggyakoribb hiba, amit az álláskeresők elkövetnek: rossz helyen kezdik.

Hogy mire gondolok?

Arra a helyzetre, amit hetente látok. Ügyfelek jönnek hozzám azzal, hogy már hónapok óta keresnek munkát, beadnak mindenhová önéletrajzot, mégsem jön visszajelzés. Amikor megkérdezem, hol tartanak most a karrierjükben, mit szeretnének, mire fókuszálnak – sokszor csönd van.

És ilyenkor mindig ugyanarra futunk ki: nem az önéletrajzzal kellett volna kezdeni.

Nem cél, hanem kapkodás

Sokan ott rontják el, hogy amikor váltani szeretnének, az első reflex az, hogy:

„Gyorsan összerakom az önéletrajzomat.”
Majd:
„Beadom mindenhová, hátha valami bejön.”

Ez egyfajta álláspánik. És érthető. Aki épp kiégett, vagy elvesztette a munkáját, az kapaszkodót keres. Csakhogy ez nem stratégia. Ez kapkodás.

És a mai, versenyalapú munkaerőpiacon a „hátha bejön” típusú jelentkezések egyszerűen nem működnek. Mert a pozíciókért ma már nemcsak te versenyzel, hanem sokszor több százan.

Stratégia nélkül csak sodródsz

A sikeres váltás nem azzal kezdődik, hogy milyen a betűtípus a CV-ben. Hanem azzal, hogy tudod:

– Merre akarsz menni?
– Miben vagy erős?
– Mi az, amit igazán szeretnél csinálni?
– Melyik az a 2-3 irány, amiben valóban van jövőd?

Ezek nélkül az önéletrajz csak egy dokumentum. Még ha jól is van megírva. Még ha kulcsszavasítva van is. Mert nem tudja eladni azt, aminek az irányát te sem határoztad meg.

Ez nem HR-bullshit. Ez a valóság. A saját ügyfeleimmel is mindig ezzel kezdünk. Mert aki már az elején beleteszi az energiát a karrierstratégiába, annak többszörös a megtérülés.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nézd meg magadban ezeket a kérdéseket:

• Mik az erősségeim, amikre építhetek?

• Milyen eredményeket értem el eddig, amik bizonyítják a tudásomat?

• Milyen munkafolyamatokat szeretek, és mik azok, amiktől frászt kapok?

• Milyen munkahelyi környezetben tudok a legjobban működni?

• Merre szeretném építeni magam 2-3 éven belül?

Ha ezekre van válaszod, az már orientáció. Ha nincs, akkor még nincs mit eladnia az önéletrajzodnak.

És itt jön a lényeg.

Az önéletrajz nem cél, hanem eszköz

A jó önéletrajz nem csak felsorol. Elad. De csak akkor, ha van mit eladnia.

Ha tudod, hogy melyik irányba mész, ha az erősségeid mentén pozicionálod magad, akkor az önéletrajzod valóban stratégiai fegyver lesz, nem csak egy szép dokumentum.

És ez nem csak vélemény. A Jobvite 2023-as „State of Recruiting” jelentése szerint:

Az álláskeresők 60%-a nem rendelkezik világos karrierstratégiával, és ez jelentősen csökkenti az elhelyezkedés esélyét. Akik viszont tudatosan építik pályájukat, háromszor nagyobb eséllyel kapnak visszajelzést a pályázataikra.

Vagyis: nem az önéletrajzod az első lépés. A stratégia az.

„De én csak gyorsan munkát szeretnék!”

Igen, ezt is sokszor hallom. És teljesen érthető. De épp ezért fontos beszélni róla: ha nincs meg az irány, akkor a gyorsnak tűnő út lesz hosszabb. Mert lehet, hogy 50 helyre beadod a pályázatod, és nem jön semmi. Vagy jön egy olyan helyről, ahol újra kiégsz fél év alatt.

És akkor kezdődik elölről.

Ha viszont van egy stratégia, ha pontosan tudod, mit keresel, akkor nem kell mindenhová beadni. Csak oda, ahol tényleg van esély. És így csökken a frusztráció, rövidül az idő, és a találati arány is jobb lesz.

Technika csak akkor működik, ha van mögötte tartalom

Az önéletrajz, a motivációs levél, a LinkedIn profil – ezek fontosak. De csak akkor érnek valamit, ha van mit képviselniük. A technika akkor lesz hatékony, ha a stratégia már a helyén van.

Ezért van az, hogy valaki újratervezi a CV-jét hatszor, de mégsem hívják be sehova. Nem azért, mert rossz a forma, hanem mert nincs mögötte orientáció.

A sorrend számít. És ezen múlik a siker is.

Véleményem szerint az álláskeresésnek van egy logikus sorrendje. És ha ezt felrúgjuk, az egész megbillen. Szerintem nem baj, ha újratervezel. Nem baj, ha most jössz rá, hogy nem ott kellett volna kezdeni. De most kezdhetsz máshogy.

Tisztázd az irányt – és utána építkezünk

Ha most épp elveszettnek érzed magad az álláskeresésben, vagy csalódott vagy a visszajelzések hiánya miatt, ne a CV-t csiszold tovább. Hanem állj meg egy pillanatra. És tegyük rendbe az alapokat.

Jelentkezz egy önéletrajz konzultációra, ahol:

– Megnézzük, hol tartasz most.
– Meghatározzuk a reális, de motiváló irányokat.
– Feltárjuk az erősségeidet, mérföldköveidet, eredményeidet.
– Ezekre építünk fel egy olyan pályázati anyagot, ami nem csak szép, hanem működik is.

Ne csak munkát találj. Találd meg a helyed.

Ha úgy érzed, elakadtál, írj a hello@benohelga.hu címre, vagy jelentkezz egy díj- és kötelezettségmentes előzetes konzultációra:
https://www.benohelga.hu/elozetes-konzultacio/

Kevés dolog annyira fárasztó és lelkileg kimerítő, mint az elhúzódó álláskeresés. Az, amikor hetek, hónapok telnek el úgy, hogy beadod az önéletrajzokat, kapod az automatikus elutasításokat (már ha kapsz bármit), és közben csak gyűlik a frusztráció. A visszautasítások nem csak a szakmai önbizalmat kezdik ki, hanem sokszor az identitásunkat is. Főleg, ha már nem az első hónapnál tartunk.

Sokan ilyenkor arra gondolnak: „Mi baj van velem?” Pedig lehet, hogy nem veled van baj. Lehet, hogy csak nincs stratégiád.

És 2025-ben stratégia nélkül állást keresni olyan, mint kormány nélkül csónakázni a nyílt tengeren. Lehet, hogy kikötsz valahol… de nem biztos, hogy ott, ahol szeretnél.

A legnagyobb tévhit: „Elég egy jó önéletrajz”

Ezt sokszor hallom: „Helga, szerintem az önéletrajzom rendben van, mégsem hívnak.” És ilyenkor jön az a rész, amikor elmondom: nem, az önéletrajz nem az első lépés. Az csak egy eszköz, de ha nem tudod, merre tartasz, teljesen mindegy, mennyire szép az eszközöd.

A sikeres álláskeresés nem a CV első sorának megírásával kezdődik. Hanem ott, hogy tisztázod, hova akarsz eljutni.

Mi a cél? Mi az irány? Milyen munkakör passzol hozzád? Hol látod magad 1-2 éven belül? Mi az, ami most fontos az életedben – rugalmas időbeosztás, fejlődési lehetőség, kiszámíthatóság?

Ha ez nincs rendben, akkor jönnek a „mindenhová beadom, hátha” típusú próbálkozások. És az ezekből fakadó elutasítások, amik csak tovább erősítik a kudarcélményt.

Az orientáció: a pályázás GPS-e

Ha nem vagy jól „belőve” – mármint szakmailag és emberileg –, akkor simán pályázhatsz olyan pozíciókra is, amik már nem neked valók. Vagy épp olyanokra, amikkel alá lősz, csak mert úgy érzed, az esélyed nagyobb.

Ezért az első, amit egy ügyféllel átnézünk: a kiindulópont. Hol tartasz most? Mik az erősségeid? Mi az, ami működik benned, és mit érdemes most háttérbe tenni?

A jó orientáció nem luxus, hanem alap. Mert nélküle nem tudod, merre indulj. És így jönnek a széttartó pályázások, a belső bizonytalanság, és az az érzés, hogy „valami nem stimmel, de nem tudom, mi”.

A stratégia: nem bonyolult, csak következetes

Sokan azt gondolják, hogy stratégia = bonyolult táblázatok, napi ötórás LinkedIn-elemzés, és Excelben vezetett minden. Nem.

A stratégia valójában azt jelenti: van egy átgondolt terved. Tudod, mikor, mit csinálsz. Milyen csatornákon keresel. Hol vagy jelen, milyen anyagokat küldesz ki, mikor kell utánkövetned egy pályázatot.

A mai álláspiacon már nem elég csak a hirdetéseket nézni. A rejtett munkaerőpiac legalább annyi lehetőséget rejt, ha nem többet – ismeretségek, kapcsolatépítés, közvetlen megkeresések.

És igen, ez macerásabb. És több bátorság kell hozzá. De pont ezért működik. Mert sokan még nem így csinálják.

Az akcióterv: az álláskeresés időmenedzsmentje

Ha már dolgozol, és csak váltanál, akkor még fontosabb, hogy ne az időd uralkodjon feletted, hanem te rajta.

Egy heti akcióterv segít fókuszáltnak maradni. Nem kell napi 3 órát ezzel töltened, de ha tudod, mikor mit csinálsz, akkor nem sodródsz. Hanem mész előre.

Egy jó akciótervben van helye:

• a hirdetések áttekintésének,

• a kapcsolatépítésnek,

• a jelentkezések testreszabásának,

• és az utókövetésnek is.

Ez nem csak időhatékonyságot ad, hanem belső nyugalmat is. Mert úgy érzed: kontrollod van.

A legfontosabb: ne egyedül csináld

Egy elhúzódó álláskeresésben nem csak a szakmai energiáid fogynak el, hanem a hited is. Hogy „tényleg van nekem helyem valahol?”. És ez az a pont, ahol a legtöbben elkezdenek alább adni: pozícióból, igényből, bérből, önmagukból.

Nem kell egyedül csinálnod. Vannak támogatási lehetőségek. És igen, ez egy szolgáltatás, de az idő, amit megspórolsz vele, és az energia, amit visszanyersz, sokszorosan megtérül.

Ráadásul: az a fajta önreflexió, amit egy szakember mellett végzel el, nem csak az álláskeresésedet teszi hatékonyabbá. Hanem az egész karrieredre hatással lesz.

Ha úgy érzed, hogy jól jönne a személyre szabott támogatás, nézd meg, hogyan tudok segíteni neked egy ingyenes előzetes konzultáció keretében:

https://calendly.com/benohelga/elozetes-konzultacio-1

Mert az álláskeresés nem a szerencséről szól. Hanem a stratégiáról.

Az álláskeresés és a toborzás ma már nem ugyanaz a terep, mint akár csak három évvel ezelőtt. Az AI – mesterséges intelligencia – nem valami távoli jelenség, ami majd egyszer hatással lesz ránk. Már itt van. Csendben átrendezte a szabályokat, miközben sokan még észre sem vették, hogy egy új pályára léptek.

Egyesek számára ez előny, másoknak frusztráció. De egy biztos: aki nem érti, hogyan működik a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacon, az hátrányból indul, függetlenül attól, hogy állást keres vagy épp munkavállalót.

A kulcsszavak világában az ember is „adat”

A legtöbb álláspályázat első értékelője ma már nem egy HR-es sok helyen, hanem egy algoritmus. Az ATS-ek (Applicant Tracking System) úgy működnek, mint egy szűrő: keresik azokat a kifejezéseket, amelyek a pozícióhoz és az elvárásokhoz illenek. Ha ezek nincsenek meg az önéletrajzodban, nagy eséllyel el sem jut az anyagod emberi szemek elé.

Sokan még mindig úgy küldözgetik ugyanazt az önéletrajzot 15-20 helyre, hogy csak a fájl nevét változtatják meg. Pedig ma már nem opció, hanem alapfeltétel, hogy a CV kulcsszavakkal ellátott, pozícióra szabott legyen.

Itt nemcsak a betűk számítanak, hanem a sorrend, a kontextus és a hangsúlyok is. A jó önéletrajz ma már nemcsak egy szép dokumentum, hanem stratégiai eszköz.

Toborzói oldalon is zajlik a tanulás

Gyakran felmerül a kérdés: ha az AI ennyire pontos, akkor miért nem találja meg a legjobb jelölteket?

A válasz sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk: az algoritmusok is csak abból dolgoznak, amit kapnak. Ha a prompt – vagyis az a leírás, amit a toborzó megad – nem egyértelmű, ha a keresési feltételek túl szűkek vagy homályosak, akkor az eredmény sem lesz pontos. A rendszer papíron "jó" jelölteket dobhat ki, akik a valóságban nem illenek a pozícióba. Vagy – és ez még rosszabb – kiemelkedő jelölteket szűr ki csak azért, mert nem pontosan úgy fogalmaztak, ahogy az algoritmus várta.

Ez nem technikai hiba, hanem egy új toborzási kultúra, amire sokan még nem készültek fel.

Az AI gyorsít, de nem dönt helyetted

Sokan félnek attól, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja az emberi döntéshozást. Szerintem viszont a jelenlegi helyzetben ez még messze van. Az AI egy kiváló gyorsító eszköz. Hatékonyabban szűr, csoportosít, rendszerez. De nem lát a sorok mögé. Nem érzékel árnyalatokat. Nem érti, hogy egy karrierváltó miért értékes, vagy hogy egy pályakezdő miért lenne mégis tökéletes választás.

Ezért van szükség az emberi tényezőre. Egy algoritmus nem tud empátiával dönteni, nem kérdez vissza, nem látja az összképet. A legnagyobb veszély akkor jön, amikor a cégek elkezdik a teljes előszűrést és döntést automatizálni, emberi kontroll nélkül.

Ez nem jövőkép, hanem a jelen, és komoly károkat okozhat a munkaerőpiacon.

Mit jelent ez az álláskeresőknek?

Elsősorban azt, hogy az álláskeresés ma már stratégia kérdése. Aki nem ismeri az AI működését, és nem igazítja hozzá a pályázati anyagait, az lehet, hogy örökre rejtve marad a legjobb lehetőségek elől.

Mire érdemes figyelni?

• Használj kulcsszavakat, amelyek konkrétan kapcsolódnak az adott álláshoz.
• Szabd az önéletrajzod minden pozícióra külön, ne egyet küldj mindenhova.
• Optimalizáld a LinkedIn-profilodat, ne csak legyen, hanem működjön is.
• Írj emberi, rövid bemutatkozó leveleket, ne sablonos szövegeket.
• Legyen stratégiád, ne csak sodródj a hirdetések tengerében.

A cégek felelőssége is nagy

A másik oldalon a cégeknek is újra kell gondolniuk a toborzást. A legjobb jelöltek nem mindig a legjobban kulcsszavazott CV-t küldik el. És ha egy cég kizárólag az AI által kiemelt pályázókkal dolgozik, könnyen elveszíti azokat az értékes embereket, akik másképp gondolkodnak, vagy egyszerűen nem tudják még, hogyan működik a rendszer.

Érdemes feltenni magadnak néhány kérdést:

• Van-e emberi kontroll az AI által kiválasztott jelöltek felett?
• Tudod-e pontosan, mit keresel, és ezt hogyan kommunikálod?
• Tanuljátok-e belül, hogyan működik az AI, vagy csak használjátok?

A mesterséges intelligencia nem ördögtől való. De nem használható érdemi stratégia nélkül.

A jövő nem AI-ellenes, hanem AI-tudatos

Nem az a kérdés, hogy féljünk-e”a mesterséges intelligenciától. Hanem az, hogy megtanuljuk-e jól használni. Aki időben alkalmazkodik, előnyt szerez. Aki nem, egyre több lehetőségről maradhat le, úgy, hogy talán soha nem is tudja meg, miért.

Ezért hiszem azt, hogy most a legnagyobb érték a tudatosság és a tanulás. Aki karriert épít, annak érdemes megértenie a rendszereket. Aki céget vezet, annak pedig kötelessége, hogy átlássa: hogyan hat a technológia a legfontosabb erőforrására, az emberekre.

Ha szeretnél ebben a változó környezetben biztosabb alapokra helyezni a stratégiádat, írj bátran: hello@benohelga.hu vagy látogass el a www.benohelga.hu oldalra.

A legtöbben álláskereséskor az állásportálokon böngésznek, végignézik a meghirdetett pozíciókat. De mi van, ha nem találják meg azt, amit igazán szeretnének, vagy ami illik a tapasztalatukhoz, céljaikhoz, élethelyzetükhöz?

A válasz ott van, ahol kevesen keresnek: a rejtett munkaerőpiacon. És ha tudod, hogyan férhetsz hozzá, sokkal több lehetőséged lesz, mint hinnéd.

Mi az a rejtett munkaerőpiac, és miért kulcsfontosságú?

A rejtett munkaerőpiac olyan pozíciókat takar, amelyeket nem hirdetnek meg nyilvánosan. Lehetnek már létező, de még nem publikált állások, vagy új igények, amelyek csak akkor aktiválódnak, ha megjelenik a megfelelő jelölt.

Gondolj bele: egy cégvezető fejében gyakran már megfogalmazódik, hogy kellene egy új munkatárs, de még nem írtak ki álláshirdetést. Vagy keresik a megoldást, de nem tudják pontosan, kire van szükség. Vagy egyszerűen a kapcsolati hálóra támaszkodva, ismeretségen keresztül próbálják megtalálni az ideális jelöltet.

Ez a „láthatatlan” piac adja az állások jelentős részét. Ha nem vagy jelen tudatosan, egyszerűen nem tudnak rólad.

A kapcsolati háló nem luxus, hanem stratégiai eszköz

Sokan kényelmetlenül érzik magukat, amikor álláskereséskor kapcsolatokat mozgósítanak. Úgy érzik, ez kuncsorgás vagy tolakodás. Pedig valójában ez az egyik leghatékonyabb eszköz, ha profi módon használod.

Mit csinálnak az ügyfeleim, karrier tanácsadási konzultáció után, a siker érdekében?

• Átgondolják, kik lehetnek azok a szakmai ismerősök, volt kollégák, vezetők, akik olyan cégeknél dolgoznak, amelyek érdekesek lehetnek
• Olyan üzenetet írnak, amely nem nyomulós, hanem értékajánlatot közvetít: ki vagyok, mit tudok, miben tudok segíteni
• Nem azonnal állásról érdeklődnek, hanem kapcsolatot építenek, információt, tanácsod kérnek és kíváncsiságot keltenek

A kapcsolati háló nem csak ismeretség, hanem csatorna. Ahhoz, hogy működjön, tudni kell, hogyan aktiváld, és hogyan add át úgy magad, hogy megmaradjon az önazonosságod.

A LinkedIn nem csak profil, hanem aktív jelenlét

Sokan azt hiszik, hogy egy jól kitöltött LinkedIn-profil elegendő, és majd megtalálják. Ez azonban már nem így működik: a láthatóság ma aktív jelenlétet igényel.

Ehhez pedig nem elég egy jó fotó vagy pozíciómegnevezés.
Szükség van:

• Jól megírt headline-ra, amely nem csak a beosztásod, hanem az értékajánlatod is tartalmazza
• Összefoglaló részre, ami narratívát ad: ki vagy, mit csináltál, mi mozgat
• Tapasztalatleírásokra, amelyek nem felsorolások, hanem eredményekkel és fejlődéssel mutatják meg, hogy mire vagy képes
• És jelenlétre: gondolatok, kommentek, kapcsolatépítés

Ez mind együtt hozza meg azt a hiteles képet, amely alapján egy HR-es vagy vezető azt mondja: érdemes vele kapcsolatba lépni.

Közvetlen megkeresés – ha tudod, hogyan

Sokszor felmerül a kérdés: „Ráírhatok egy HR-esre vagy cégvezetőre, ha nincs is nyitott pozíció?”

A válaszom: igen, ha jól csinálod.
Ez nem hideg e-mail, nem sablonlevél, hanem gondosan megfogalmazott, célzott bemutatkozás.

Ahol van egy erős első mondat, ami megragad.
Ahol megmutatod, miért vagy releváns számukra.
És ahol nem nyomulsz, hanem kíváncsivá teszel.

Karriertanácsadóként az ügyfeleimnek segítek személyre szabott bemutatkozásokat készíteni, amik nemcsak olvasottak lesznek, hanem válasz is érkezik rájuk.
Megmutatom, hogyan lehet úgy megszólítani egy döntéshozót, hogy figyelmet, ne pedig elutasítást váltson ki.

Ezért kell hozzá stratégia, nem csak szerencse

A rejtett munkaerőpiac nem a kiváltságosok terepe. Hanem azoké, akik stratégiai gondolkodással építik az álláskeresésüket.

• Tudják, hogyan optimalizálják a LinkedIn-profiljukat
• Tudják, hogyan és kiknek írjanak
• Van üzenetük, amely önazonos és mégis meggyőző szakmailag
• Nem csak várják a lehetőségeket, hanem megtalálják őket

Ez a fajta tudatosság tanulható. Én pedig ebben segítek.

Ha úgy érzed, neked is szükséged van erre, de nem tudod, hol kezdj, jelentkezz ingyenes, kötelezettségmentes konzultációra, és megmutatom, mire érdemes fókuszálnod.

https://calendly.com/benohelga/elozetes-konzultacio-1

Sok álláskereső fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy bár tapasztalt, motivált, és papíron minden rendben van, mégsem jut el az interjúkig. A visszajelzések elmaradnak, a pályázatok mintha egy fekete lyukban tűnnének el, és hetek, hónapok telnek el konkrét eredmény nélkül. Ilyenkor gyakran kiderül: nem a szakmai tudás vagy az akarat hiányzik, hanem az a fajta tudatos és korszerű álláskeresési stratégia, ami ma már elengedhetetlen.

Az elmúlt években ugyanis gyökeresen megváltozott az álláspiac, és a legtöbben még mindig a régi beidegződések szerint próbálnak boldogulni. Sokan ugyanazzal az önéletrajzzal pályáznak hónapokon keresztül, amivel évekkel ezelőtt sikerrel jártak, és egyszerűen nem értik, miért nem működik most ugyanez a módszer.

Az álláspiac átalakulása: amit régen elég volt tudni, ma már kevés

Az elmúlt 3–5 évben olyan változások történtek a kiválasztási folyamatokban, amelyek a legtöbb jelentkező számára láthatatlanok, mégis kulcsszerepet játszanak abban, hogy ki jut tovább egy pályázati körben, és ki nem. A nagyobb cégek túlnyomó többsége ma már automatizált rendszert (ATS – Applicant Tracking System) használ a beérkező önéletrajzok szűrésére, ami azt jelenti, hogy az anyagok első körben nem is HR-es kolléga, hanem egy algoritmus kezébe kerülnek.

Ez az algoritmus nem tud olvasni a sorok között, nem ismeri a finom megfogalmazásokat vagy a kreatív formázást. Egyvalamire figyel: a pozícióhoz illeszkedő kulcsszavakra, struktúrára, és bizonyos formai elemekre. Ha ezek nincsenek meg az önéletrajzban, az anyag egyszerűen nem jut tovább, bármennyire is jó szakember az, aki mögötte áll.

A „szétküldöm mindenhová” módszer ma már nem működik

Az álláskeresők egy része még mindig úgy próbál pozíciókat elnyerni, hogy egyetlen sablonos önéletrajzot küld el minden hirdetésre. Ez a módszer azonban ma már sem nem hatékony, sem nem célravezető. A pozíciók többsége ugyanis egyre specifikusabb elvárásokat támaszt, egy-egy kiírás mögött gyakran már előszűrő rendszer, fejvadász cég vagy céges HR-partner dolgozik, akik kizárólag a célzott, testreszabott pályázatokat veszik komolyan.

 Az önéletrajz ma már nem egy adatlap, hanem egy szakmai történet, egy "reklám anyag". A motivációs levél nem sablon, hanem értékajánlat. És a pályázat nem papírmunka, hanem pozicionálás.

A tavasz a legfontosabb időszak az álláskeresésben, de kevesen használják ki

Tapasztalataim szerint sok álláskereső hajlamos április végén félretenni az álláskeresést azzal a gondolattal, hogy úgyis jön a nyár, pihenek egy kicsit, majd szeptembertől újrakezdem. Ez azonban komoly időveszteséghez vezethet. A nyári időszak valóban lassabb lehet, hiszen gyakran épp a HR-es vagy a döntéshozó van szabadságon, mégis rengeteg esetben történik előkészítés, shortlistelés vagy akár szerződéskötés is ezekben a hónapokban.

Ha valaki április–májusban tudatosan megnyomja az álláskeresést, könnyen lehet, hogy még a nyár előtt új munkája lesz. De az is reális, hogy bekerül egy cég kiválasztási folyamatába, így szeptemberben már nem a nulláról kell kezdenie, hanem a többieknél előrébb tart.

Mitől lesz jó egy önéletrajz ma, 2025-ben?

Egy ütős önéletrajz nemcsak azt mutatja meg, hol dolgoztál és mennyi ideig, hanem azt is, miért voltál ott értékes, és hogyan illeszkedsz a következő cég elképzeléseibe.
Ehhez három dolog elengedhetetlen:

• Célzott kulcsszavak használata, hogy átmenjen az ATS rendszeren, és a HR-es egyből lássa a kulcskompetenciákat 

• Strukturált, könnyen olvasható forma, amit HR-es szemmel könnyű átfutni

• Egyértelmű értékajánlat, ami megkülönböztet más jelöltektől

Az álláspályázatod nem csak arról szól, hogy te mit akarsz, hanem arról is, hogy a másik fél lássa benned a megoldást. Ez az a szemléletváltás, amit sokan nem lépnek meg, ezért maradnak le újra és újra a lehetőségekről.

Hogyan tovább?

Ha szeretnél olyan pályázati anyagokat, amelyek valóban segítenek interjúra jutni, ha úgy érzed, hogy amit eddig csináltál, már nem működik, de nem tudod, merre indulj, akkor szívesen segítek. Ne hagyd, hogy megint időt veszítsd azzal, hogy elengeded tavasszal az álláskeresést.

Foglalj időpontot egy díjmentes előzetes konzultációra
https://calendly.com/benohelga/elozetes-konzultacio-1